Élménybeszámolók

2024.03.15-17. között 102 km-t síeltünk. A hegyen 2 méter vastag hó, -4-0C. Tauplitzban most voltunk először.

Tisztában voltunk előre a nem tökéletes viszonyokkal, többször síeltünk már ezen időszakban. A helyzetet jól leírja a parkolók változása. Nyitásra jönnek a helyiek, aki néhány csúszás után mennek haza.

Összességében sincs sok ember, a meredekebb pályák hamar kihaltakká válnak. Nem csak önmagában a buckák teszik nehezen síelhetővé, de maga a hó állaga is valami félig még éppen nem olvadt, de lágy, süppedő valami. Az alsóbb szakaszokon néhol kilátszik a talaj, máshol a pálya jeges alapja. Persze, kerestük a jobbakat, de a harmadik napon ebéd után elindultunk mi is haza, mert ennek nem sok köze volt a síeléshez.

A hüttékben még ilyen unott személyzettel nem találkoztam, fogjuk rá a szezon végére.

Maga a pálya pályarendszer sem jött be, nem is értem, ki tervezte a liftek elhelyezkedését. Sokhoz egyszerűen síelve sem lehetett becsúszni, a bordosoknál halmozottan kínlódás volt.

Fiatal baráti társasággal 4-en voltunk síelni itt január utolsó hetében. Sajnos csak 2 napot tudtunk az itteni pályán síelni, ezen kívül egy napot még Schladmingban voltunk a többi sajnos a hóesés az eső és a szél miatt kimaradt.

Pension Gewessler nevű apartmanban szálltunk meg, ami a kék 2-es pálya mellett található, így kedvező hóviszonyok mellett egészen a buszállomásig le tudtunk volna csúszni. De ez akkor nem volt meg teljesen, így csak egy darabig tudtunk csúszni, kb 200 métert gyalogoltunk utána. 2x le kellett csatolni mivel a pálya utolsó szakasza kereszteződik az úttal. Mivel a helyiek traktorral takarítják az utakat, így a lecsatolás gondolom mindig szükséges.

A szállás szuper volt ár-érték arányban, ajánljuk 4 vagy akár 6 fős társaságnak is. Mi az 5-ös számú apartmanban voltunk. A háznak van fűtött sítárolója, szóval ez is hibátlan volt. Illetve egy patak folyik a ház mellett, így tényleg csodás környezetben található.

Az első nap végén gond nélkül egészen a szállásig csúsztunk a kék 2-esen. Mondjuk egy kis hóviharral megspékelve (villámlás, dörgés), ekkor épp a ÖAV-Berggasthof Hollhaus hüttében ebédeltünk, ami számunkra a legjobb hütte volt a pályán, kaja és sör tekintetében. Amikor kicsit csendesedett a vihar, akkor elindultunk, de még így is néhol hatalmas szél kíséretében mentünk lefelé. Én mondjuk ilyent még nem láttam és éltem át, de kalandos volt lefelé szóval mindenképp nagy élmény volt.


Rólam tudni kell, hogy 1 éve kezdtem síelni, azóta ez volt a második "egy hetes" síelésem aminek végére bármelyik piros pályán magabiztosan és igen jó sebességgel tudtam lejönni. Aki a kék pályákon már magabiztosan tud lejönni, annak ez ideális terep lehet a fejlődésre.

A 23-as pályán síeltünk a legtöbbet, ez a legszélesebb pálya és az 1-es Taupliztba vezető pálya után a leghosszabb. Viszont, ha lecsúszol egészen Tauplitzig az 1-esen, onnan a hegy tetejére felvezető út igen hosszú, így arra csak nap végén mentünk, amikor ott parkoltunk a kocsival.

A legtöbbet a piros 23,27,15 pályákon mentünk, illetve egyszer-kétszer lecsúsztunk a kék 29(keskeny),23d(keskeny),17 pályákon. A 29-es pályán gyönyörű kilátás tárul elénk, valamint nyilván, ha a 26-os pálya melletti felvonó nyitva van, akkor onnan a csúcsról még gyönyörűbb látvány vár minket. De ezt a felvonót valamiért sokszor nem nyitják meg, akár napokig.

A tauplitzalmi részt abszolút nem használtuk, maximum csak átsíelésre, mivel a pályák hossza számunkra nem volt ideális.

A 23-as piros pálya nem vészesen meredek viszont elég széles, így tényleg a fejlődni vágyóknak ideális lehet, akik még csak most kacérkodnának a piros pályán való lecsúszással.

Összességében inkább kezdőknek és középhaladóknak ajánlanám a pályát, haladó síelőknek már valószínűleg kevés lesz.

Mivel kevés infó van a terepről, gondoltam én is leírom a tapasztalataimat.
Szerencsés szállás választásnak köszönhetően (a Hotel Hierzeggerben foglaltunk) sikerült abszolút festői környezetben megszállnunk. Ratrakos, illetve motoros szános transzferrel jutottunk el a felső parkolótól a szállásig. Ennek a parkolónak a kapcsán felmerül a kérdés, hogy ide minek jön az, aki nem itt száll meg, mivel innen gyakorlatilag csak lefele lehet síelni, mivel felfele, a Tauplitzalmra nem visz innen lift, ami szerintem egy fontos hiányosság.
Az elmúlt hetek intenzív havazása miatt (ami ott tartózkodásunkkor is hellyel-közzel folytatódott), hóhiányra nem lehetett panaszkodni, viszont ennek köszönhetően a pályák többnyire buckásak voltak. A harmadik napon kisütött a nap, és az összes ratrakot csatasorban állították, így tükör sima hegy várt minket.
Két felvonó létesítésével (a tauplitzalmon, illetve a kabinos aljától a tauplitzalmig) teljesen kompromisszum mentessé lehetne tenni az egész pályarendszert

Tudván a barátságos hóhelyzetet az Alpokban, kihelyeztük a húsvétolást Stájerország nyugati csücskébe:
- lakhely: Bad Mitterndorf, egy magyar tulajdonba került, volt helyőrségi kiképzőközpont épületéből készült, leginkább méretes baráti társaságoknak szánt hacienda (ha valakit érdekel, privátban írok részleteket és elérhetőséget)
- sízésünk körülményeit leginkább az időjárás határozta meg:
--magyarán: szombaton tavasz volt, a völgyben váltakozva eső és havaseső, ezért Hauser Kaiblingba mentünk, mivel elég magasra visznek a pályak. Bőven volt parkoló autó, de a lifteknél semmi sor. Eleinte nem sokat láttunk, de aztán elhúztak a felhők és megjött a tavasz: kellemes firn hó 1347 métertől 2000-ig, a völgyállomásoknál (pl. Höfi alja) +16 fok. Miáltal még a völgyben is 1 m a hóréteg, kevés jele volt az olvadásnak.
--vasárnap hűvösebb reggelre ébredtünk, hol dara hol havas eső volt. Mivel még sohasem síztem Tauplitz/Bad Mitterndorfban, félórai autózáshoz se volt kedvem, helyi sportolásra indultunk. Aki ismeri a helyet, tudja, hogy fizetős út visz fel Bad Mitterndorfból. A jegyvásárlás elején a pénztáros első kérdése az volt, hogy összkerék meghajtású-e az autóm (ez már elővetítette a jövőt...). Mondtam igen és adta a jegyeket. Aztán félúttól felfelé egyre növekvő havon közlekedtünk a kabin indulási helyéig. A köztes állomásig még lehetett látni, de a csúcson már rendes hóvihar volt (lehetett vagy 60km/h sebességű szél). Annyira nem láttunk, hogy elindulva a kék pályán simán rátévedtünk a feketére :)) Ezért inkább a köztes állomástól lefelé síztünk, de kiváncsiságból csak átmentünk Tauplitz felé is, igaz utánunk kitették a 'zárva' táblát. Megálltunk egy sörre, gondolván felmegyünk még vagy kétszer a középállomásig, de délután 3-kor lezártak minden liftet. Hazatérve aztán a sífutópálya mentén elkutyagoltunk jól megnézni a Kulm-i sírepülő sáncot. Mondhatnám, nem semmi!
Mindezek ellenére, úgy tűnik, hogy családi sívakációra, családtagok okítására (ez benne volt a programomban lévén a vejem kezdő) rendesen megfelel terület. Hátha sikerül jobb időjárás kürülmények között arra keveredni, mert a táj az szép (lehet). Sőt, nyári elfoglatságokra (túrázás, bringázás) is kiváló!
(pardon, a síugrósáncos képet nem tudom elfordítani... - közben beszereztem egy állóképet a sáncról)

Úgy látszik egy napot érdemes volt várni! Ratrakolt, jol előkészített pályák vártak ma, csodás időben. Igaz a legátogatottabbakra délre 70 centis buckákat túrt a nép, de még élvezhető volt.
A pályarendszer lényege, hogy két átszállással besíelhető 8 km egyben!!!
A Lawinenstein- Tauplitztal piros egyes teljesíthető így. A gondoláig is kb 4 km egyben.
Kezdőknek valóban nem valóak a pályák. A Mitterstein durva fekete, és Tauplitzalmnál is van egy ilyen.A gondolaig es volgyekig vannak kellemes pirosak, és még sok nagyon rövid pálya van az Tauplitzalmnál, gyereknek, kezdőknek jók tanulni. A mitterdorfi völgypálya már zárva, de kiváló busz visz fel a gondola alsó állomására, ami síbérlettel ingyenes. Még egy hónapog nyitva lesznek, Tauplitzalmnál több mint 1.5 m hó van. A napijegy most 40 helyi pénz.
Minden pincér magyar vagy cseh, németül nem kell tudni-:))))
Jó csúszást!

2017.01.07-én érkeztünk 2 nap síelésre.
A síterep hóbiztosságáról szóló beszámolók igazak lehetnek, szombatról vasárnapra virradóra 50cm feletti hó esett, vasárnap is végig havazott, további kb +10cm esett napközben, szóval vasárnap fél méteres szűzhó volt a pályán mindenhol, ami hatalmas élmény volt, ritka az ilyen.

Tőlem a síterep 3*-ot kapott, mert nekem egyik pálya sem tetszett különösebben. A piros pályák sem igazán meredekek, 1-1 lejtő van, ami piros szintű, viszont rengeteg szinte vízszintes szakasz van ezekben is, és nem igazán hosszúak a pályák, ráadásul nem is túl szélesek.
A társaságunkban lévő kezdők számára viszont ez a meredekség pont jó volt, volt, ők szerették.

Pozitívum, hogy nincs tömeg, negatívum, hogy a felvonórendszer miatt a hegy fele (Bad Mitterndorfi rész) síelhető egyben, a Tauplitzi részről éppen ezért nincs is tapasztalatunk.

Én a két nap alatt ratrakot nem láttam, illetve a nyomát sem láttam, hogy ratrakoltak volna. Ez, mivel kevesen voltak, és sok friss hó volt, nem is hiányzott, de a szezon vége felé okozhat gondot a pályák állapota.

Mi a Bad Mitterndorf feletti parkolóban tettük le az autót, olyan 9 körül érkeztünk, bőven volt hely, rajtunk kívül kb 50 kocsi állt ott, de állítólag az a parkoló megtelik korán reggel.
Ha havazás van, akkor ennek a parkolónak a megközelítéséhez szükséges lehet a hólánc, érdemes a lenti részen felrakni, mert az út elég szűk, a forgalom miatt nem igazán lehet az úton felrakni a hóláncot.

