2020.12.30-31 Chopok
Karácsony mellett nekem a december végék, az utóbbi években a szezon első freeridejairól szóltak:
Az év végi szabadságok lehetőséget adtak a legjobb nap/napok kiválasztására.
Idén is szövögettem a terveket, de december eleje óta folyamatosan jöttek a szigorítások, december 20 körül virtuálisan szinte minden nap máshová utaztam, volt itt svájctól kezdve, lengyelországon át montenegróig minden.
Két fő paraméter számított: legyen nagyobb mennyiségű friss hó, és valahogy be lehessen utazni az adott országba, na persze a síeléssel töltött idő/költség arány sem volt mellékes.
Karácsonyra letisztult a kép és szlovákia nyújtotta a legjobb lehetőséget beutazás ügyileg, és az előrejelzések is szép havat mutattak a dec 28-31 közötti napokra.
A „világútlevél” beutazáshoz a 72 óránál frissebb negatív PCR teszt volt, szereztem is pár friss ősz hajszálat, hogy időben meglegyen, mert Karácsony majd a hétvége nem volt a barátom ez ügyben: 26-27.-én mindenki zárva volt, leszámítva a 40 ezer plusszos expressz szolgáltatókat. Azért csak „kigugliztam” a végére egy helyet, akik alapáron 24-48 órán belül vállalták az eredmény megküldését, így a szerdai indulás reálissá vált.
Szerda reggel eső kísérte az utam, mely nyugodtsággal töltött el. A korábbi 1-2 nap komoly szórást mutattak a modellek, és sajnos a leg megbízhatóbbnak mondott ECMWF már szinte alig jelzett csapadékot kedd estétől, de néhány rövidtávú nagyfelbontású modell egészen mást mutatott. Közeledve a Chopok délhez viszont a nagy havazásnak nyoma sem volt, még a 66-os környéki hegyek is csak hófoltosak voltak, sőt még Tale környékén is havas eső áztatott pár centi havat, csak 1-2 kilóméterre Krupovától váltott rendes havazásba.
De ez is elég volt, hogy egy másik világba érkezzek, a parkolóban már hófalak és erős havazás szolgáltatták a díszletet…..na meg rengeteg készülődő sporttárs. A kabinos lift előtt is kígyózó sorok, a friss hó másoknak is meghozta a kedvét, pedig előző nap még nem volt vészes a helyzet, a webkamerákon sem látszott, hogy az 1 fő/kabinos korlátozás megakasztaná a déli oldalt, mely alól csak a közös háztartásban élők a kivételek. Végül nem volt vészes a várakozás, a felvonó másik oldaláról pár perc alatt a kabinban voltam és gyönyörködtem a mélyen behavazott tájban, egészen addig amíg el nem tűntünk a felhőkben úgy Chopokosan :)
Azért egy teszt erejéig visszacsúsztam délen a középállomásig, de a rossz látási körülmények és kiszámíthatatlan szezon eleji hóviszonyok miatt a pályától csak minimálisan távolodtam el, ahol a törpefenyvesek sok helyen még áthatolhatatlan falként állítottak meg.
Ezután irány észak. Először mentem át, korábban valahogy mindig leragadtam délen.
Most viszont eljött észak ideje, főleg mivel az ülős liftek bár símaszkban, de létszám korlátozásoktól mentesen használhatóak voltak és én síelni jöttem nem pedig sorban állni. De ezen túl is könnyű döntés volt északnak tartani: a mostani Südstau és reményeim szerint az általa lepakolt szép mennyiségű friss hó az északi erdőkben. Szerencsére ez a vihar nem állt meg a déli-alpoknál, hanem ide is felért, és a december eleji ciklonnal ellentétben már kellő hideg is társult hozzá.
És ez Chopok szépsége, itt mindegy, hogy északról vagy délről jön a hó, ez a hegy mindkettőből tisztességgel kiveszi a részét :)
……a Luková felé tartó ülős liften már egyedül voltam, hideg szél hordta körülöttem a havat, mely szakadatlanul esett tovább. A lift alatt már volt pár nyom, melyek néhol a környező erdőkbe is bevezettek. Ki is néztem magamnak, hogy első körben ezt a részt csúszom majd meg.
