Pontosan 125 évvel ezelőtt, december 4-én kezdődött a síelés története Magyarországon. Ezen a napon csatolták fel először a Norvégiából hozott "lábszánkókat" a budapesti Vérmezőn.
1892. december 4-én Bély Mihály és Demény Károly a Vérmezőn felcsatolta a Norvégiából hozatott 222 cm hosszú léceket és a Városmajor utcán fölkapaszkodott a Kis-Svábhegy (ma Martinovics-hegy) akkor még beépítetlen oldalába, és ott, a fogaskerekű mellett, csúszkálni kezdett. A két úttörővel egyidőben vette használatba
Kőszegen Chernel István, a neves ornitológus, norvégiai tanulmányútjáról hazahozott sporteszközét, amit a helybeliek „lábszánkó”-nak neveztek el.
1893 februárjában,
a Vasárnapi Újságban megjelentette első ismertetését az új sportágról.
„Mily felüdülés a turistáknak, természetbúvároknak, erdészeknek, vadászoknak, kik olyan helyekre is könnyen eljuthatnak a lábszánkókon, hová télen alig bírnának más módon elmenni. Katonai szempontból is világosan elképzelhető, micsoda szerepet játszhatna a lábszánkó téli hadjárat esetén. Hát még a magányos tanyák, vagy hegyek lakói, vagy mások is hózivatarok, közlekedési nehézségek, forgalmi akadályok, hófúvások alkalmával micsoda hasznát látnák a lábszánkó elterjedésének.”
A következő,
1893–94-es téli évadban Bélyék megalakították a “Budapesti (Budai) Tornaegylet” (BBTE) sí-csapatát, ez volt az első magyarországi síklub. A Naphegy és a Gellért-hegy Tabánra néző oldala volt a kedvelt gyakorlóterük, a Sas hegyen volt a „nagy norvég lejtő”; és ők kezdték el a sízést a Normafa környékén is.
Az
első budapesti síversenyt a Normafánál rendezte meg 1909. február 28-án lesiklásban, műlesiklásban („műfutás”) és ugrásban. (Akkoriban mindenki futott, lesiklott és ugrott is – ugyanazzal a léccel.) Az első országos lesiklóversenyre 1910. február 20-án a Csóványos és a Nyír-rét, az ott 1905-ben emelt, és a sízést megkedvelt Sváb-Herzog házaspár hegyi kastélya között került sor.
Tizennégy a sízéssel részben, vagy teljességében foglalkozó egyesület (Budapest, Kassa, Selmecbánya és Körmöcbánya mintegy négyszáz sízőjét képviselve)
1913. július 15-én megalakította a Magyar Sí Szövetséget (MSSz). Az országos szövetség megalakításával Magyarország elsőként követte az északi és az alpesi országok példáját. Az 1910-ben létrejött nemzetközi síszövetség az
1914. február 27-én Krisztiániában (a mai Oslóban) tartott V. Nemzetközi Síkongresszuson hazánkat is felvette tagjai sorába.
További érdekességek olvashatók Jeszenszky Géza Neidenbach Ákossal közösen írt könyvében, mely a napokban jelenik meg
„Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?” címmel.