Az idei szezonban először két alpesi országban, Svájcban és Ausztriában, kezdték meg a mesterséges intelligencia segítségével üzemeltett ülőliftek tesztelését a nagyközönség körében is.
Ezt a mozdzulatot már kamerák és szenzorok figyelik
Természetesen csak idő kérdése, hogy a mesterséges intelligencia (MI) milyen szerepet kap az életükben és azon belül a síelésben. Svájcban már 2020-ban üzembe állították az első kabinos felvonót, ahol bizonyos fázisoknál már nincs szükség személyzetre. Az idei szezonban ezt először próbálják ki élesben ülőlifteknél.
Nyelvlecke: Svájcban így működik
A svájci Mantis cég előrehaladott kutatásokat végez az MI gyakorlati felhasználásban, különösen a sífelvonók területén. Kísérleteikben partnerre leltek a vorarlbergi Doppelmayr céggel, amely a világ egyik legismertebb felvonógyártója. A svájciak megkapták az engedélyt Svájc, illetve Ausztria területére, ezentúl az MI-re alapuló rendszereikkel egészíthetik ki a sífelvonók működését. Az idei szezonban két ilyen ülőliften utazhatunk az Alpokban. Ausztriában, Silvretta-Montafon síterepén egy nyolcszemélyes, míg a svájci Wildhausban egy hatszemélyes közlekedik az újítással.
Így működik Ausztriában
A rendszer lényege, hogy a hegyállomásokon az érkezési területet telepakolták a kamerákkal, a legérzékenyebb szenzorokkal, különböző érzékelőkkel, amelyek állandóan küldik az adatokat a rendszernek, amely ezeket villámgyorsan feldolgozza. Bármilyen baleset, vagy balesetveszélyes helyzet esetén az MI leállítja a felvonót.
Kamerák az érkezési részen
Honnan tudja az MI, hogy miből lehet baleset? A fejlesztők elmondása szerint az előző három év tesztelési ideje alatt kb. 1 millió esetet tápláltak a rendszerbe, amely ezek kiértékelésből most már nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy mikor kell leállítani a berendezést.
A személyzet nélküli hegyállomás
A síelők ebből nem sokat vesznek észre. Leginkább csak annyit, hogy a hegyállomáson nincs emberi munkaerő, mindent az MI felügyel. Annyit azért kiírnak, hogy automatizált állomás, az MI szerepét nem részletezik. Jelenleg még ott tart a fejlődés, hogy ez a módszer csak hegyállomásokon működik, a völgyállomásokon, főleg a biztonságos beszállítás miatt, az emberi munkaerő még nélkülözhetetlen.
A központban, a völgyállomáson, azért látnak mindent
Bár a lenti bemutatófilm 35%-os költségcsökkenést ígért a személyzeti költségekben, a két érintett síterep szerint az MI miatt nem küldtek el alkalmazottat. A fejlesztők azzal is érvélnek, hogy a rendszer mindig éles, itt nem fordulhat elő, hogy a kezelő figyelmét elvonja valami és nem figyel oda a balesetveszélyes helyzetre.
Hogyan működik?
A jövő tehát elkezdődött. A rendszer még sötétben nem lát, de a fejlesztők szerint ez is csak idő kérdése, és már a beszállítás megoldására is ötletelgetnek. A „végcél”, hogy valahol a központban egy ember bámulja az összes kamerát, és intézkedjen, ha szükséges. Az adatvédelmi kérdés megoldása sem szabályozott. Jelenleg a svájci színhelyen három nap után törölnek minden felvételt, ha nem történt baleset.