Élménybeszámolók

2024.03.15-17. között 102 km-t síeltünk. A hegyen 2 méter vastag hó, -4-0C. Tauplitzban most voltunk először.

Tisztában voltunk előre a nem tökéletes viszonyokkal, többször síeltünk már ezen időszakban. A helyzetet jól leírja a parkolók változása. Nyitásra jönnek a helyiek, aki néhány csúszás után mennek haza.

Összességében sincs sok ember, a meredekebb pályák hamar kihaltakká válnak. Nem csak önmagában a buckák teszik nehezen síelhetővé, de maga a hó állaga is valami félig még éppen nem olvadt, de lágy, süppedő valami. Az alsóbb szakaszokon néhol kilátszik a talaj, máshol a pálya jeges alapja. Persze, kerestük a jobbakat, de a harmadik napon ebéd után elindultunk mi is haza, mert ennek nem sok köze volt a síeléshez.

A hüttékben még ilyen unott személyzettel nem találkoztam, fogjuk rá a szezon végére.

Maga a pálya pályarendszer sem jött be, nem is értem, ki tervezte a liftek elhelyezkedését. Sokhoz egyszerűen síelve sem lehetett becsúszni, a bordosoknál halmozottan kínlódás volt.

Gerltzen ikonikus hely számomra, itt éreztem először, hogy sielek, nem csak csúszok (esek) a havon, itt csúsztam le először piroson (13-15). Mostanában többnyire BKK-ben van a szállás, de 1-1 napra átjövünk. 31-én éjszaka 20 cm körüli friss hó esett.A Klösterlebahnen völgyállomás 6a parkolója a kedvencünk. Ingyenes, közel a beszálló/ pénztár, visszafelé szinte autóig lehet csúszni. Topskipassal jöttünk, de pénztárnál sem voltak sokan, a liftnél is csak pár ember volt. Ez a nap inkább a friss hóról szólt, a pályák mentét hamar ellepték a szűzhavazók, pár a pályák nagy része is kezeletlennek tűnt. Dél körül már buckahalmok voltak majd mindenhol. Talán a 15-16-os volt a leginkább síelhető, az viszont jeges volt, így a haladók ott tudtak csapatni, de a kezdők hóekében próbáltak túlélni. ha a ratrackok dolgoznak éjszaka, mára biztosan szuper lesz a pálya. A pályák között mindenhol vastag friss hó, aki szereti, tökéletes a terep. A hüttékben többnyire sokan voltak, de egy-egy asztal mindig volt üresen. A Kanzelhöhenél voltak elég sokan, ott a síelők, tanulók, sétálok néha összejöttek. A 14-es pályán van sebességmérő. Kedvelem még a lifteknél a surranópályát - aki egyedül van, egy külön sávban be tud csalakozni.

December 31-én BBK-ból átruccantunk egy napra, olyan sok jót hallottunk a síterepről, és a hegy komornyikjára is kíváncsiak voltunk. A Panoramabahn parkolójában tettük le az autót. Néhány perccel a nyitás előtt érkeztünk. Topskipass bérletünk volt, így a pénztárnál nem kellett sorban állnunk, de egyébként is 5-6 ember állt ott sorban. Először ezt az oldalt csúsztuk be. A Kornock tetején fújdogál a szél, vitte a havat. A Seetaxi nem működött, így a Kornockbahn aljánál csúsztunk át a másik oldalra. A Zirbenwaldbahn tetején találkoztunk a Komornyikkal. Gyorsan tömeg alakult ki körülötte, de végtelen mosollyal, türelemmel ment a dolog. Üde színfolt, jó lenne hasonló több terepen is. A Turrachbahnhoz vezető pályák váltak a kedvenceinkké, a 20, 21-es piros és rövidke 35-ös. Ez volt a pályarendszer legelhagyatottabb része, itt volt a legrövidebb is a sor, gyakorlatilag becsúsztunk. A többieknél azért délután 1-2 óráig kell 3-5 percet várni. A lankásabb pályákon voltak többen, a fickósabbak jóval szellősebbek voltak. Összességében a pályák jól kezeltek voltak, de délutánra a szeles helyeken, nagyobb kanyarokban jegessé, néhol buckássá váltak.

Idén először jöttek úgy össze a körülmények, hogy a Karácsony és a szilveszter közötti időszakra síelést terveztünk. Tavaly egy héttel korábban voltunk, akkor csak a St. Oswaldnél lévő, kb. 20 km-nyi pálya volt nyitva. Ez akkor csalódást okozott, hiszen a webkamerákon beágyúzottnak tűntek a pályák, és december 7-én kinyit a síterep. Korábban januárban, márciusban is voltunk a síterepen, elfogadható áron van pályaszállás, van fürdő, próbáltunk hűségesek maradni. Idén is a 11-es pályával kezdtük 28-án reggel, ahol meglepően kevesen voltak. A nap folyamán besíeltük ezt az oldalt. később sem alakult ki tömeg, egyszer volt a Kaiser alján 3-4 perces sorbanállás. Talán az 1T-n voltak kicsit többen, de sokszor 100 métereken keresztül is csak mi voltunk és a pálya. A hütték nyitva, délre megteltek, de akadt hely. Délutánra sem lett ez az oldal kásásvagy jelentősen buckás, de néhol jeges foltok kilátszottak. Ezzel lehetett boldogulni, de a tanulók azért megküzdöttek vele. 29-én átmentünk a másik oldalra, ahol a magasan fekvő pályákon jók voltak a viszonyok, itt azonban mindenhol nagy volt a várakozási idő. Ebéd után visszafordultunk, de már ekkor is a 13-es és a 13T vállalhatatlan volt. Kásás-sáros fűtenger, nem is tudom, ebből hogyan lesz mára páya? Összefoglalva, lehet jókat síelni, de nem minden pálya alkalmas a síelésre. Legalább középhaladóknak a magasabban lévő árnyékos pályák bőven jók, a Kaiserburg oldalán tömeg sincs.