A sors úgy hozta, hogy idén muszáj volt itt síelni újra egy napot. Ugyanolyan vacak volt, mint tavaly, nagyon kevés pozitív élményt adott. És most jöttem rá, hogy miért is olyan gáz az egész pályarendszer. Ha valahol - egy normálisabb sípályarendszerben - talál valaki, egy neki szimpatikus pályát, akkor ott síel néhányat...felül a liftre (vagy felhúzatja magát), és megy, akár többször is. Itt Tauplitzon, ez az, ami megoldhatatlan. Volt itt 2-3 jó pálya, de nincs közvetlen lift hozzájuk. Ahhoz, hogy v.melyik szimpatikus pályán még egyszer lecsússzak, 2-3 liftet kell igénybe vennem, és 2-3 másik pályán átcsúszni, amihez mondjuk semmi kedvem, és eltelik néha több mint fél óra is egy kör megtételére. Ésszerűtlenül, átgondolatlanul megtervezett sípályarendszer, csak az ami emlékezetes, hogy szép időben gyönyörű a kilátás odafent. Csodálom, hogy az ausztriai top-listán, akár a 100-ba is bekerülhet.

Sziasztok. Három napot töltöttünk Tauplitz sípályáin 2016.03.9-11 között. Remek napos időben, kiváló pályákon. Mindenki számára van megfelelő sípálya, a kék lankástól a fekete meredekig. Mindegyik kiválóan síelhető. Negatívum a pályarendszer tagoltsága, a felvonók kissé kaotikus rendszere.

Étterem ajánló: Tauplitz négy személyes lift völgyi állomásánál található a Laszlo's Restaurant nevezetű étterem. Senki ne hagyja ki, rendkívül kedves magyar személyzet, konszolidált árak és barátságos környezet vár ránk. Az ételek kifejezetten ízletesek, finomak (Jó a séf). Van menü és wifi s :). Csak ajánlani tudom.

Január 16-án voltunk itt egy napot, hogy kipróbáljunk egy új pályát. Hát elsőre nem nyerte el a tetszésünket. Már reggel a kabinosnál akartunk kezdeni, de azt az infót kaptuk, hogy az zárva van, így nem engedtek fel és visszamentünk Tauplitzba. Onnan már fel tudtunk jutni és a nagy hó bizakodóvá tett minket. Aztán ahogy felértünk nem tudtuk merre menjünk valahogy semerre se láttuk az átcsúszást a központi részre. Végül le a csákányos aljába, ami szinte ugyanoda hozzott vissza és onnan csúszhattunk tovább. Ha mi ülősünket tíz méterrel feljebb teszik, erre nincs szükség. A pálya lankásságával egész nap megküzdöttünk gyakorlatilag nem volt olyan kör amikor ne kellett volna csatolni, pedig ha valahol ki lehet csúszni mi azért kiszoktunk, de sokszor már a felvonótól lankás volt. A színek sincsenek rendben a Tauplitzi völgybe vezető piros sok helyen még kék se, sokszor izgultam, hogy áttudok-e csúszni, nem is beszélve a beiktatott kis köteles felvonóról, ahol természetesen nem lehet felmenni, de legalább nem hajtós. Ez egy piros pálya közepe..
A sok lankás rész miatt a pályán kívűlre is csak óvatosan merészkedtünk, mert féltünk, hogy beragadunk. Ráadásul a szaggatott fekete pálya aljára jelzett felvonó is hiányzott. Így az is gyaloglós volt. A végére nagyon elegünk lett és bár semmilyen interaktív térképet nem találtunk lementünk a kabinos aljába, hátha nyitva van. Sokat már nem veszthettünk és nyitva volt. Amiután felmentünk ezzel a felvonóval a véleményem teljesen megváltozott. Végre egy pálya ami egyenesen megy lefelé, így nyugodtan elhagyhattuk a pályát. Az egész napos havazásnak köszönhetően térdig, néha derékig érő mély hóban csúszhattunk, fantasztikus volt. Szinte már mindent megbocsátottam. Majd 3:55-kor már alíg akartak beengedni a kabinosba, ez kellemetlen volt, hiszen 4-ig van nyitva hivatalosan. De még ennél is rosszabb volt, hogy a tetőről csak újabb köteles felvonóval lehet visszacsúszni a másik völgybe, ez természetesen már zárva volt mire a felértünk a kabinossal. Tehát gyalog mehettünk fel a hegyen kb 100 másik társunkkal együtt. Ezután mentünk lefelé egyet a szaggatott feketén, mivel tudtok, hogy vége és úgy is sétálunk így bátran vágtunk a közepébe. Utána természetesen ismét séta. Majd a központból egy tányérost mégelindítottak a kedvünkért, de ugye a piroson megint van egy köteles felvonó, ez természetesen szintén leállítva, pedig ezekhez kezelő sem kell. Nem értem, hogy miért nem lehet ezeket egy kicsit működtetni.
Összefoglalva a terepen rengeteg a lankás rész. A kiszolgálás, informálás szintén elmarad az Ausztriában megszokottól. Viszont így, hogy megismertem a kabinos részt is és figyelembe véve a nagyon jó hó körülményeket a környéken tapasztalhatókhoz képest, lehet, hogy mégis vissza fogok még térni, ha úgy adódik.

Ezen a jelen fórumon kissé elhanyagolt terepen töltöttünk két napot a héten (csütörtök-péntek). Érzeseim kettősek.

Pozitív: a hely maga gyönyörű, tömeg egyáltalán nincs, sorbanállás nem ismert. Van néhány remek és hosszú pálya, és nekünk a hóra sem lehetett panaszunk. A hét elején esett bőven, és pénteken is szakadt. Igazi paradicsoma lehet(ne) a hely az off-piste kedvelőknek akármilyen sporteszközzel. Szállásunk Bad Mitterndorfban volt, egy éjszakára 40 eur két főre, szerintem korrekt ár. Kocsival átmentünk a tauplitzi felvonó aljához, parkolóhely találása itt sem okozott gondot, és szakadó hóesésben is simán felmentünk, thanks az osztrákok precizitásának és rendszeretetének:). A pályarendszer tetején lévő hütte hangulata remek, kedves felszolgálókkal (köztük persze magyarokkal is).

Negatív: a lehet(ne) pedig arra vonatkozott, hogy kicsit olyan érzésünk volt, mintha ez a hely nyerte volna meg a "Hogyan tervezzük meg a legelba..tabb sípályarendszert?" versenyt. Mi léccel és boarddal voltunk, léccel még csak-csak átvergődik az ember az egyik felvonótól a másikig, de boarddal szenvedés. A felvonókat egymástól távol helyezték el, ha lecsúszol egy pályán, konkrétan nem tudsz átmenni a másik felvonóhoz. Van olyan pálya, aminek a saját felvonójához mászni kell a végén...Az egyébként nagyon élvezetes és hosszú tauplitzi völgypálya használatához igen meg kell például szenvedni a saját felvonójától! És mindezeket úgy, hogy egy minimális átgondoltsággal, de még most is egy kis beruházással ezek a problémák simán megoldhatóak lehetnének. A tauplitzi felvonó aljában levő magyar üzemeltetésű étteremről meg csak annyit, hogy nagyon magyar (mármint a kedves tulajdonos mentalitása).

Összességében 2 remek napot töltöttünk itt. Síeltünk napban, ködben, hóban, ködben-hóban, szélben-hóban, szélben-hóban-ködben, volt minden:). A hó hibáltan volt, és a pályák is, leszámítva a fent említetteket. A faluban egyébként van egy csodás sörkifőzde egy kocsmával (egy szoba, 1,5 asztallal és helyi osztrák nyugdíjasokkal), nagyon finom sörrel, ajánlott! A pályát pedig ajánlom Mindenkinek, de leginkább a sílécet használóknak, és a kisgyerek nélkülieknek...

Retrosíelés Tauplitzon. Azért írok retrót, mert a régi 70-es, 80-as évek szlovák, és lengyel síviszonyait idézte az idén dec. 27-én Tauplitzon öltött 1 nap. Az vitathatatlan, hogy szép hely, gyönyörű fent a panoráma, ha szép idő van. De a pályák állapota, a hó minősége, és mennyisége, kataztrofális volt sajnos. Mindez még megbocsátható volna, mert erről tényleg csak az időjárás tehet, de az már gáz, hogy az egyetlen normálisan használható pálya - Tauplitz felé a középállomásig - iszonyatosan nehezen elérhető, mintha a pályákat kialakító tervezők, minden logikát a völgyben hagytak volna. Libalegelőkön kell botozni, lecsúszni néhány métert, hogy feljuthassunk egy jojós, vagy csákányossal egy másik helyre, ahonnan másik libalegelőn kell botozni, aztán hab a tortán, hogy van még kesztyűgyilkoló kapaszkodós drótkötél néhány 10 méternyi feljutáshoz, szóval az utóbbi évek legrosszabb síélménye volt. Talán elkapatott a lungau síterület (utóbbi 2 évben) vagy előzőleg Heiligenblut, de ide biztos nem fogok visszajönni, ha jót akarok síelni. Esetleg nyáron kirándulni. Viszont kellemes meglepetés volt a két kistesó Planneralm, és Riesneralm síterep a közelben. Igaz, kisebb léptékű pályarandszerek, de az ott töltött idő, legalább a síelésről szólt ...

A múlt hétvégén Tauplitz síterepén szerettünk volna síelni. Az időjárás viszont ezzel nem értett egyet. A Xavér ott talált minket a hegyekben. Három éjszakát töltöttünk a Hotel Berghof Tauplitzalm vendégszeretetében. S éppen ez az, amiért úgy gondoltam feltétlen írok néhány sort az ott tartózkodásunkról, mert nagyon jó szívvel gondolunk vissza az eltöltött néhány napra, annak ellenére, hogy a három napból nem egész másfél napot sikerült csak síelnünk. Megérkezésünkkor ragyogó napsütés fogadott még, bár már a liftek leálltak, mert már zárás után voltunk. Csodáltuk a mesés panorámát, aztán este a csillagos égboltot. Másnap, mintha a világ egy másik felén ébredtünk volna. Tomboló szélvihar hordta a havat - ítéletidő tombolt odakinn. A magyarok által üzemeltetett szálloda minden munkatársa jelesre vizsgázott ezen a néhány napon. Amit elképzelni sem lehet, azt is megpróbálták odavarázsolni nekünk, hogy jól érezzük magunkat. Az időjárásról semmit nem tehettek mégis kézzel tapintható volt együttérzésük. Türelmes, kedves és barátságos kiszolgálással, a szaunák teljes üzemeltetésével, a programok szervezésével sikerült elérniük, hogy észre sem vettük, hogy nem tudtunk síelni. Ezúton is szeretném megköszönni mindannyiuknak kedvességüket és önzetlen segítőkészségüket. Jó volt látni, hogy a magyarok által üzemeltetett szálloda jelesre vizsgázik a "sógorok" birodalmában, mindenki megelégedésére.
A sípályák a vihar nyomait itt-ott még viselték, de ezen csöppet sem csodálkoztunk. Nagyon tetszett, hogy hosszú pályákon csúszhattunk, néha bizony - bár igazán keveset - botoznunk kellett, de a második menetben már tudtuk, hol kell megengedni a lécet kicsit jobban, s akkor már ott sem kellett botozgatni.
A panoráma csodás, ha valakinek sikerül napsütésben végig síelni itt néhány napot biztosan egy életre szóló élmény marad.

A környék szép, a pálya változatos, de sok botozós rész van, és a ratrakot nem használják sűrűn, de szűzhavas pálya elő gyakorlatához kitűnő a felső Lawinenstein piros része, mert ratrak hiányában mély havas és buckás. Lentebb, a völgyállomásra vezető pályán lendülettel elkerülhető a botozás. Az első négyüléses felvonóból kár, hogy nem lehet visszacsúszni a völgyállomásra.

Tauplitz - lehet nagyon nem szeretni a terepviszonyok végett, de mi nagyon kedveljük a csodálatos környezet, a változatos pályák és a kiváló hó miatt. Itt még soha nem csalódtunk a hóviszonyokat illetően, így idén ezt a terep lett a rövid besízés helyszíne. Dec 19-én este érkeztünk párommal a szállásunkra Bad Mitterndorfba, a Mottley családhoz (már korábban is tötöttünk náluk pár napot)- Haus Waberl ( http://www.privatzimmer.org/detail....php?siteid=1812 ) B&B szállásra. Mi nagyon jól éreztük magunkat náluk ismét, csak ajánlani tudom őket. Nekünk, akik nem olyan acélosak németül, de angolul igen, külön jó, hogy ők egy angol család, akik itt telepedtek le, így nincs nyelvi nehézség, sőt gyakorolhat velük az ember mert beszélgetésben nagyon jók és elszórakoztatják az embert :-). A ház egy kis gyöngyszem, ebben van 4 szobájuk amit kiadnak és a reggelinél is odafigyelnek, hogy elégedett legyen a vendég.
Csütörtökön idultunk neki az első sínapnak a szezonban, gyönyörű napsütéses idő volt a hegyen mínusz 7 fokkal és ez egész nap kitartott. Az előző napokban esett egy kevés hó is így szuper hóviszonyok voltak, természetes és műhó keverék a legtöbb helyen, egyedül a Tauplitzba lemenő völgypálya alja volt kicsit keményebbre fagyott, mert itt előző éjszaka hóágyúztak és nem terítették szét viszont jól megfagyott napközben a felszíne - itt az első csúszásnál volt egy kis meglepi amikor ráérkezett az ember (itt kicsit szűkebb a pálya), de gyors lábkapkodás és már meg is volt az alkalmazkodás a más viszonyokhoz:-). Egész nap kiváló viszonyok voltak köszönhetően a kevés sielőnek, még a Lawinenstein pálya is teljesen rendben volt délután 3 körül is pedig az csúcsidőben már buckapálya szokott lenni délutánra. Soha rosszabb első napot a szezonban!
Pénteken reggel felkelés, kinézés ablakon és esik a hó! Hurrá, na akkor fent a hegyen ma biztos kapunk bőven... Reggeli, majd kocsival át Tauplitzba (nem akartam hóláncozni a kabinoshoz vezető hegyi szerpentinen - előző nap is eléggé csúszott itt-ott), itt is elég jó hóesés, kocsi alíg a parkolóban...jó nap lesz ez:-). Fent Tauplitzalmon már kemény hóesés, de azért még elfogadható látási viszonyok, már reggel volt kb. 15cm friss hó, így indulhatott az végtelen csúszkálás...Dél tájban már freeride hangulata kezdett lenni az embernek, mert alíg volt sielő (többször volt, hogy az egész pályán senkivel nem találkoztunk) a szakadó hóesés miatt viszont a hó puha porhó csak egyre nőtt, totál mindegy volt, hogy az ember a pályán csúszott vagy mellette, mert gyakorlatilag ekkor már nem nagyon voltak pályák. A szél is épített itt-ott meglepetés hómélységet - volt, hogy csombközépig sikerül a porhóban süllyedni. Én még soha nem síeltem mély hóban, de ez a nap adott egy kis ízelítőt és arra is rávilágított, hogy ehhez azért komoly sítudás és kondi kell, nem olyan mint a pályán csúszkálás. Csodálatos érzés a szuper, puha porhóban szakítani, de piszkosul megdolgoztatja az embert, délutánra totál kipurcantunk...14.30körül már semmit nem lehetett látni fent a tetőn a szakadó hótól így jött az utolsó csúszás Tauplitzra. A legvégén a völgyállomás előtti kis letörés vicces volt, a friss havat a pár sielő felnyomta a keskeny pálya szélén lévő hóágyuzott dombokra és így a közepén egy keskeny csúzda szerű nyomon lehetett leszántani - itt aztán mindenki kapkodta a lábát!
Síelés után elmentünk a Grimmingterm-be lazítani kicsit - ez egy szuper wellnessfűrdő nagyon jó szanua részleggel - szuper volt a szakadó hóba kirohanni szanuázás után majd csobbani a külső fűtött medencékben. Itt is keves voltak, így nagyon élvezhető volt a lazítás. Főidőszakban biztos itt is nagyobb a népsűrűség, de a hely csak ajánlható, nagyon rendben volt (a top nekem még így is a TermAmadé Ausztriában:-).
Szombatom reggel jött az enyhülés, a völgyben már eső, havas eső kombó esett és az alsó parkoló is eléggé tele volt Bad Mitterndorfban, valamint a lábainkat is elég jól "éreztük" így síelés helyett kirándultunk egy jót a Grundlseenél és elsétáltunk a Toplitzseehez is ami egy csodás is tó a Bad Aussee völgy végében. Hazaindulás előtt egy kötelező forró kakaó és fánk Bad Ausseeben a fő téren lévő kávéházba majd hazautazás. Érdekes volt, hogy amint kijöttünk a Tauplitz völgyből a Grimmingnél már szinte semmi hó nem volt...sajna a melegfront már akkor kezdett dolgozni keményen...
Tauplitz és környéke ismét megerősítette magát a szívünkben, innen mindig csodás élményekkel térünk haza.

Robeee

Idén is sikeresen szezont nyitottunk Tauplitzen.
Idén mondjuk nem pályaszálláson voltunk hanem lent a faluban, de a 20 percenkénti traktor vontatta síbusz járt rendesen. Hivatalosan nincs is megállója a ház előtt, de ha ott áll az ember léccel a kezében akkor megáll. Hazafelé is elintézhető, hogy megálljon nem tervezett helyeken, mivel az útvonala az adott.
Pénteken napsütés, ropogós hideg, ergo: remek porhó volt a menü. Szombatra sajnos megjött a melegfront ami az alsóbb részeken esőt jelentett. A pályák ettől függetlenül remekül síelhetők, a hómennyiség folyamatosan emelkedik. Pénteken kifejezetten nagyon kevesen voltunk, hétvégére azért megnőtt a síelők száma, de még így is kényelmesnek volt mondható a helyzet. A tauplitzi négyüléses lift nyomvonalán lévő középső hütte pl. pénteken nyitott először ebben a szezonban. (nem is találták a meg elsőre a kedvenc snapszunkat :-) )
Vasárnap már lejjebb jött a hóhatár, meg volt némi nap is és jóval kevesebb ködös szakasz. Összességében Tauplitz ismét 3 különböző nappal várt minket, de nagyon jót csúsztunk keresztbe-kasul az egész rendszeren.
Szezon megnyitva!

A nyár alapvetése volt, hogy túrázzunk azon a környéken, ahol síeltünk (anyósom szerint perverzió). Nem bántuk meg, a környéken hegyekkel, tavakkal, látnivalókkal heteket el lehetne tölteni. Tauplitz-ot is megmásztuk, természetesen gyalog. Ezt is ajánlom mindenkinek.

Négynapos ünnep első napja újra Tauplitz, mivel itt lehet felvenni a rendelt bérletet és egyébként is a piros 1-est még nem síeltük be eléggé, ezt most pótoljuk. Először is egy tárgyi tévedés előző leírásomban: a piros 1 felvonójának közepéről nem tudsz visszacsúszni, oda csak becsúszni tudsz ha föntről jössz, tehát az alsó szakaszon nem tudsz keringeni csak a fölsőn. Ha egy métert sem szeretnél botozni, akkor négyülésesből lecsúszol p9-re, majd csákány föl, k11-en elcsúsz p12 aljáig, majd csákány föl, k18-on elcsúsz nagyfelvonóig ha kabinos felé tartasz, vagy k14-en elcsúsz p1-es kezdetén lévő kötelesig, ha p1-re tartasz. Ha valaki azt mondja macera, egyetértek.
Összefoglalva, ha kiérlelt, jó sítudással rendelkezel erős piros pályákhoz (szerinem a fekete is zúzós, nem olyan rövidke az), akkor jó választás (pl. kabinos ágon tekersz), de kék tudáshoz nem ajánlom, mert nincs csak kéken megközelíthető, széles, hosszú, klasszikus kék pálya (ami van az is piroson áttörtetve).
A maradék 3 napot Riesneralmon töltöttük, ami az elvárásainknak és tudásunknak jobban bejött.
Néhány szép képet azért hoztam.

Valami hasonlót érzek én is Tauplitz-el kapcsolatban. A táj gyönyörű, talán az egyik legszebb, de mégis... A pályák nem voltak nagyon karbantartva, lehet, hogy szezon vége miatt, bár március 10. nem hiszem hogy ott szezon vége lenne. A "régi" részen a pályaszámok néhol fellelhetők voltak, a kereszteződéseknél pedig el kellett csúszni egészen a tábla elé, mert dioptriás szemüvegben is alig láttam, hogy melyik merre van. Az új részen minden tökéletes volt, de az a pár pálya kevés volt. Valóban sokat kell botozni, szegény férjem bot nélkül jobban küzdött. És valóban, gyerekkel nem túl ideális a hely. A régi nagy felvonó majdnem 20 percig megy fel átszállással, az új buborékos is kb. ennyi, de ott legalább nem kell kiszállni.
Március 8-án egész nap esett a hó, így 9-től már jobb hóminőség volt.
Kulmhof-ban szálltunk meg, amivel igazán nem volt gond. Ennyi pénzért tényleg azt kaptuk, amit fizettünk. Az uszoda nagyon jó ötlet, bár a víz elég hideg volt, szegény gyerekek nem sokáig élvezhették a pancsolást. Mi kocsival mentünk a pályához, gyalog szerintem felejtse el az ember. Parkolóhelyet mindig találtunk még fél 10-kor.
Összességében egynek elment ez a hely, legalább láttunk újat is, de vissza nem vágyom.
Azért a lavinaveszély tábla és a mellékelt első kép kicsit félelmetes volt, de annál izgalmasabb. :)

Mi február 18 - 25 között voltunk. Szokásos felállás 2 felnőtt 2 gyerek - Kulmhof apartman. Odaérkezésünkkor először megpróbáltak elhelyezni egy egy légteres apartmanba, de jeleztük, hogy mi nem ilyet, hanem egy két légtereset választottunk. Megoldották. Kaptunk egy három szobásat. A nejem szerint csak a magyar utazási iroda bepróbálkozott, de a labancok minden felár nélkül kicserélték. Igazából majdnem végig rossz idő volt, csupán az első és utolsó nap láttuk a napot. Olyannyira mostoha volt az időjárás, hogy egyik nap síelni sem tudtunk, mert az összes felvonót lezárták. Reggelente vágyakozva néztem a panoráma tévét, ahol mutatták az összes sí terepet. Nassfelden mindig sütött a nap. Persze az ember arra gondol ilyenkor, hogy annak a 4 méter hónak valamikor le is kell esni, ellenben Karintiával, ahol a völgyekben kevesebb hó volt mint nálunk Szegeden. A traktoros kis vonattal közelítettük meg a terepet, igaz olyan is előfordult, hogy az első járat nem közlekedett, ilyenkor várni kellett 20 percet a következőre. Ez főleg azért bosszantó, mert az első közvetlenül a megy a második, pedig még a szomszéd faluba is ellátogat és csak 15 perc zötykölődés után teszi ki az embert a beszállásnál.Hát igen a pályák olyanok amilyenek. Nekem is inkább a karomba és a vállamba volt az izomlázam, mert a két gyereket (6,7) állandóan nekem kellett lökni - húzni - vontatni. Negatívum még, hogy az alsó tanuló pályát csak úgy lehet megközelíteni, hogy az ember vagy felgyalogol, ami kisgyerekekkel - felszereléssel szinte kivitelezhetetlen, vagy felmegy az ülőssel, és két csákányos és egy köteles áthúzó lift és sok talpalás botozás után visszacsúszik az egyes pályán a tanuló pályára. Az is igaz, hogy aki ezt végig csinálja, annak nincs szüksége a tanuló pályára. Próbáltunk oktatást is szerezni a gyerekeknek. Tudtommal a Szilvia az egyetlen magyar nyelvű oktató kint, de sajnos csak magánórákat vállalt, csoportokat nem. Így, ezt a jelentős árkülönbség miatt kihagytuk. Azóta megszületett az elhatározás, hogy a hosszú hétvégén megint kimegyünk. Most Bad - Minntendorf - ban lesz a szállás. A Kulmhof-ban már nem volt szabad hely, meg itt néhány 10.000 forinttal olcsóbb is a történet, bár a szaunáról és a medencéről le kell cserébe mondani. Természetesen így majd a kabinossal kell majd közlekedni, és a kocsit is igénybe kell majd venni minden reggel, de cserébe egyből a jobb esésű, hosszabb pályákon lehet síelni.

Tauplitz kilóg az osztrák síterepek közül, nem csak a sokat emlegetett "talpalás, botozás" miatt, hanem a pályák hossza/lejtése sem az igazi. Akár a felső piros vagy a ritkarövid fekete pályát nézem, sok a terasz, ahol csak át-utazol, hogy eljuss a következő letörésig.

Szerencsére a bérlet 5 síterepre érvényes, ajánlom Loser-t és Reisneralm-ot, Tauplitztől kb. 30 km-re. Főleg az utóbbi volt élmény FIS pályáival.

A Tauplitz-i Kulmhof apartmanház egyetlen előnye a földszinti uszoda/szauna rész. Viszont a folyosókon, recepció érezhető dohányfüst szaga nem kellemes. A 7 szintes apartmanhát stúdiói legtöbb esetben magántulajdonban vannak, a tulajdonosokon múlik, mennyire felszereltek. Itt szeretném megkérni Vályi Ferencet, hogy pótolja a hiányzó konyhai eszközöket, poharakat, tányérokat. Köszönöm.

Érdemes egy-két ezer forint felárat fizetni a déli oldalért. Napfény, panoráma...

Évek óta vártuk, hogy ennyi hó fogadjon bennünket Tauplitzon december végén... És sikerült! Naponta átlag 20 centiméter hó esett, ami öröm a pályán és a túraútvonalon kikapcsolódóknak egyaránt.
Mivel mi babával érkeztünk, a társaság ketté oszlott és volt,aki az új dobozos felvonó felé vette az irányt, míg mások sétálgattak a környéken.
Korábban a pályákat Samuraptor kollégánk tökéletesen bemutatta, jómagam inkább a "reklám mögött megbújó részletekre hívnám fel figyelmeteket".
Örömmel konstatáltuk, hogy van már pontos bérletlehetőség is, ezt azonban csak azoknak ajánljuk, akik többen érkeznek és naponta autóval mennek fel az Alpenstrasse felső parkolójába, hiszen a pontos bérlet kezdőknek elég, de nem akkor,amikor a nagy részét leszívja egyetlen felvonó a buborékkal. Így, ha felvisznek autóval, akkor csak 3 eurót kell fizetni úthasználati díjként, ám ha buszozni kényszerülsz, akkor ki kell fizetned a viteldíjat, azaz nem minősül bérletnek a pontkártya!!!
Azoknak,akik lent maradnak a szálláson, ajánlom figyelmükbe a sífutópályát övező sétautakat, de vigyetek magatokkal térképet és melegitő italt:), mert nem minden hütte üzemel a sétaút mentén!
Jó szívvel javasolom a szép tájat és friss levegőt szeretőknek a Sonnenalm-ból induló túrautat a Singerhaserhütte-hez: https://www.singerhauserhuette.at A kiindulópont a Bad Mitterndorf és Sonnenalmban jól ismert alpesi "háromszögházak" közül az egyes számú (Sonnenalm Rödsitz határa). A túraút kellemesen, enyhe emelkedéssel vezet fel a hüttéhez, ahol barátságos kiszolgálás fogad Benneteket!
Ha pedig gyermekek síoktatására vállalkoznátok és épp nem megy a tauplitzi oktatópálya, akkor ne riadjatok meg a távolságtól és autózzatok el Rohrmoos-ra, mert ott csodálatos Kinderland fogad benneteket.
Levezetésként benézhettek a Grimming termálfürdőbe, de felhívom a figyelmeteket a víz hőmérséklete nem éri el az itthon megszokott 38 C-t, leginkább a gyermekmedencében töltöttük az időt elkerülve a fagyhalált:)
Kívánok mindenkinek jó csúszást!

Tauplitz? Három nap, három arcát mutatta. Az első napon csalódott voltam, második napon megkedveltem az alábbiak szerint.
Első kötelező feladat egy kellemes kék pálya keresése feleségnek. Kabinossal föl tetejére kék 25-höz, hát ez inkább kis lesiklócska piros 23-hoz, gyerünk tovább. Piros 23 tényleg piros, kerülő kék 23d jópofa, de rövid. Térképolvasás, kis talpalás kék 17 és kék 19 felé, ott a remény egy széles pályára, elvégre rendelkezésre áll az egész hegyoldal. Hát nem, kék 19 azért uncsi, kék 17 felső szakasza keskeny, majd enyhe letörés, végre egy jó, de rövid szakasz és talpalhatsz felvonóhoz. Ez sem az igazi, többre vágyunk. Dél van, hógombóc, pihenés. Erről a környékről a visszamenekülést a kabinoshoz a kék 2-es is nyújtja, végre egy kellemes erdei pálya, de hát ide meg nem vezet felvonó.
OK, akkor kék 29 a tetejéről, annak jónak kell lennie. Igen, alapjában véve egészen kellemes egy biztos közepes tudással, ugyanis kabinos középállomásáig keskeny nyomtávú, kezdőnek nem ajánlom, én nem ilyennek képzelek el egy kék pályát.
Asszem kezd érthetővé válni az első napi csalódottság. A megoldás: kabinossal középállomásig, innen kék 29 második szakasza már jobb (de nem nullkilóméteresnek), becsatlakozik piros 27-be, ott van egy rövid szakasz, ami piros, majd a hütte mellett balra és folyamatosan balra tartva kék 29, ami becsatlakozik fentebb említett kék 2-be, ami elérve és belecsípve piros 27 végébe végül is egy nagyon kellemes, hosszú, széles, jól kezelt, tényleg kék pályaként szalad a kabinos felvonó aljáig (ezt vártam).
Második nap faluban köd, de felhőalap fölött az egész pályarendszer, ragyogó napsütés. Fiúszakasz tetőn keresztül (p23) átlendül piros 1-re, ami kellemes meglepetés, hosszú, széles, változatos, nincs benne igazán nehéz rész, erősebb kéket tudó is megpróbálhatja. Az alján lévő csákányos is jónak néz ki, kezdőknek gyakorlásra is. Piros 1-es felvonója közepén megtörik, onnan akár vissza is csúszhatsz, ha továbbmész, akkor át kell csúszni a kezdetéig, de jó felé lejt (rajzról ez nem derül ki).
A napos idő miatt az összes pálya sokkal jobb arcát mutatta, látszódnak a kontúrok, nem folyik össze a pálya a hómezővel. Harmadik nap tejfölszerű köd, csak műszerek után, ez nem kellemes.
Mi Bad Mitterndorf felől közelítettünk, első nap még felmentünk a kabinos aljában lévő parkolóig (csak érvényes síbérlettel), de aztán a faluban lévő parkolóban álltunk meg, ahonnét síbusszal mentünk fel (bérlettel ingyenes), mivel a völgylesiklás nyitva volt, ezért a végén lesiklottunk, nagyon kellemes, de a falurészen botoznod kell.
Összegezve: megkedveltem, előny a tényleg 1,5 méter hó, vissza fogok ide térni, de alapfeltétel a napos idő.
Bad Mitterndorf alsó parkoló: É47.55423, É13.94663
Kabinos aljában lévő parkoló: É47.57972, É13.97478
Kék 29-es legfelső szakasza vágatlanul: https://sielok.hu/video/192018/
Sisakkamera híján felvonós videók lesznek nemsokára.

Ki kell emeljem, hogy a táj eszméletlen gyönyörű.

Sajnos eltelt a 3 nap gyorsan de besízésnek tökéletes volt. Szombaton egész napos hóvihar volt, a felvonók nagy része nem is üzemelt. Ellenben helyenként térdig érő pihe-puha porhóban lehetett csapatni és szinte egyedül voltunk a pályákon, tehát ennek is meg volt a jó oldala. :-) Részemről a szezont megnyitottam.

Sziasztok! Én is csatlakoznék a "tauplitzolós márciusi ifjakhoz", habár már majd' mindent elírtatok előlem, és egy hét távlatából már kissé okafogyott lehet a beszámoló is...
Makosx!
Sajnos nem "ütköztünk" egymásba sem a pályán, sem a faluban, pedig kerestem az "ismerősöket". (Amikor írtál akkor már Eplényben voltunk)
Tauplitzban az időjárás ugyan nem volt kegyes hozzánk, már nagyon tavasz volt, de a sícentrum elég jól élt abból a két hónapja esett 50-150 cm hóból, ami azérta déli órákra már jellemzően csak kása és bucka formában létezett a pályákon...A kék pályák mindegyike nagy csalódás volt; a 17-es és a 29-es inkább csak síút, a 25-ös jó bemelegítésre, a 26-os (ha nyitva van) is inkább csak a Lawinenstein csúcs, a kereszt, a beírókönyv, a csodálatos körpanoráma és a fotózás miatt kihagyhatatlan élmény. Nekünk az új Mitterstein felvonó alatti 27-es, 2-es, illetve a Lawinenstein 6-os beülős alatti 23-asok és 1-es 3-as piros pálya kombinációk jöttek be leginkább. A Schneiderkogel felejthető, a régi tauplitzalmi oldal piros pályái jók, de rövidek, viszont szép szélesek és a Groszseere lejtenek, tehát északibb fekvésűek,így jobban bírták (sajnos szinte az egész pályrendszer a napos oldalra esik... bár nem is a napsütéssel, inkább a +6-12 Celsiussal volt a baj). A táj, és a tágabb környék is gyönyörű, a sí-infrastruktúra irigylésre méltó, bár szerintem is több szempontból átgondolatlanul telepített.
Bad Mitterndorf viszont kellemes meglepetés volt. A városka egy igazi alpesi éxerdoboz! A Wanderhotelben laktunk - magyar tulajdon, figyelmes, intelligens magyar személyzet,(én is hallottam ezzel kapcsolatos kritikákat Ausztria- szerte, de szerencsére itt ebből semmit sem éreztünk) finom kaják,italok jó felszereltség, konditerem, szauna, stb. A síbusz a ház előtt állt meg, és az Alpenstrassén 10 perc alatt az új, gondolás felvonónál voltunk, ahonnan 7-8 perc a középső állomás, illetve még 2-3 a csúcs. Tömeg semmi, ha kifogtál egy, max. kettő buszt, akkor is csak néhány perc. A nyolcas kabinok nyelték a népet, még akkor is, ha honfitársaink inkább 4-en, 6-an szerettek utazni.
A "Lúzerhez" elmentünk, de nem csúsztunk, viszont a kirándulást Bad Ausseebe, ill. az Aussenseehez mindenkinek ajánlom. Hazafelé, 16-án végig esőben jöttünk, de a hírek szerint a tauplitziak végre kaptak egy kis friss havat, tehát a tervezett szezonvégig, kb. ápr. 25-éig, biztosan ellesznek.
Én pedig már javában szőlőt metszek a Balaton-felvidéken, mert már azzal is késésben vagyok...
Üdv mindenkinek, és nyár+szüret+decembetől újra csúszunk!
:-)

Sziasztok!

Mi is voltunk Tauplitzon a 4 napos hétvégén. Sztem nincs nagy gond a hellyel. Az 1es kék részét kár pályának jelölni (szerencsére kikerülhető, ezért csak 1szer mentünk rajta), de máshol nem nagyon kellett "mászni". A hó mennyisége rendben volt, a minősége a hőmérsékletnek megfelelő.
A pályák lejtése miatt inkább középhaladó szinttől nyújt élvezetet. Mosolyt csalt az ember arcára, amikor az 1-es pályán szerényebb sítudású honfitársaink megrettentek egy-egy meredekebb letörés előtt :-)
Sor nem nagyon volt a lifteknél, a pályán is el lehetett férni.
Friss hó nem esett, ezért a pályán kívüli részek le voltak már síelve.
Kedvenc pályáim a Lawinenstein valamint a kabinos melletti fekete-piros kombináció volt.

Hát mindenkinek üzenem, megvolt Tauplitz!
Indulás előtt olvastam jót és rosszat a pályáról, és ezért kisebb aggodalommal indultam, amire még nem volt példa.
Most, hogy valóban megtapasztaltam én is inkább a rossz felé hajlok. Persze ez nem olyan fajta rossz amit az ember utál! B-M-ben laktunk egy bauerhof-ban reggelivel. A szállás rendben volt, a reggeli szokásos (zsömlék, sajt, felvágott, tea, kávé stb..). Kölcsönöztünk a gyerekeknek léceket, majd snowboardot. A kölcsönző is rendben.
Indulás a pályákra. Bad Mittendorf felől kezdtük, parkoló rendben, új kabinos felvonó szuper. Egy-két bemelegítő csúszás a tetőn a kis kék pályán (25) tényleg csak indításnak, vagy tanuláshoz jó. Utána kék (29) le, teteje kegyetlen rossz, kifagyva kádasra kotorva (reggel 10-kor) és mindenhol álltak hazánk fiai. Felsőrészből kijőve konszolidálódott a helyzet, így átvágtunk a 27-es majd 2-es pályára és már újra a szép kabinban ültünk.
Következő menet 25-23-as szakasz közben egy kb 10m-es áthúzóval (boardosok álma) majd 10m felcaplatással a 23 tetejéhez. Ennyi belefér hiszen a halszálkát meg a botozást is jó gyakorolni. A 23 jó pálya de nem márciusban 13 fokban. 11-re már igen csak összekotorták a havat rajta de a két széle mindig használható volt rövid lendülettel.
A 23-as vége előtt már jó ha az ember felveszi a tojástartást és hasit át a Schneiderkogel aljába. Ha ez nem sikerül akkor megint botozás caplatás. A 15, 16, 17 pályák nagyjából rendben. A 16 fekete szerintem minden haladó tudású számára könnyen leküzdhető. A 15 a felsőrészen kásás és buckás de rövid így nem probléma. A 17 piros-kék-et egyszer próbáltam a 19-et nem használtam kiindulva 17-esből.
Vagy a 16, vagy a 15-ről csúsztunk be a Larchkogel lift (csákányos ) aljába.
A lifttel párhuzamosan a nevetségesen rövid 12 piros egyszer csak a próba kedvéért, de tanulóknak jó lehet a piros megérzéséhez.
Mi inkább a 14-en átcsúsztunk a 1-es 3-as pályákra. Közben megint egy áthúzó kötél (szerintem kicsit veszélyes terület a kötél beszálló oldala, mert a 23d, a 14, 2-es keresztbe-kasul megy) a kötél tetejétől megint a tojástartás a hasznos vagy 300m-en aztán végre egy kis letörés a piros fekete 1 elágazásig. Itt 1-3 széles és jól carvingolható pályán mentünk a kabinos aljába (majd azzal fel a tetőre) vagy az 1-esen csúsztunk le a tauplitz-i vagy középső vagy alsó állomáshoz. Az egyes tetején inkább a feketét használtuk mert a 3-hoz vezető letörésen olyan buckás volt a pálya, és annyi ember ácsorgott rajta rémülten, hogy értelme nem volt du. arra menni. Az 1-es meglepően jó állapotban alig néhány ember által használva, helyenként jó széles jó pálya volt. Még egy pihenő után kipróbáltuk a 9-10-es pályákat ezek is jók, de rövidek.
Vissza a Bad Mittendorf oldalra, a tetején a 27 fekete reggel roppant jeges, délben lekotorva, összetolva, igencsak megdolgoztatott. Óvatosan kellett menni rajta. A 23b-t nem próbáltuk.
A hütték. Nekem sok volt a "magyar", én szeretem, ha osztrákok szolgálnak ki de itt gyakorlatilag minden felszolgáló magyar volt, az ételek ugyan abban a gyárban készülnek mint pl. a flachaui, vagy lackenfofi hüttékben ehetünk.

Miért vagyok még is csalódott. Gyakorlatilag a pályarendszer olyan toldozott foltozott, nem átgondoltan összehangolt. Hol ide, hol oda tettek egy pályát egy kis lifttel meg egy áthúzóval (bánja is a gyerekek kesztyűje a köteleket).
Szerintem a bordosok sem fogadják kegyeibe a rendszert (legalábbis a köztünk lévők). A buckásodást nem rovom fel hibának hiszen meleg volt és sok-sok márciusi kezdő, de szerintem a pálya karbantartása is hiányos. Valóban igaza volt azoknak, akik a liftkezelők segítségét hiányolják. Így a kezdők és a gyerekek nehezebb helyzetben vannak (a modoruk is hiányos). Nekem az egész olyan volt mint a rendszerváltás előtti szlovák pályák hangulata.
Egynek jó volt, de többet nem megyünk Tauplitz-ra!

Sziasztok!

feb 5-12-ig voltunk Tauplitzban síelni. Mindenféle benyomás volt, de alapjában véve egy erősebb kezdő sítudással már élvezhető. Hihetetlen jó időnk volt, verőfényes napsütés, remek hó.
Érdekességképpen mértem néhány adatot a pályákról:
A Tauplitz lifttel 2x9 perc alatt fent lehet lenni a hegyen. Innen az 1-es szaggatottal (kék) átmentünk a piros 1-es pályához. Ezt mégegyszer nem vállalnám, sokat kellett hegynek fel kapaszkodni. A piros 1-es pálya 4,5 km hosszú, a feketével párhuzamosan futó szakaszon (kb 350 m) kívül szerintem inkább kék, jó széles, biztonságos, könnyen síelhető. Hátránya, hogy tényleg nehéz megközelíteni. (Mi a következő úton mentünk: 9-11-14)
Schneiderkogel: 600m, kb 3 perc alatt fent van. A 15-ös 1 km-es pálya tényleg piros, kissé szűkösebb pálya, a 16-os 800m-es fekete viszont szélesebb. A 17-es 1 km-es pálya felső szakasza egy nagyon szűk, kb 3-5m-es rész, amin a sok fékezés általában elég hamar letúrta a havat. Azért használható. A 19-es pálya jó széles, 650m.
Lawinenstein: 1,4 km-es, 6 perc alatt fent van a csúcson. Ki van írva, hogy erős szél esetén nem működik. És első napon csak dél körül indították.
A 23-as pálya kiváló a középhaladóknak, akár gyakorlásra is, nekem nagyon tetszett, kényelmes, széles. 1,5 km. Délutánra kissé buckás, de mivel annyira nem meredek, kibírható.
Mitterstein Cable Car: 1,8 km + 0,75 km = 8 + 3 perc.
27-es fekete része elég durva, csakis haladóknak. A kabinos alatti pályarészek olvadtak meg leginkább a napon, minek következtében olyan délután 2 után a fekete részek számomra síelhetetlenek voltak a rengeteg összehordott bucka miatt. Délig viszont biztonságosan és kényelmesen ment. A 29-es pálya felső szakasza a középső állomásig nagyon vacak, keskeny, kevés hóval. Ez kb 1 km. Középről az 5-ös hüttéig 800 m élvezhetőbb rész. Ami nagyon nem tetszett, hogy a 2-esbe becsatlakozó szakaszt meg sem találtam. Szóval ha valaki kezdő, az ott vakarhatja kicsit a fejét, hogy jut le a kabinos aljába. A 2-es pálya végig nagyon-nagyon jó és aljánlhatom kezdőknek is. 1,65 km + 1,18 km a két szakasza.
Összességében a kabinos alatti pályarész inkább délelőtt, jóidőben síelhető számomra egy középhaladó szinten. Délután nekem inkább már a túlélésért való küzdelemhez hasonlított. (Olvadt+buckás)
Ami nekem nagyon pozitív volt összességében, hogy nem volt tömeg, gyakorlatilag nem kellett 2 percnél tovább sehol sorban állni. Így tényleg maximálisan a síelésről szólt.
Mi is a Kulmhofban laktunk, tetszett, jól felszerelt, szép apartman. Az 1 kulcs nekünk is kényelmetlen volt kissé, de nem nagy csapattal voltunk és én is megemlíteném, hogy messze nem pályaszállás, ami nekünk nagyon fontos lett volna, mert babával mentünk és naponta többször haza kellett mennem etetni. (Végülis nem volt gond belőle, de direkt pályaszállást néztünk, így ez csalódás volt).
A sívonat tényleg hasznos, reggel viszonylag gyakran jár, 12 perc alatt van a Tauplitz liftnél.
Összességében nem a legkényelmesebb síterep volt, de szivesen visszamennék. (Viszont csak jóidőben, jó hóviszonyok között láttam a pályát!)

Sziasztok!
A múlt héten jártunk Tauplitzban, nagy csapat, sok gyerek.
A hetet végül úgy értékeltük, hogy idő és pénz elment.
A hely gyerekekkel (pláne kezdőkkel) síelésre alkalmatlan. 20 éve síelünk, láttunk már jó néhány osztrák síterepet, de ez mintha nem is ugyanabban az országban lenne. A felvonók véletlen-szerűen sorakoznak a hegyen, az induló állomásra csak a hegy körbejárásával lehet visszasíelni, a kezdőknek alkalmas csákányos felvonót nem lehet sílécen megközelíteni, a csákányos felvonóknál "segítő" személyzet nincs, a pályák jó része emelkedik, hóesésben a pályákat nem kezelik (adott héten ez három napot jelentett).
A kabinos felvonó melletti pálya rutinos síelőknek tényleg jó. Tanulságként azért közzéteszem egy kalandunkat: A rossz idő miatt ezt a pályát választottuk három gyerekkel, a szállásunk Tauplitzban volt. 3 óra tájban elindultunk a hegy túlodala felé. A kabinos felvonó felső állomásánál nem lehetett megkülönböztetni a lenti és fenti fehéret, ezért a gyerekekkel nem indultunk el. Az alsó állomásra visszatérve szembesültünk azzal, hogy síbusz ugyan van, de nem megy el Tauplitzba. Így a síbusszal és egy menetrend szerinti helyközi járattal tudtunk a faluba visszajutni, 1/2 6-ra.
Zárszó: Tauplitz a listáról kihúzva.

Sziasztok!

