A hét pályázó közül három ország az egykori Szovjetunió utódállamai közül került ki. Közülük kiesett a kazak Almati és a grúz Borjomi, azonban az orosz Szocsi továbbjutott a következő körbe. A Fekete-tenger partján fekvő város komoly fejlesztések előtt áll. Tehetős orosz milliárdosok fektettek be az utóbbi időben a téli üdülőhelyek infrastruktúrájának építésébe és az orosz kormány is komoly pénzösszeget szán a terület fejlesztésére, amennyiben elnyerik az Olimpia rendezését. Szocsi korábban már kétszer is pályázott és a helyiek szerint mindkétszer a fejletlen infrastruktúra miatt vesztett. A pályázat érdekessége, hogy a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin, kedvenc téli üdülőhelye a környék és az elnöknek igencsak szívügye a síelés és az Olimpia megrendezése is.
A másik két kieső a spanyol Jaca, és a bolgár főváros Szófia. A spanyolok már negyedszerre esnek ki a küzdelemben, és ha a 2018-as Olimpiára is pályázni akarnak, akkor sokkal jobb anyagot kell majd letenniük az asztalra. A bolgároknak hosszabbtávú céljaik vannak, talán egy későbbi Olimpia megrendezésében bízhatnak. A mostani jelentkezéssel az ország erősíteni szerette volna a külföldi befektetőkben kialakult kedvező képet, hogy milyen nagyszabású fejlesztések történtek a bolgár síterepeken az utóbbi időkben.
A második továbbjutó a koreai Pjongcsang, amely a 2010-es Olimpia megrendezését három szavazattal vesztette el a kanadai Vancouverrel szemben. A város a fővárostól kétórás autózással elérhető, rendeztek már itt komolyabb ázsiai kontinensbajnokságokat és 2009-ben itt lesz a hódeszkások világbajnoksága.
A legnagyobb esélyesnek azonban az osztrák Salzburg számít, amely a bizottság értékelése szerint a legalkalmasabb a versenyek megrendezésére. Az előző pályázaton harmadik helyen végzett osztrákok, most 8,5 ponttal az első helyen állnak. Szinte minden tekintetben a legjobbnak tűnik Salzburg, kivéve azt a tényt, hogy a helyi lakosság itt ellenzi leghevesebben a versenyek megrendezését.
Az alábbi táblázat, amely a bizottság nyilvános értékelésében található, az összes vizsgált tényező után kialakult végső sorrendet mutatja: