Úgy néz ki, túl sokat nem kell izgulni, hogy hol rendezik a következő téli olimpiákat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) olyan döntést hozott november végén, amely kijelöli az utat a tárgyalásokra a következő két (de lehet mondani három) téli olimpia helyszínéről.
Változnak az idők az olimpiák rendezésének tekintetében is. Egyre nehezebb rendezőket találni, ezért a korábbi hosszú pályázati időszak utáni ünnepélyes eredményhirdetés helyett a NOB is változtatott. Most már a kevésbé részletekbe menő pályázatokon azt az országot (várost) választják ki, amellyel megkezdik a tárgyalásokat a rendezésről, és ha megegyezésre jutnak a további részletekben, akkor ünnepélyesen bejelentik a rendezőt, amely így már senkinek sem lesz meglepetés.
Az új rendszer egyik feltétlen előnye, hogy kiszámíthatóbb, így jó előre lehet tervezni. A téli olimpiáknál pedig ez még fontosabb, hiszen a NOB felmérése szerint is kb. 15 ország van a világon, amely alkalmas lehet egy téli olimpia megrendezésére.
November végén kiderült, mely országokkal (városokkal) köt szerződést a NOB a játékok előkészítésére. A 2030-as játékokra igazából három ország pályázott „komolyan”: Franciaország, Svédország és Svájc. Az amerikaiak kapásból a 2034-est célozták meg. Japánok visszavonták pályázatukat, egyéb országok, amelyek nyilvánosan is a rendezést fontolgatták pedig be sem adták a jelentkezésüket.
A NOB pedig 2030-ra a franciákat és 2034-re az amerikaiakat (Salt Lake City) választotta. Ez még nem azt jelenti, hogy ők a 100%-os befutók, de velük kezdik meg a tárgyalásokat és nagy meglepetés lenne, ha ezek nem vezetnének eredményre. A 2038-as rendezés sem bízzák a vakszerencsére, erre a játékokra Svájc „megkülönböztetett figyelemben” részesül a tárgyalások folyamán. Hivatalosan tehát még semmi nem történt, de nem érdemes a három ország rendezése ellen fogadni a tippirodáknál.
A 2030-as francia rendezés tervezett helyszíneit a fenti ábra mutatja. A létesítmények 95%-a már most használható. A nyitó- és záró ünnepségeket, valamint a fedett jégpályás versenyek Nizzában rendezik. A távolságok nagyok is lehetnek, akár 500 kilométer. Az alpesi síelésnek Meribel-Courchevel és Val d’Isere (szlalom), az északi sísportoknak La Clusaz ad otthont.
A téli rendezésre hadra fogható országok hiányát a franciák példája is mutatják, hiszen már negyedszer kerül rájuk a sor, hogy téli olimpiát rendezhetnek. 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble és utoljára 2002-ben Albertville fogadta a világ legjobb sportolóit. A tárgyalások jövő nyárig tartanak, akkor jelentik be Párizsban a 2030-as olimpiai színhelyét. Bár a bejelentés és a rendezés ideje között ilyen rövid időt (kb. 5 és fél év) még nem hagytak az utóbbi évtizedekben, de az intenzív időközi tárgyalások miatt a francia szervezők már nem a nulláról indulnak.
Salt Lake City eleve a 2034-es olimpiáért indult, hiszen 2028-ban Los Angelesben nyári olimpiát rendeznek és a figyelem, valamint a szponzorok szempontjából egy újabb amerikai olimpia majd két éven belül túl közel esne egymáshoz.
A pályázatok legnagyobb vesztesének Svédország bizonyult, amely már 2026-os szavazásánál is alulmaradt az olaszokkal szemben és most újra lemarad. Ha azt nézzük, a világ többi országa is lemarad arról, hogy 2042-nél előbb téli olimpiát rendezzen, de ez már a félig teli/üres pohár esete, hiszen azt is nézhetjük, hogy a következő három játékok rendezése valószínűleg biztosított.
Keresés
5 cm