Tegnap jöttünk meg Tauplitzból. 6 csodálatos napot sieltünk.
Néhány érdekesség:
elromlott a hólyelző, vagy micsoda, hogy már hetek óta 160/60 cm havat ir. Ez nem igaz, mert ezen a héten négy napig esett (a völgyben is) azóta meg nem olvadt... Szóval hó az van bőven!
A pályarendszer nekem nagyon tetszett, különösen a sok hó miatt a "jelöletlen" domboldalak. A csapatban lévő kezdők is találtak maguknak ideális pályákat, igaz a sok friss hóban a kék pályákon is elfáradtak.
A Kulmhofban laktunk. Szerintem azt kaptuk amit vártunk, korrektül berendezett, jól felszerelt, kicsit megkopott 6 személyes apartman a nyugati szárnyon. A szűk keresztmetszetet az jelentette, hogy a hat felnőttre egyetlen kulcs jutott, másikat még pénzért sem tudtak adni. Márpedig ez az egy kulcs nyitotta a szobát, a főbejáratot, a sitárolót és az uszoda ajtaját is. Volt aki csak sifutott, volt aki hamarabb abbahagyta a lesiklást és lement volna a szaunába, de akkor a többiek nem tudtak volna bejönni. A legnagyobb problémánk az volt, hogy hová dugjuk el a kulcsot, mert a recepción sem hagyhattuk.
Másik élmény a sivonat. Hát fura egy szerkezet, persze nem az, ami a prospektusokon virit, de nagyon hasznos, tényleg nem kell gyalogolni. Hogy a Kulmhof főbejárata hány méterre van a sifelvonótól, arról nem kezdenék vitát, de aki már hazasielt a házig az ugyan irja már meg, hogy mikor és hogyan csinálta, mert most esett legalább fél méter friss hó a völgyben is, de délutánra az utak le voltak takaritva. Brahiból, más lécével esetleg megpróbálnám, de önszántamból egy becsülettel végigsielt nap után a saját felszerelésemmel semmiképp... Kezdőknek meg pláne nem javaslom.
A vonat jött, azt használtuk, mindenkinek ajánlom. Sokkal kényelmesebb, mint naponta kiásni az autót, bepakolni, aztán a parkolóban cipőtváltani.
Összességében tetszett a hely, nagyon jól szórakoztunk, visszamennénk!

Sziasztok!

Az elmúlt hétvégén sikerült két fantasztikus napot síelnünk Tauplitz sípályáin. Röviden összefoglalva: minden klappolt egy jó kis síhétvégéhez. Legalább 40 cm friss hó fogadott bennünket fent a hegyen, de lent is volt 15-20 cm biztos, a pályák kifogástalan állapotban voltak. Szombat napos, néha kicsit felhős/derengő idő mínusz 5 körüli hővel, vasárnap "tengerparti" napsütés és mínusz 8 fok, mindkét nap elhanyagolható szél - soha rosszabb síidőt:-)!!!
A szállásunk Bad Mitterndorf-ban volt, a Maut parkoló két perc volt kocsival. Megfogadva a fórum hozzászólásokat itt parkolás és az első síbusszal (9-kor) fel a kabinos lift aljáig, majd délután vissza az utolsó busszal - mindkét nap így cselekedtünk és jól tettük, ez a legkézenfekvőbb megoldás, ha nem akar valaki a havas hegyi úton szenvedni (persze autója válogatja, hogy melyik milyen módon veszi az ilyen jellegű megpróbáltatásokat).
A pályáról egy kicsit: tavaly jártam itt és síeltem egy délutánt szakadó hóban - akkor nem tetszett meg kimondottan a hely - a pályák elég széttagoltnak tűntek, nem fogott meg egyik sem igazán, talán a Tauplitzra lemenő hosszú pálya bizonyos részei tetszettek... Most kapott még egy esély, hogy bizonyítson a fejlesztések után...És bizonyított!
A kabinos felvonó nagyon sokat javított az infrastruktúrán, a mellette húzódó pályák átalakítása, újak kialakítása nagyon jól sikerült szerintem, elég szélesek (a Lawinensteinről lefelé induló kék pályát kivéve, tényleg nem meredek a pálya, az eleje elég jó, de aztán igen összeszűkül és a szélén elég nagy meredély van - info azoknak akik félnek az ilyen helyeken, ez a pálya abszolút nem kezdőknek megfelelő kék!) és igen élvezetes a vonalvezetésük. A tetejéről (a kabinos oldalán vagyunk még mindig) a feketén elindulva végigcsúszni le az aljába igen élvezetes és érzi is az ember mire leér, hogy "na ez már egy igen jó csúszás volt". Innen az ember nem is szabadul könnyen, főleg délelőtt kiváló volt az összes pálya itt, csak fel a kabinossal és le az aljába, majd megint... Aztán eljön a pillanat amikor az ember úgy dönt, hogy átmegy a "régi" oldalra Tauplitzalm felé. Itt sok minden nem változott, a fennsíkból nem lett hegyoldal :-), de imrola tanácsa a "botozás" elkerülésére sokat segített, abszolút bevált, kevés botozással meg lehet úszni a taktikával(imrola korábbi fórum hozzászólásában a részletek), így már más képet fest ez az oldal is. A Tauplitzba lemenő hosszú pályának vannak részei amik nem túl izgalmasak (bár én szeretem az ilyen erdei csúszásokat is ahol lehet kicsit nézelődni) viszont egy két része kimondottan tetszett, jól kiszélesedett itt-ott és egy kis meredeksége is lett ahol lehetett szépen kanyarogni (Kedvesemnek ez lett az egyik kedvenc pályarésze). Az új piros pálya (ami a Tauplitzalmról Tauplitz település felé lemenő pályáról ágazik le és a kabinos aljához megy vissza) szintén egy nagyon kitűnő carving pálya és nem mellesleg a két pályarész átjárhatóságát is nagyban megkönnyíti.
Embertömeg/várakozás: na, az nem volt! Kétszer kellett várni a kabinosnál kb. 3 percet mikor pont sikerült elkapni a síbusz érkezését, ezen felül semmi sorállás, pedig voltak azért síelők szép számban, de nagyon jól eloszlott a "nép" a pályán és a lifteknél is.
A pályák jól bírták a terhelés, a sok friss hótól azért kicsit buckásodtak bizonyos részek délutánra, de inkább ilyen legyen mint korcsolyapálya.
A hütték ahová betértünk korrektek voltak, persze "osztrák sípálya árak" vannak mindenhol, de csak jót és megfelelő adagot kaptunk tehát elégedettek voltunk.
A végére hagytam az egyik fő tényezőt ami miatt biztos, hogy visszatérünk még ide: ez pedig a hely környezetének szépsége és változatossága. Sziklás meredek hegyoldalak, csipkés csúcsok, magaslati fennsík, szelíd "puklik", végeláthatatlan fenyőerdők, stb. - megfelelően elrendezve egymás mellett mintha csak tervezve lett volna :-) - nekünk nagyon tetszett.

UI: bocsi a kicsit hosszú beszámoló miatt :-)

Üdv és hasonlóan jó síelést mindenkinek!

R.

Sziasztok!
Múlt héten voltunk itt két napot, egyet Loseren, három nagyszerű napot pedig Sörapuékkal Schladmingon és pár órát a gleccseren.
Kezdem a végével: ha legközelebb errefelé vetődünk, inkább a másik két terepet választanám.
Harmadikán az itteni hóesés miatt döntöttem úgy hogy kipróbáljuk, szinte az egyetlen terep volt ahol jobb pályaminőségben reménykedhettünk. Tauplitzban parkolni és onnan síelni menni nagyon kényelmetlen, onnan liftezni és visszasíelni nem egy jó élmény ha tömeg van, a bázisállomást ne is említsük. A tauplitzi traktoros síbusz vezetője egy őrült, simán kivágott elénk a csúszós úton, alig félméterre álltam meg előtte. Biztos sokat gyakorolta, jobban ismeri az autók féktávját mint a gazdájuk. A Talabfahrtot ott csúszták jegesre ahol a legszűkebb (kék) utazós szakasz van. És csak jöttek és jöttek, minden méteren egy síelő.

Ha valaki kényelmesen akar megszállni és közlekedni (és nincs pályaszállása), Bad Mittendorfba vagy valamelyik szomszéd faluba menjen, szállást 20-30 euróért könnyen találni, a neten vagy helyben a turiszt büróban. Ezután kocsival a B.Mittendorfi Mautstelle parkolóba menjen (síbérletpénztár ott is van), onnan ingyenes síbusz visz (kérdezze a pénztárost, mikor megy, mert a menetrend megtévesztő) a kabinos aljához. A kabinos mentén változatos, jó pályán lehet visszacsúszni egész az autóig (de a végén botozni kell - engem nem zavar, akit igen az visszabuszozik a kabinostól). Ha valamiért, a szép tájért és ezért az új kabinos menti pályáért érdemes idejönni.
Valami sátoros ünnep volt múlt héten Ausztriában, mert olyan tömeg volt, ez zavart legjobban. A Grimming fürdőt csak a szauna miatt érdemes felkeresni, a víz elég langyos.

Tetszett a hely, de a tömeg, a pályarendszer, a parkolás miatt ezt kedveltük legkevésbé a környék terepei között. Ha elég egy kisebb terep, Loser hangulatosabb, és még szebb mint Tauplitz, ha jobb pályákat akar valaki, akkor Schladming (ott is tömeg volt, de a sok széles pályán és a sok hüttében jobban eloszlott).

A pályaminőség a helyzethez képest itt is jó volt, de ebben a hónapban úgy néz ki, senki se várjon önfeledt lecsúszást, minden méteren oda kell figyelni.

Szia kozkot!

Most jöttünk haza Tauplitzról. Igen pénteken már le lehetett síelni a faluba. Csütörtök hajnal óta folyamatosan havazik, ennek ellenére helyenként csak jég van a pályákon, mert a viharos szél lefújta a havat a szeles részekről. (pl: Lawinenstein) Csütörtökön délután a Tauplitz I+II ülőst és Mitterstein kabinost is leállították a nagy szél miatt, pénteken csak a Mittersteint. Az elmúlt 3 napban kb. 60 cm hó esett, a pályákon van mit dolgozni a ratrakoknak, mert, ahogy pezs is írta csak szűzhavazni lehetett. Szombaton Riesneralmon síeltünk, ott is hasonló a helyzet, de kevesebb hó esett.

Immár második napot zártuk és el kell mondani: síeltünk már barátságosabb körülmények között is, de azért élvezzük.
A mélyhavazást megtanulni nem lehet ratrakolt pályán, de itt és most van rá lehetőség. Mondhatnám: csak erre van lehetőség!!
Néhány gondolat a körülményekről: Szállásunk Tauplitzalmon 1600 méteren, egy kedves kis vendégházban, amelyet magyar csapat üzemeltet. Ennek ellenére kifogástalan az ellátás. Jó konyha, barátságos személyzet, mindez elfogadható áron. Nem a reklám helye, de érdemes megemlíteni a hely nevét: Alpenhotel Steirerhof.

A pályák változatosak, megközelítésük, elérhetőségük a fennsík adottságai miatt kissé nehézkesnek tűnik.
A december elején átadott nyolcüléses kabinos úgy látszik jól vizsgázik. Sok a síelő a mostoha időjárási körülmények ellenére is.

Napos időben, szélcsedben örömmel kipróbálnánk.

Üdvözlet minden síbarátnak!

Tíz fővel (haladó sízők) voltunk a március 15.-i hétvégén ott. Sajnos egyikünknek sem jött be a hely. Olvastam, olastuk az utazás elött a forumos bejegyzéseket, de nagyon nem hittünk nekik. Tényleg egy kicsit gyengus a pályarendszer. Ez volt mindannyiunk véleménye. Persze, hogy örülnénk mi is, ha kis országunkban volna ilyen. Mellé nyultunk! Ennyi. A 2-es pálya alsó szakaszát (a felsőről nem tudok nyilatkozni, mert az valamilyen oknál fogva le volt zárva) meg kimondottan szivatásnak éreztük. Ilyen pályát nem szabadna piros szinnel jelölni, csak valmi túraútvonalnak menne el. A másik nagy szivatás a bérletekkel volt. A hotel igazgatója többszöri rákérdezésre is azt mondta, hogy a bérlet jó más sípályára is, konkrétan Altaussee-re is. Így hát utolsó nap átmentünk (útban hazafelé, +30 km), hogy majd ott síelünk egy jót. Aztán a kapuknál jött a pófára esés, amikor nem engedett át a beléptető rendszer. Telefonálás. A hotel igazgatólja elnézést kért, de őt is félrevezették.
Szerintem, szerintünk egy picivel több pénzért, sokkal jobbat lehet síelni más helyen Ausztriában.
Mindenkinek jó, balesetmentes sízést kívánok!