A liftből kiszállva a pályák közti területen már rajzoltam is az íveket a finom porhóba, majd hirtelen el is akadtam a törpefenyvesek labirintusában, ide még bizony kell a hó, hogy könnyen csúszható legyen, pedig a síbotom markolatig minden gond nélkül szúrtam le, ami vagy 80-90cm havat jelentett. Ahogy csúsztam tovább, a törpefenyvest egyre inkább ligetes fenyves váltotta, majd beértem a teljesen zárt koronájú fenyőerdőbe, ahol szintén elegendő volt már a hó, széles mosollyal kerülgettem a fákat csak néha kereszteztem 1-1 nyomot….teljes nirvána nincs is mit ragozni
A szintrajzot végigfutva, láttam még bőven van további lehetőség ennek a liftnek a környékén, így késő délutánig leginkább ezt a részt jártam. A fenti törpefenyves minden körben kihívást jelentett, de utána kompromisszum mentes volt a lecsúszás a nagy fás és irtásos részeken.
A hó kb 1300 méteres szintig nagyon jó laza szerkezetű és könnyen csúszható volt, de azalatt gyorsan ment át nehéz vizes hóba, így 1-1 próba után már nem is csúsztam le Zahradkyba és Biela Putba.
Lassan vissza kellet indulnom délnek, ahol továbbra is rossz látási viszonyok fogadtak, viszont érezhetően hidegebb is volt, mint északon. Az utolsó pár száz méter lecsúszás a 31a pályán, igazi küzdelem volt megfáradt lábakkal, mivel az összetúrt nedvesebb hó már vissza is fagyott.
Átöltözés aztán irány a pár km-re lefoglalt szállás, már azon töprengtem mihez is kezdjek a temérdek idővel….aztán kopp, a srác mondja teltház van, ő írt is az Airbnb-nek már korábban?! Nézem a maileket, esetleg valamin átsiklottam?! De semmi, a tegnapi visszaigazolás az utolsó üzenet. Akkor ad hoc szállás keresés, persze lett is, de mire odaérek már 7 is elmúlt.
Hajnali 5-kor ébredés, már nem megy a visszaalvás, helyette félálomban tervezgetés, mi is legyen ezen a napon. Végül tutira megyek, irány Chopok másodjára is, egyszerűen túl sok lehetőség maradt még ott az előző nap után és ezekben a covidos időkben továbbra is nagy kérdés vajon lesz-e folytatása a szezonnak…..
Előző naphoz képest kitisztult az idő, jöhetne a déli oldal, de a liftek előtt kígyózó sorok völgy és közép állomáson is. Ok, kezdés akkor még északon, a völgyben hidegpárna fogad, de az erdőben ez cseppet sem zavar, az újabb elindított ülős lift további lehetőségek, még szinte érintetlen útvonalak ígéretével kecsegtet. És igen, csúszás közben csak a sítúrázók nyomaival találkozom, egyedül a laposabb nyomvonal az, ami kissé elvesz az élvezetből, de körről-körre optimálisabban sikerül a szintet beosztani. 1-1 kört beszúrok a tegnapi útvonalon is, meglepve tapasztalom, hogy még abszolúte nincs szétcsúszva, a többség inkább a lift alatti nyomot vallatja tovább.
De nézzük a webkamerákat, mi a helyzet a déli lifteknél?.... és nem hiszek a szememnek délen szikrázó napsütés minimális sorok. Következő lecsúszás már a kabinoshoz vezetett, a pálya melletti erdőben még mindig nagyon jó a hó, de nem gyengülök el, most már délnek kell jönnie.
Sejtelmes napsütés fogad, bár északról folyamatosan hullámzik át a gerincen a felhőtenger, de ez akkor is egy más világ. Megcélzom a középső Deres felé eső freeride részt. A hó még ide kevés, de akkor is hívogató. Lassan haladva keresem az ideális nyomvonalat, még bőven van kerülgetni való rész……de ez most egyáltalán nem zavar, kissé megfáradt a test a 1,5 napnyi erdőzéstől, jól esik ebben a derengő napsütésben csak úgy óvatosan siklani, nézelődni, fotózni. A felső részen 3-4 menet még bele fért az időmbe, majd szépen vissza csúszok a kocsihoz.
A két napon fellelkesülök, már a következő Tátrát érintő havazásra gondolok, de ahogy ez mostanság lenni szokott az álmok gyorsan szertefoszlanak….mire hazaérek már az a hír fogad, hogy január 1-től bezárnak minden sípályát és hotelt Szlovákiában, a téli varázs máshol kell folytatódjon…..
Keresés
30 cm
