A küldöttség húszórás repülőút után érkezett meg Szöul repülőterére, ahonnan négyórás buszozással érték el a szinte a kontinens legszélén lévő síparadicsomot, amely egyébként az Interski Kongresszus tapasztalatai alapján jó eséllyel pályázik a 2014-es Téli Olimpia megrendezésére is.
A kongresszusokon a résztvevő nemzetek csapatai "demonstrálják" hogyan zajlik náluk a síoktatás. Egyrészt látványos bemutatókat tartanak, másrészt gyakorlati órákon tanítják a más nemzetbeli kollégákat a síoktatás apró finomságaira. A magyar csapat bemutató gyakorlatait nagy ovációval fogadta az aréna közönsége. "Csapatunk teljesen más koncepció szerint építette föl a zenés bemutatóra szánt gyakorlatokat, mint más nemzetek - mondja Ozsváth Miklós, a democsapat vezetője. Mindhárom formációnkban zárt tömbben mozogtak a demonstrátorok, ami egyrészt nagy technikai tudást igényel, másrészt sokkal látványosabbnak bizonyult a más nemzetek által bemutatott lazább formáknál, kígyóvonalaknál."
A magyar küldöttség három, egymással összefüggő, ám a szakemberek számára külön-külön is érdekes worshop témát választott, amit sokat sejtető címmel hirdettek meg. Hips don't lie, a csípő nem hazudik (vagy az igazmondó víziló?). Ezzel a címmel a technikáról tartott előadást Ozsváth Miklós. Vision of an Eagle, azaz egy sas nézőpontjából szemlélte Tettamanti Gábor a sízés, a mozgás harmóniáját, míg az erőről, bátorságról Polacskó Dániel tartott workshopot Lionheart (oroszlánszív) címmel. A három workshop iránt nagy volt az érdeklődés, mintegy 100-120 résztvevőt számoltak össze. A workshopok két részből, elméleti előadásból és gyakorlati bemutatóból álltak. A kongresszusi résztvevők közül számos ország nagy tekintélyű vezető síoktatója is külön gratulált a kitűnő szervezésért és előadásmódért.
Miközben a demonstrátorok az előadásokat tartották, a küldöttség vezetője, Kerese János , a Síoktatók Magyarországi Szövetségének elnöke az ISIA, az IVSI, az IVSS és az Interski kongresszusain, plenáris ülésein képviselte Magyarországot, többek között ő is megszavazta, hogy 2011-ben az ausztriai St. Antonban legyen a legközelebbi Interski Kongresszus.
A 2007. évi Interski Kongresszus helyszíne: Pyeongchang, Korea
A koreai Pyeongchang, a 2007. január 27. és február 3. között rendezendő Interski Kongresszus helyszíne nem ismeretlen a havas sportágak rajongói előtt, hisz számos világkupa-futamnak adott már otthont, sőt kandidált a 2010-es Téli Olimpia megrendezésére is. (Az Interski Kongresszus megrendezését általában amolyan "előtanulmánynak" tartják egy-egy olimpia megrendezéséhez.) Korea, így Pyeongchang tehát a világ egyik legfelkapottabb és legdinamikusabban fejlődő téli sportcentruma.
Korea pedig bővelkedik tapasztalatokban sport világesemények rendezése területén: Nyári Olimpia (1988), Téli Univerziádé, Futball Világbajnokság. A rendezők véleménye szerint a 2007-es Interski Kongresszus pedig nagyban hozzájárulhat sí ázsiai népszerűsítéséhez, illetve egész Ázsiának a nemzetközi síéletbe való bekapcsolódásához.
A pyeongchang-i YongPyong Resort, az Interski Kongresszus helyszíne, Korea "sí-Mekkája" Ázsia keleti szegélyén van, 200 kilométerre (2 és fél órás autóútra) Szöultól, Korea fővárosától. Évente átlagosan 250 cm hó esik, síelésre november közepétől április elejéig van mód. Az 1975-ben épült YongPyong Resort 4300 hektáros területén 45 lyukas golfpálya és 31 sí-lejtő található - ez volt az első ilyen típusú létesítmény Dél-Koreában, ma pedig nemzetközi elismertségét kívánja erősíteni az Interski Kongresszus megrendezésével is.