Sziasztok!
Megjöttünk Tauplitzról :):) Nagyon vegyes a véleményem.....
Igazat kell adnom annak aki nem ajánlotta kezdőknek :(:( Szerintem sem jó, és mi is botoztunk rendesen a kislányommal. Tudom, aki bejárta a pályarendszert, annak ez lehet h. nem téma, mindenhova átsíel, lendülettel talán, de ha mi a 19-est használtuk, és szerettünk volna visszajutni a felvonóhoz ami a völgybe levisz, lecsatolva vissza kellett botorkálni felfelé az "alm" másik oldalán lévő csákányoshoz (Larchkogel lift). Annak a tetejéről pedig 2 napig meg sem találtuk azt a rövid lejtőt, amit az oktató említett. Az osztrákok sem tudták h. lenne ott út, a hüttében sem tudták, csak azt hogy vagy (11-esen) vissza kell gyalogolni egészen, vagy az erdei úton kell lemenni. A 3. nap végre balra fordultunk s jobban benéztünk tényleg van-e ott út nem csak bokor :):), s onnantól már azt használtuk, de addig kínlódtunk, mert mi a 15-os pályát meredeknek találtuk magunknak, ami éppen elvitt volna a kis kereszteződéshez és a 9-10-es csákányosához. Lehet h. kissé bonyolultan írtam, de három pályát használtam és botoznom kellett, vagy a botomba kapaszkodó gyerekemet ráncigálni. Nem kezdőknek való szerintem sem. De sok pozitív élmény is volt, s ezt is megosztom: a pályák gyönyörűen gondozottak, talán eddig nekem ez volt a leginkább szembetűnő, s hogy szinte nem volt ember. A piros 23-on többen voltak - láttam messziről -, de Schneiderkogel-en és a 7-8 piros pályákon alig, a fotóimon inkább csak az üres pályák láthatóak hétfőtől péntekig. S tényleg nem segítenek, nemhogy a személyzet nem segít a csákánynál (bár ki is van írva h. önkiszolgáló), de a síelők is csak nézik h. az elesett mit kínlódik a felállással, lecsatolással. Én még ilyen közömbössséget nem láttam sehol :( A László étteremben fantasztikusakat ettünk minden este, nagyon tolerálták a másfél éves lányom "produkcióját", tündéri kedvesek voltak :):) A tauplitz-i pályakörnyék gyönyörű!!! Mi a Kulmhofban voltunk, extraszép szállásunk volt, aki látta megcsodálta :):) Nagyon elégedettek voltunk, s naponta medencéztünk, szaunáztunk, szuper hely! A Kulmhof-ban bizalmatlanok a magyarokkal, sajnos.............
Az utazási irodák nincsenek tisztában a szobaszámozással, két apartmant foglaltunk, külön leírták h. egy folyóson lesz, ezt is kértük.....na erre nemhogy egy folyóson nem volt, még egy épületszárnyban sem, s egy ott is egy másik emeleten....az oktatás se jött össze, semmi csoport....magánóráztunk a magyar oktatólánnyal, nagyon aranyos volt, csak ajánlani tudom. A lányom 4. nap piros pályán jött le, pedig csak 2x2 órát fizettünk.
A leírtak miatt nagyon vegyes az élmény.....de persze nagyon jó kis síelős kikapcsolódás volt.

Sziasztok!

Egy kis információ a Tauplitz-i pályárkról...
Jelen pillanatban kint vagyunk Tauplitzban, és egy kicsit el vagyok keseredve. A pályák nagyon jók, de az egyik pályáról a másikra, csak kínszenvedéssel lehet eljutni. Ma reggel a Tauplitz -i első pálya felvonónál, közel 25 percet kellet várni. SÍRALMAS!! Ha már a második felvonóig feljutottál, akkor jön a másik 20- 25 perc. És csak itt tudsz felmenni a hegyre. Mikor már azt gondolnád, hogy ezek után nem is jöhet rosszabb, mikor kuszáltál a felső felvonóból, akkor érdemes lecsatolni, ha a nagyobb pályarégió felé szeretnél menni, mert egy emelkedőn kellene felmenned... Na de sajnos felfelé nem lehet síelni... ( még ) És ez még csak az egyik gond. A Tauplitz 1, és a Tauplitz 2 sífelvonó közt a térképen úgy jelölik, hogy át lehet csúszni, és az elejére tudsz vissza menni. Hát ez sajna nem így van. Közel 100m kell felfelé hegymenetben menned, hogy a fő 1 pályára érkezz. Ahhoz hogy visszacsússz az elejére, ahhoz fel kell menned a tauplitz 2 felvonóval, át kell csúsznod a hegyen, egy tányéros, egy csákányos, és egy kötélhúzós felvonóval, hogy az 1 pályára vissza tudjál menni.
De a pályák elrendezése, és karbantartása nagyon jó. Sajna nem értem, mikor megtervezték a dombos átjárókat, miért nem lehetett úgy kialakítani, hogy ne keljen lecsatolni, illetve a snowboard -osoknak, pedig a teljes harci díszt levenni. A hütte mindig tele van, és azt gondolnád, hogy van több is a hegyen, de tévedés, nagyon kevés hütte van. De a panoráma, csodálatos, talán ez az ami kárpótol mindenért !! Egy nagyon jó, és tökéletesen megtervezett hegy ( sípálya ) lenne csak egy kis átalakítást kellene végezni az átjáróknál! A hely csodálatos, a pályák is tökéletesek, de nem lesz sajna a törzs helyem !!

Ha bárkinek kérdése lenne, állok a rendelkezésére!

Sziasztok !

Sziasztok!

A múlt héten volt szerencsém 5 napot síeléssel eltölteni Ausztriában, azon belül Loser és Tauplitz terepein. A szállásunk a Grundlsee partján volt, Gösslben. Sajnos ez napi kétszer 20-25 km autózást jelentett a pályákig, de a nyugalom és a gyönyörű környezet kárpótolt ezért. A régió Budapesttől kb. 500 kmre van, könnyen és gyorsan elérhető.
Loseren 3 napot, Tauplitzon 2 napot síeltünk, külön részletezem melyik-milyen volt:
Loser: Kis-közepes méretű, családias terep, változatos pályákkal, és mint ilyen kifejezetten barátságos, akár kezdőknek, tanulóknak is jó lehet. Sajnos nem volt nyitva minden pálya, az L4, L5, L6-os felvonók nem működtek, őszinte sajnáltunkra. A többi viszont nyitva volt, a felsőbb, fahatár feletti részeken tökéletesek voltak a hóviszonyok, az alsóbb, erdei szakaszokon azért néhány helyen jegesedett, kopott a pálya. Egy idősebb osztrák úr elmondása szerint Hermann Maier és "kollégái" tavasszal ezen a pályán edzenek, így aki szeretne velük találkozni, az áprilisban látogasson el ide!
Tauplitz: Hááát, hogy is mondjam, kissé csalódás volt nekünk, bár előre tudtuk, hogy lesznek nehézségek. Mi mindig Tauplitz felől indultunk fel a Tauplitz Bergbahn I,II-vel. Már az is furcsa volt, hogy sokáig csak vízszinetesen halad, majd emelkedik, és a tetején még lefelé is visz a lift! Ezután nagy-nehezen elvergődik az ember a középső szakaszra, ahonnan lehet továbbindulni a Schneiderkogelre és a Lawinensteinre. Itt azonban jól be lehet gyakorolni a sífutó mozdulatokat, ugyanis tökéletesen sík ez a rész, igazából a liftek közötti mozgásban fáradtunk el, nem is a síelésben. A pályák itt is jól kezeltek, a környezet csodálatosan szép, tehát van ami elfeledteti a nehézségeket, de ha lecsúsztál, kezdődik minden elölről. Sajnos van olyan rész, ahol síelés közben azt tapasztalod, hogy emelkedik a pálya, igaz, ide tettek egy köteles-kapaszkodós "liftet", ilyet eddig még úgysem használtam. A Lawinenstein lift felső állomásánál van a s'Kriemandl hütte, itt igen jó a konyha, gyönyörű a kilátás, és jó fej a magyar pincér. Mondjuk nem olcsó, de melyik hütte az?
Szóval nekünk egyértelműen Loser tetszett jobban, oda vissza is mennénk, de Tauplitzra már nem biztos...
Az első két kép Loseren, a második kettő Tauplitzon készült!

Március 28-29.-t (a hétvégét) töltöttük Tauplitz-on. Most voltunk először, a benyomásunk vegyesnek bizonyult, mint az időjárás (ez utóbbi szombaton napos, olvadó hó, vasárnap havazás, a hegyen 5-10 cm friss hó). Ami tetszett: a hely hóbiztonsága és hóvastagsága (450-470 cm a hegyen, de a völgyben is 1 m felett még). A jól kezelt pályák, azok változatossága, és hosszúsága (akár 5-8 km-t is lehet sielni egyhuzamban). Le lehet sielni a parkolóig, a kocsihoz, de pályaszállás is létezik.
Ami nem tetszett: fent a "platón" a liftek, pályák összeköttetése. Lejtés alig, lehet gyakorolni a sifutást-gyaloglást, igen fárasztó, főleg ha már kissé tapad a hó. A kék pályák hosszába bemérték a "skiweg"-eket is.
A szállásunk magánszállás volt, tágas, igényes szobákkal, nagyon kedvező áron (25 eur/fő reggelivel) gyerekkedvezménnyel 1 km-re a felvonótól.

Hellóka!
Most jöttünk haza Tauplitzból, nagyon jó hely, akik 1hét alatt meg akarnak tanulni síelni, azoknak ott van a helye! Mi már harmadnap felmentünk Tauplitzalmra, onnan aztán csodálatos a kilátás és egy csomó felé elindulhatsz! A szállásunk ugyan nem volt egy nagy szám (Pension Spanner), de viszonylag olcsó és közvetlenül a panzió elől indult a sívonat a felvonóhoz. Jövőre biztos, hogy magánházhoz megyünk, róluk csak jót hallottunk, kaptunk is pár címet. Ellátás szempontjából a Laslo's Restaurantot nagyon ajánlom (magyar tulaj magyar pincérek), jó nagy adagot kaptunk jó áron (már 9Euróért van menü) és a kiszolgálás is gyors volt. Az étlapon is van választék bőven, a kaja finom, és már délután síbakancsos disco van a teraszon. Vicky

Egy pár friss infó Tauplitz-ról!

Többször jártunk már kint(legutóljára 01.15-01.19-ig)Tehát telejesen friss az infó.

