Egy ideje fel-feltűnnek külföldi pályákon az ülősízők – olyan mozgássérültek, akik egy segédeszközzel síelni tudnak. Magyarországon azonban ez még újdonságnak számít.
A Holtpont SE tíz éve foglalkozik mozgássérültek síoktatásával. Az egyesület elnöke, Selmeczi Géza síoktató úgy emlékszik vissza, hogy nem voltak könnyű a kezdet, hiszen írott vagy képes tematika nem létezett, újra végig kellett ezért gondolni az épek mozgását, a sízés fizikáját, az élváltást, a tehermentesítést, a terhelést, az összes mozgássort, és ezt átültetni, adaptálni az ülősízésre.
"Első alkalommal egy kezdőt tanítottam, így az alapoktól lehetett felépíteni a folyamatot. Az első tanítványom lett a legnagyobb síőrült!" – mondja Selmeczi Géza.
A program sikerét mutatja, hogy a sérültsportot integrálták a magyar bajnokságba és a magyar kupasorozatba. Így talán a sízés az egyetlen olyan, mozgáskorlátozottak számára is űzhető sportág, ahol az épekkel együtt küzdhetnek a sportolók. A sportágnak komoly versenyrendszere van, Európa- és Világkupa-sorozattal, világbajnoksággal fűszerezve, de a csúcs természetesen a paralimpia.
Amióta a sportegyesület mozgássérültek síoktatásával foglalkozik, mindkét paralimpiára sikerült kvalifikációt szerezniük. 2002-ben, Salt Lake City-ben Navratyil Sándor, 2006-ban, Torinóban pedig Vass Ágnes és Navratyil Sándor személyében. Utóbbi az első és eddig egyetlen paralimpikon Magyarországon, aki nyári és téli paralimpián is részt vett.
A legnagyobb eredménynek Selmeczi Géza mégis azt tartja, hogy tanítványaik a családjukkal, barátaikkal együtt tudnak eljárni sízni, és nincsenek egy hüttébe vagy szállodai szobába száműzve, míg a többiek a lejtőkön siklanak.
Keresés
0 cm