Az Interski története
Az Interski története 1951-ben az ausztriai Zürsben kezdődött. Ekkorra a háborúnak már 6 éve vége volt, így eljött az ideje, hogy az élet, illetve az üzlet visszatérjen a rendes kerékvágásba. Az európai alpesi országok képviselői összegyűltek, hogy megosszák információikat a technikáról és a tanítási módokról. Ilyen Interski Kongresszusokat kezdetben két, majd 3 évenként rendezték, 1971 után pedig 4 évente tartanak kongresszust. Az első Európán kívüli ország, ahol kongresszust rendeztek, az Egyesült Államok volt 1968-ban, ahol a Colorado állambeli Aspen volt a helyszín. Azóta tartottak már kongresszust Németországban, Cseszlovákiában, Japánban, Olaszországban, Kanadában, Ausztriában és legutóbb 2003-ban Svájcban.
Az Interski több mint fél évszázados működése alatt olyan tekintélyre tett szert, amely egyértelmű vezető szerepet biztosít a sí világában. Ez a szervezet a legfontosabb fórum, amely a sítechnikára, az oktatásra, a síturizmusra és ezek fejlődésére hat. A síipar fejlődéséhez a versenysporttal egyenrangúan járul hozzá, illetve ösztönzi azt. Nem véletlen tehát a mondás: "Mindenki, aki számít a havas sportokban, ismeri az Interski Kongresszust"
A kongresszust négyévenként rendezik. Az utóbbi kongresszusok Japánban (1995), Norvégiában (1999) és Svájcban (2003 január) voltak. E kongresszusokon általában mintegy 1000-1500 akkreditált résztvevő, és mellettük többezer érdeklődő vesz részt. A nemzeti küldöttségek sportvezetőkből és az egyes országok úgynevezett democsapataiból állnak. Az utóbbit az adott ország legjobb sízőiből állítanak össze.
Síoktatók Magyarországi Szövetsége
A sí térhódítása Magyarországon a 19. században kezdődött. 1837-ben a Regélő című lap tudósított arról, hogy egy bergeni fiatalember "norvég csúszkákon" körbefutotta a pesti vásárpiacot. Hosszú szünet után, 1892-ben Chernel István kőszegi ornitológus nemcsak bemutatta Norvégiában a híres sarkkutatótól, Nansentől tanult "hódeszkás" tudományát, hanem 1896-ban megjelentette "a lábszánkázás kézikönyvét", az első magyar könyvet is a síoktatásról. Még ebben az évben a fővárosban is bemutatkozott a sí Bély Mihály és Demény Károly tornászok révén, akik síismereteiket egy német ifjúsági folyóiratban megjelent cikkből merítették. A 20. század eleje látványos fejlődést hozott. 1908-ban már Dorogon síversenyt rendeztek, ugyanekkor megalakult a Magyar Sí Klub (MSK), amely 1911-ben Tátraszéplakon megrendezte az első magyar síbajnokságot is. Az ország 14 síszakosztállyal rendelkező sportegyesülete 1913-ban elsők közt a világon megalakította a Magyar Sí Szövetséget (MSíSZ). A fejlődést az I. Világháborút lezáró Trianoni Békeszerződés döntései megtörték, hisz Magyarország elvesztette 1000 méternél magasabb hegyeit.
A 70-es években a síelés világméretű divatja újra elérte Magyarországot - megindult a szabadidős síelés. Egyszerre százezrek akartak megtanulni síelni. Ennek hatására 1987-ben megalakult a Síoktatók Magyarországi Clubja (SMC). Itt többen igényelték a minőségi síoktatói tudást, annak mérhetőségét és a szervezeti élet magasabb szintjét, emiatt az SMC helyébe önálló szervezetként 1989-ben létrehozták a Síoktatók Magyarországi Szövetségét (SMSZ). Az SMSZ kezdeti célja az volt, hogy az iskolázott sízést bemutatni tudókat kiszűrje a mintegy ezer edző közül. Ehhez első lépésként a kiképzők csapatának összeállítása és kiművelése volt szükséges - azaz megalakult a Democsapat.
A Síoktatók Magyarországi Szövetségét 1991-ben a St. Antonban megrendezett Interski Kongresszuson vették fel a nemzetközi szövetség tagjai sorába. Egyben ez a kongresszus adott a magyarok számára először lehetőséget a bemutatkozásra. Az SMSZ válogatott csapatával, azaz a Democsapattal ugyancsak 1991 óta rendszeresen részt vesz az Interski kongresszusain. A hivatalos küldöttséget pedig számos sírajongó kíséri el, hogy láthassa a látványos bemutatókat, illetve használja a "kongresszusi lejtőket".