Pályákról:Teljesen mindegy,hogy van-e friss hó ,vagy sem minden reggel kifogástalan minőséget kapsz,természetesen délutánra ez a meredekebb és erőteljesebben használt részeken kemény,néhol jegessé válhat.
Sorbanállás,még hétvégéken is 0,vagy inkább - 0.
Talán a leginkább csalogató ebben a siterepben az,hogy minden korosztály megtalálja a maga igényeinek megfelelő pályákat.(még simán tudtunk szűzhavazni annak ellenére,hogy nagy hó csak decemberben esett.
Ami viszont ujdonság,hogy a tauplitzi alsó allomáson lévő éttermet idéntől kibérelte T.lászló hazánk fia(Laszló restaurant),és fantasztikus minőséget biztosít.napi 2 menűje van délben és este,amiben leves,főétel,és deszert van.
A mennyisége elmondhatatlan,az ára,pedig elfogadható( 9,és 10 euro)A nagyonnagy kamasz gyerekeinken is majdnem kifogott egy végigsielt nap utánn.Ha családdal,társasággal mentek megtudja oldani a teljes időszakra az étkezést,és még az árral is mobilis.Ja és a szállásban is tud segíteni.
Ha valakit érdekel itt a kontaktja. Laszlo73@gmx.at

M

Mi Bad Mitterndorf-ban szálltunk meg tavaly, amikor errefelé jártunk. Először mi is a buszos megoldást akartuk kipróbálni, de aztán lemondtunk róla, a kényelmetlensége és az időhöz való kötöttsége miatt. Így autóval mentünk fel ameddig lehetett. Elég sok kocsi volt fennt, kicsit para volt otthagyni az autót, ahol az egyik oldalon mély szakadék, másikon az út, ahol a nagy buszok és a sí/snowboardbakancsban feltipegő emeberek hadonásznak a léceikkal/deszkáikkal. Egy élménynek megtette, de nem ajánlom, már csak azért sem, mert a pályarendszer közepén tesz le és ha van valaki kezdő a cspaatból, akkor problémát jelenthet neki amíg eljut e kezdőpályára.

Másnap már átmentünk Tauplitzba, ott ledobtuk az autót egy nagy és ingyenes parkolóban, majd vígan fellibegtünk. :)

Amúgy nagy hátránya a pályarendszernek, hogy sok helyen kell kicsatolni és rollerezni, vagy a síelőknél úgy felmászni, mint a sífutók ahogy mennek. Ez a Tauplitzból felvivő lift tetejénél jellemző, illetve abban a völgyben, ahol a Lawinenstein liftjének a völgyállomása van. Remélem érthetően bonyolítottam csak túl. :D

Üdv
Hulljon a pelyhes!!!

Aki kezdőként, vagy nagyon kezdetleges tudással vágyik ide, azt én lebeszélném. Hiába a gyönyörü környék, a pályák az én fogalmaim szerint megközelithetetlenek. Ahhoz, hogy egy kék pályára kerüljek, előbb keresztbe-hosszába át kellene vergődni néhány piroson., vagy Delta expedicióban, hegymenetben útrakelni, ha ezt nem vállalja valaki. A pályák összeköttetése számomra örök rejtély marad, örülök, hogy ép bőrrel megúsztam, lehet, hogy csak én gondolom igy, de vagy egy 300m-es bébipálya, vagy a biztos sítudás az alternatíva.
A környék, a kilátás egyébként gyönyörü. Már aki tudja élvezni mindeközben.
Profiknak ez biztos érthetetlen, de én a kezdőknek szeretnék megspórolni egy csalódást.

Sziasztok!

Tegnap jöttem vissza és nagyon egyet kell értenem Totoval. Nem kezdőknek való... sőőt.... dec.26-jan.04-ig voltunk ott barátaimmal, de csak a társaság tette, hogy maradtunk. A pályák ugyan jól kezeltek, sőőt meglepetésre még délután is síelhetők, de pl. a 4 üléses kiszállója egy merő jég volt. várakozás viszont alig..a jelzések hááát hagynak némi kívánni valót.Spec úútáltam, hogy nem jók az átkötések, ha a Lawinensteinhez akartam menni, akkor vagy sífutást kellett rendeznem, vagy fel a négyes lifttel, aztán elengedni (ha van olyan szerencsém és nem csúsznak ezren keresztben). egyik sem volt kedvemre. De 10 napból 8-ban ragyogott a nap. Egyet pedig végkép nem értek: ha 4-kor megy fel az utolsó lift, akkor miért 4.05-kor megy el az utolsó síbusz???? Tudom-tudom.. ott a 2-es pálya, ami elvileg levisz a parkolóig.. de csak elvileg, mert ott is "sífuthatunk" vagy lecsatolhatunk úgy 300 méteren. egyszóval.. Szép, jó, de csak pár napra és nem kezdőknek. Próbálok pár képet azért.. további jó havat))
Gabi

Halihó!
Mi dec.31.-én síeltünk 1 napot Tauplitz-on, 1 kezdővel. Nekünk nem igazán tetszett a pályarendszer, nem túl logikus felépítésű, igaz az egész napos intenzív hóesés is rontotta a hangulatot. Szerintem kezdő szempontból nem jó, hogy mindenképp fel kell menni a nagy ülős felvonóval a sípályákhoz. Van ugyan lenn 1 piros pályát kiszolgáló felvonó, de az ugye nem kék. Fenn van egy nagyon-nagyon kezdő pálya, kb. 100 m az egész (22-es), hát azért nem érdemes odamenni. Ha a kezdők azért valamennyire már tudnak síelni (a miénk tudott, hóeke, biztonságos kanyarodás és nem fél, ha begyorsul), akkor a Talabfahrt (1-es) tök jó. Széles, egy pontja van csak a pályának ami miatt a piros minősítést kaphatta és ellentétben a többivel nemigen buckásodott. Plussz fenn a 9-10-es pálya csákányosa szép lassú és a pálya se rossz, de ahhoz már kell tudni valamennyire síelni. A Scheiderkogel felvonó ugyan kiszolgál kék pályákat, de nem lassít le kiszállásnál, ez egyeseknek esetleg gondot okozhat, plussz rossz időben ott igen fúj a szél.
Nemigen ismerjük még az osztrák terepeket, de kezdő szemmel (haladóval is) a környéken nekünk Loser sokkal jobban tetszett, igaz ott csak egy felvonót tudtak a kezdők használni, de ahhoz két oldalt 2 hosszabb pálya tartozott és ha már ment a dolog az ülős liftek piros pályáin szépen jöttek-mentek a kevésbé profik, mi meg szépen mindig találkoztunk velük lefele jövet.
De más tapasztalt kollégák lehet, hogy más véleményekkel bírnak.
Egyébként embertömeg tekintetben mindkét hely meglepően síelőbarát volt, ellentétben hozzánk közelebbi síterepekről hallottakkal.
Ciao, Toto

Ezt csak megerősíteni tudom, most hétvégén nagyon jót síeltünk itt. A Talabfahrt is síelhető volt, bár vasárnap esett az eső, és eléggé olvadt a legalja.
Fent viszont kiváló volt a hóminőség.

Reflektálva az eddigi beírásokra, nem olyan szörnyű ez a pályarendszer, teljesen jól el lehet lenni 2-3 napig, én pozítívan csalódtam. Ha lesz elég hó, akkor szerintem rengeteg lehetőség is lesz freeride-ozni.

Hello! Tauplitzban most voltam vasárnap, majdnem egész nap esett a hó, kb 20-30cm friss eshetett. Alattra viszont nagyon jegesnek tűntek a pályák, 470cm ide vagy oda. Hó rengeteg van, azzal nincs gon, inkább a fent említett sok gyaloglással. Még egy dolog: a ehhez hasonló sítérképet még nem láttam. A pályák nincsenek rajta vonallal jelölve, csak egy szám egy kis körben, nehéz kiigazodni rajta. Ami még átverés, hogy a reális szintkülönbség kb 300m, a reális összpályahossz kb 15km, mivel a völgybe lemenő csorgó, tologatós, néha-néha 50m izgalmas részeket nem nevezném sípályának, pláne nem pirosnak! Fent kb 1600-1900m ig lehetett most síelni.
Rossi

Sziasztok!
Én is voltam már Tauplitzban (Tauplitz alm) többször is Szinte januártól áprilisig minden időszakot kipróbáltam nekem a február jött be. Ekkor már nem volt annyira hideg mint januárban (itt voltunk már -18 fokban is ez szőrnyű nem élvezhető).Március, áprilisban, pedid már nem a legjobbak a körülmények (néha el lehet csípni márc. 15 körül friss havat, de ez is bizonytalan). Mi, ellentétben veletek nem Tauplitzban szálltunk meg, hanem Bad Mitterndorfban. Ezen a településen az emberek főleg mezőgazdasággal foglalkoznak (állat tenyésztés ) Rengeteg kiadó apartman, ház, szoba, panzió van a településen. Nem tulzok, ha azt mondom, hogy 2000 fő-nek tudnak szállást biztosítani. A településről sajnos még síbusz visz fel Tauplitz-alm-ra, de remélhetöleg elkészül egy ülőszékes felvonó Bad Mitterndorf Zauchen városrészéből egészen fel a csúcsig. Most, ahogy már említettem, busszal lehet menni. Nekem az jött be legjobban, hogy a buszról leszállok Lopernalm-nál és itt ey kb.1100 m.-es csákányos felvonóval fel lehet jutni a csúcsra, visszafelé a 27-es pályán le ami feketével kezdődik és pirosba megy át. A pálya hossza kb.1500-1600m. Vagy acsúcsról a Gipfellift segítségével átjutni a Lawinenstein-re (ebbe az irányba nem kell használni, mert erre lejt), és a 23-as pályán le, majd a 6 személyes ülő lifttel újra fel, át a 27-re majd ott le. Egy kör kb.4000-4500m, naponta 5-6 kört megcsinál az ember és este nem kell ringatni. De ha kész lasz a felvonó, akkor le lehet menni Mitterndorfig (igaz most is, csak busszal kell visszajönni). Ez a pálya viszont szerintem kék jelölést érdemel néhány "pirosodó" (rózsaszin) szakasszal, mint ami Tauplitz-be megy le. Összességében nálunk mindenki megtalálta a magának való kört. A kezdők idiótkáztak aki pedig már bátrabb volt az fentről 14perc 21 másodperc alatt ért le Tauplitz-ba.

Szia Robi,

mi kétszer is voltunk Tauplitzban.
Mindkét alkalommal elég zord időt fogtunk ki, az első alkalommal 6 napos folyamatos hóesés, rendszeresen hóvihar volt, olyannyira, hogy le is zártak minden felvonót a fenti pályákon és csak egy kis lenti pályán tudtunk a 3. naptól síelni.
A második alkalommal sem láttunk napsütést, és egy német lifttársunk elmondása szerint ő már sokadszorra járta meg a hellyel, szerinte nagyon kellemetlen a hely mikroklímája (de az is lehet, hogy peches volt ő is sokszor ahogy mi, nem tudom).
A pályák tényleg nem túl hosszúak, kivéve az erdei lesikló pályát, ami elég lankás, de aki szereti a változatos kanyargós erdei utakat (a gyerekek pl. az ilyet imádják) az szeretni fogja Tauplitzot. Fenn a Tauplitzalm-on szerintem nem igazán jó a pályák összeköttetése, sokat kell botozni az egyik felvonótól a másikig, vagy már a pálya közepén golyóban megengedni, hogy átérj (elég nagy lapos rész van középen).
Tauplitz szerintem családi sízésre ideális lehet, igényesebb sízők igényeit nem igazán elégíti ki a pályarendszer.
A Kulmhof apartmanházról (amit több magyar utazási iroda is hirdet)csak jókat tudok mondani: saját uszodája, szaunája van (ott próbáltuk ki először a meztelen hóban hempergést szauna utaán - szuper!) és tágasak, kényelmesek az apartmanok. A felvonóig kb fél km-t kell felfelé sétálni, ami bemelegítésnek jó (más kérdés, hogy egyes utazási irodák ezt a távolságot letagadják:), szóval aki odamegy számítson rá.
Ha sikerül megtalálni teszek fel pár fotót is.
Üdv,
Andrea