Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
RENDBEN
Menü ≡
ROVATOK    HÍREK    HÓJELENTÉS    WEBKAMERÁK
TÉLI SPORTOK    FELSZERELÉS    GALÉRIA
JÁTÉK    AKCIÓK    FÓRUM    SZAKÉRTŐK
SÍTEREPAJÁNLÓ
Bohinj - Vogel
Aktív csomagok a gyönyörű Bohinji-tó körzetében!
Mölltal gleccser
Nyári síelés és Karintia kártya 160+ ingyenes programmal!
Schladming-Dachstein
Nyári kártyával több mint 100 ingyenes program!
UTASBIZTOSÍTÁS -10%
KÖVESS MINKET!
facebook twitter googleplus youtube instagram

125 éves a magyar sísport

2017.12.04. | Frissítve: 2017.12.06. | Szerző: Jeszenszky Géza
Pontosan 125 évvel ezelőtt, december 4-én kezdődött a síelés története Magyarországon. Ezen a napon csatolták fel először a Norvégiából hozott "lábszánkókat" a budapesti Vérmezőn.
Kilépés a vetítésből
másodpercenként
3
váltás
1892. december 4-én Bély Mihály és Demény Károly a Vérmezőn felcsatolta a Norvégiából hozatott 222 cm hosszú léceket és a Városmajor utcán fölkapaszkodott a Kis-Svábhegy (ma Martinovics-hegy) akkor még beépítetlen oldalába, és ott, a fogaskerekű mellett, csúszkálni kezdett. A két úttörővel egyidőben vette használatba Kőszegen Chernel István, a neves ornitológus, norvégiai tanulmányútjáról hazahozott sporteszközét, amit a helybeliek „lábszánkó”-nak neveztek el.

1893 februárjában, a Vasárnapi Újságban megjelentette első ismertetését az új sportágról. „Mily felüdülés a turistáknak, természetbúvároknak, erdészeknek, vadászoknak, kik olyan helyekre is könnyen eljuthatnak a lábszánkókon, hová télen alig bírnának más módon elmenni. Katonai szempontból is világosan elképzelhető, micsoda szerepet játszhatna a lábszánkó téli hadjárat esetén. Hát még a magányos tanyák, vagy hegyek lakói, vagy mások is hózivatarok, közlekedési nehézségek, forgalmi akadályok, hófúvások alkalmával micsoda hasznát látnák a lábszánkó elterjedésének.”

A következő, 1893–94-es téli évadban Bélyék megalakították a “Budapesti (Budai) Tornaegylet” (BBTE) sí-csapatát, ez volt az első magyarországi síklub. A Naphegy és a Gellért-hegy Tabánra néző oldala volt a kedvelt gyakorlóterük, a Sas hegyen volt a „nagy norvég lejtő”; és ők kezdték el a sízést a Normafa környékén is.

Az első budapesti síversenyt a Normafánál rendezte meg 1909. február 28-án lesiklásban, műlesiklásban („műfutás”) és ugrásban. (Akkoriban mindenki futott, lesiklott és ugrott is – ugyanazzal a léccel.) Az első országos lesiklóversenyre 1910. február 20-án a Csóványos és a Nyír-rét, az ott 1905-ben emelt, és a sízést megkedvelt Sváb-Herzog házaspár hegyi kastélya között került sor.

Tizennégy a sízéssel részben, vagy teljességében foglalkozó egyesület (Budapest, Kassa, Selmecbánya és Körmöcbánya mintegy négyszáz sízőjét képviselve) 1913. július 15-én megalakította a Magyar Sí Szövetséget (MSSz). Az országos szövetség megalakításával Magyarország elsőként követte az északi és az alpesi országok példáját. Az 1910-ben létrejött nemzetközi síszövetség az 1914. február 27-én Krisztiániában (a mai Oslóban) tartott V. Nemzetközi Síkongresszuson hazánkat is felvette tagjai sorába.

További érdekességek olvashatók Jeszenszky Géza Neidenbach Ákossal közösen írt könyvében, mely a napokban jelenik meg „Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?” címmel.
Kapcsolódó címkék:
Kapcsolódó síterepek:
Kapcsolódó szervezetek:
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó országok:
Kapcsolódó régiók:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Szeretném megkapni a síelők.hu friss híreit és síelőknek szóló aktuális ajánlatait.
Elfogadom az adatvédelmi elveket.
Hírlevél archívum »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 38 vendég és 0 regisztrált felhasználó látogatja.
Asztali nézet
A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk. Elfogadom. Több infó...