Szombaton kezdtük a sielest. Már akkor is erős szél volt. A pályákon van hó, de a szeles részeken a jeges alapig lehordja a szél. Néhol barnás foltok, fűszálak előtűnnek. Hétvégén sokan voltak, így volt egy perc sorban állás, de nem vészes. A Polster teteje a széltől hamar jeges, lejjebb buckás lett. Hétfőn kevesen voltak, így a pályák nem buckasodtak, de a jég a kezdőket megviccelte. Kedden a szél miatt csak a csákányos és a tányéros ment. Délutánra a szél mérséklődött, de a beülősöket nem indították el.

Négy napra érkeztünk síelni BKK-ba, de a tegnapi csalódás után úgy döntöttünk, rápróbálunk Gerlitzenre, ahol annak idején az első pirospályás csúszásom volt. A Klösterlebahn parkolójában tettük le az autól fél tíz körül. már nem volt sok üres hely. Pénztárnál egy vásárló volt előttünk. A pályák közül arányaiban sok volt nyitva, jól kezeltek, délután háromkor is élvezetesen síelhetőek voltak. Egy percen túli sorbanállás egyik felvonónál sem volt. Hütték bőven voltak nyitva, de a csúúcsidőben lassan ment a kiszolgálás. A hegy teteján verőfényes napsütés, a kacsák környékén felhőkön kellett keresztül menni, alul a felhők alatti tiszta idő. Körben hó mindenütt, bőségesen van hely kezeletlen havon csapatni. Jelen állapotában 2-3 napra tökéletes.

2022.01.28-02.01. között négy napot síeltünk Bad Kleinkirchheim-ban. Bucsunál léptük át a határt, ellenőrzés nem volt. A panzióban és a síbérlet vásárlásakor kérték a grünpasst, éttermekben, hüttékben nem. A négy síelős napon összesen kb. 100 km-t síeltünk. A kevés síelőnek hála a pályák zárás előtt is jóminőségűek voltak szombaton. Vasárnap erős szé volt, így reggel csak a húzós liftek jártak, dél körül kb két órára megnyitották a St Oswaldi pályákat. Hétfőn szintén tökéletes volt minden. Keddre megérkeztek az iskolások, így már többen voltunk, a felvonók közül sem működött mind. Ilyen viszonyok között délre már elhasználódtak a pályák.
Korábban többen írták, nem kezdőknek való a kevés kék pálya miatt. Szerintem a pirosak többsége nagyon széles, a pályák jól kezeltek. Ha nem is első síelésre, de másodikra, ha van türelem és vágy a fejlődésre, vállalható. Mi a Gessner panzióban szálltunk meg, kb 50 méter a Sonnwiesenbahntól.
A Hütték nyitvatartása esetleges volt. Hétvégén a többségük nyitva volt, de hétköznap is mindeny hegyen találtunk nyitvatartót, hely is akadt mindig.

Jó érzés volt visszatérni. A pályák jó minőségűek voltak, körülöttük is hó, gyönyörű volt. A jegyvásárlás kicsit hosszabb az oltásigazolás miatt, de nem vészes, mosolygós mindenki. A felvonóknál semmi sorbanállás, gyakorlatilag becsúsztunk. Iskolai csoportok sem voltak. A kártyaolvasókat szerintem cserélték, gyakorlatilag a kezemet sem kellett megemelni, engedett is be. Szombaton kb. egy órára megjelentek a rendőrök, ellenőrizték az oltottságot, némelyik a személyazonosságot is a csúszás előtt. A körhütte zárva, a nagyhütte hétvégén nyitva volt, hétfőre az is bezárt. Hátfőn még Johanna sem nyitott ki, igaz, havazott, erős szél volt. Szóval jó volt ott lenni, de látszik, takarékon megy az egész.

Első alkalommal jártunk Eplényben, hétköznap (12.15), délután 2-től három órát csúsztunk. Nem voltak sokan, nemigen kellett várni, viszont érzésre nagyon lassan értünk fel. Elsőnek a hó szine tűnt fel, olyan barnás volt. A pálya végig buckás, a hó kásás volt. Egy 20 méteres szakaszon keresni kellett a csúszható szakaszt, kilátszott a talaj. Először síeltünk villanyfényben, az különleges volt. Mi nagyon vágytunk síelni, ez van, de erősen akarni kell, hogy úgy érezd, megérte a nemzetközi viszonylatban is drága pályát. Hétvégén, ünnepek alatt el nem tudom képzelni, mi lesz ott....