Meghökkentő síbalesetek

h i r d e t é s

A nagy hónak talán még jobban örülnek azok, akik a pályán kívüli síelést szeretik. Lassan az már nem is számít különlegesnek, ha valakit ilyenkor elsodor a lavina. Általában az áldozatok saját maguk indítják be a hóomlásokat, de az idén már olyan eset is történ, hogy vétlen síelőket sodort el az a lavina, amelyet a száz méterrel felettük síelők indítottak be. Nemcsak sítalpakon vagy hódeszkával lehet áldozattá válni, hanem ratrakkal is. Egy osztrák síterep pályafenntartója körülbelül 2500 méteres magasságban, biztonságosnak vélt terepen dolgozott, amikor ratrakostul elsodorta őt egy lavina. A ratrakot néhány száz méterrel lentebb sodorta a hóomlás, vezetője a sodrás közben kizuhant belőle, a ratrak szélvédői betörtek a balesetben.

Ha megússzuk a pályán kívüli síelést lavina nélkül, akkor nem árt arra figyelni, hogy ne tévedjünk el. Sokan tévednek ismeretlen hegyoldalakba, és gyakran rájuk sötétedik, miközben fogalmuk sincs, hogy merre keressék őket a hegyimentők. Volt, aki a mobiltelefonjának köszönheti az életét, hiszen a mentőcsoportnak sikerült bemérnie a hívás pontos helyét, így már könnyebb volt őket megtalálni a nagy rengetegben. Aki nem visz magával mobiltelefont, annál jó, ha van fényképezőgép. Az egyik eltévedt síelő annak köszönhette életét, hogy digitális fényképezőgépével folyamatosan vakuzott, így irányítva a mentőcsapatot saját irányába. Még ennél is hihetetlenebb egy szlovén síelő esete, akinek egy egyszerű mp3 lejátszó fényével sikerült nyomra vezetnie a keresőcsapatot a sötét éjszakában.

A pályákon is vannak furcsaságok. Ha nincs, aki elüssön bennünket, akkor mi magunk gondoskodunk izgalmakról. Legtöbbször a rosszul megválasztott sebesség miatt ütközünk akadályokba - sajnos, szó szerint. Az már nem is hír, ha valaki a pálya melletti fáknak ütközik, idén már volt ebből halálos baleset is. Az már különlegesebb, hogy a pálya melletti jelzőtábla okoz súlyos sérüléseket ütközés miatt. A „pályaelhagyók” is csúnyán járhatnak. Volt, aki úgy csúszott ki a pályáról, hogy a szomszédos Hütte teraszán landolt. Puhábbra zuhant, de szó szerint dermesztő élményben lehetett része annak, aki olyan szerencsétlenül esett, hogy a síterep víztárolójából kellett kihúzni. Ez már közelít a vízisíhez.

A sífutás sem veszélytelen, ha magunkkal visszük négylábú kedvencünket. Hiába az előre elkészített nyom, abban benne is kell maradni. Lech terepén a derékhoz kötött kutya figyelmét valami felkeltette a távoli vendéglő előtt, erre hirtelen megindult jobbra, és magával rántotta gazdáját, aki összeütközött a szembejövő nyomban „szabályszerűen közlekedő” sífutóval.

A liftekkel sincs túl sok szerencséjük a síelőknek, de a személyzetnek sem. Idén is estek már ki kisgyerekek az ülőliftből Németországban, Lackenhofon a húzólift csákánya akadt bele egy kislány síruhájába és négy méter magasba emelte őt, ekkor szakadt le a lift kötele, és esett a jeges hóra a kilencéves kislány. Hasonló balesetet történt tavaly egy szlovén hölggyel Arnoldstein síterepén, neki a bukósisakjába akadt bele a lift csákánya, amitől a sisak annyira megszorította a nyakát, hogy majdnem megfulladt. Egy arra járó magyar orvosnak köszönhette az életét.

Vorarlbergben egy teherszállító liftnek nem kellett volna már közlekednie a kilenc órai nyitás után, így nem véletlen, hogy egy szűk síút felett, fejmagasságban váratlanul felbukkanó teherhordót lefejelte egy éppen ott suhanó síelő.

Nemcsak a vendégekre, hanem az üzemeltetőkre is veszély leselkedik a liftek közelében.
Semmeringen egy beforduló lift vágott fejbe egy figyelmetlen liftkezelőt, és szállították azonnal kórházba. Az internetet bejárták azok a képek, amelyen egy amerikai síelő letolt nadrággal, fejjel lefelé lóg le egy ülőliftből. Máig rejtély, hogyan került ilyen pózba. Valószínűleg nagyon megkönnyebbült, amikor a nagy hidegben hét perc után sikerült őt kiszabadítani, de akkor még nem tudhatta, hogy a kínos pillanatoknak még nincs vége, hiszen napokon belül tele volt képeivel a világháló.