Élménybeszámolók

Február 24-26-án Niederalpon voltam az egész családdal (3-58 év:)) síelni. Véleményem szerint Niederalp kevésbé ismert a többi, környéken lévő pályákhoz képest, pedig nagyon sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Győrből két és fél óra alatt elérhető, a pálya könnyen megközelíthető, hiányoznak az általam nagyon nem kedvelt hajtűkanyarok szakadékkal tarkítva. Pályaszállásunk volt a Plodererhofban, ami igazi (ellentétben a mellette lévő Holzbox-al)ausztriai berggasthof (remek reggelivel, kb 26eu/fő, magyarul is beszélnek). A 8-as tipikus tanuló pálya, mire leérsz elsajátítod az alapokat. Következő fokozat a 6, 9-es korongos pálya. Az 1-es pálya alsó szakasza inkább nagyon piros,(az odaérkezéskor meg is rémített, én lankásabbra emlékeztem)de végül nem okozott gondot a bátrabb, fiatalabb kezdőknek sem. A kevésbé bátrakkal:) kikerülve ezt a részt, nagyon jókat síeltünk az inkább kék (egy egész kis szakaszt leszámítva), mint piros hosszú 5-ös erdei pályán. A 2-es egy új edei pálya, viszonylag rövid, keskeny,az 5-ös kistestvére. Mi inkább választottuk az 5-öst, vállalva a valóban unalmas csákányos felvonót, mert a siklás az erdőben mindenért kárpótolt.A pályák nagyon rendben voltak. Vasárnap erősen havazott, de a ratrakok folyamatosan jártak. Az évben annyi hó esett, hogy még kitart pár hétig. Nagyon szép három nap volt! Ja és a sorbanállás itt ismeretlen fogalom:))))

A hét végén három napot töltöttünk St.Jakobon. Nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy pályaszállást választottunk,(a Bakancsos Vendégházban laktunk) mert volt velünk egy húsz hónapos baba is. A pénteki érkezéskor egy kicsit megrettentünk a három busz és a rengeteg autó láttán. Szerencsére a pályán nem volt érezhető a sok ember. Pénteken és szombaton délelőtt nagyon jó volt a pálya állapota, délutánra sajnos nagyon olvadt és a kásás hó 20-30 cm-es buckákba állt össze. Az esti sízésre viszont sikerült tökéletes pályát varázsolni. Vasárnapra ismét visszatért a köd, a pályának viszont használt, hogy nem olvadt tovább a hó.Nagyon jól éreztük magumkat a három nap alatt, mindenkinek tudom ajánlani St.Jakobot, aki szereti a kedves, barátságos, családias sípályákat.

-- Szia! Akkor kicsit bővebben:)Úgy terveztük, hogy szombaton ne egy több órás utazás után érkezzünk fel a sípályára elindulunk még pénteken. Némi munka után pakolás aztán irány az autópálya. Alaposan áttanulmányoztam és kijegyzeteltem az útvonaltervezőt, de már megint sokadszorra is sikerült elbénázni a 43-as pandorfi kijáratot (Győrből mentünk az M1-esen). Na sebaj irány Bécs. Innen már nem volt probléma, simán, valamivel több, mint két és fél óra alatt megérkeztünk Aflenzbe.Nagyon pozitív, hogy csak 16 km-t kell megtenni nem autópályán, és ez az út is sík terepen vezet! Klárinál szálltunk meg! Mégegyszer köszönet neki:)Nagyon szép és kényelmes apartman, ahol akár hét fő is elfér. Külön bejárat, TV, hifi, (bár egyikre sem volt szükségünk, mert inkább egy kiadós borozással töltöttük velük az időt)na és isteni meleg:). Szombat reggel aztán nagy várakozások közepette irány a sípálya. Minden igaz amit az eddigi beszámolók írtak! Csodálatos táj, tökéletesen karbantartott pályák, kedves, barátságos személyzet. Mivel sem az én, sem a férjem térde nem az igazi már, a tanulópályán való bemelegítés után at 5-ös pályán síztünk. A tanulópályák tökéletesek arra, hogy az abszolút kezdők is elsajátítsák a sízés rejtelmeit félelem és kudarc élmény nélkül. A piros 5-ös pályáról az a véleményem, hogy fiatal kezdő-haladó sízőknek való, akikben még nincs félelem érzet. Az idősebbeket lehet, hogy egy kicsit elrettenti a pálya viszonylag meredek lejtése (bár, ha piros pálya, akkor milyen legyen:)).Ebédet az Alm rausch hüttében ettünk (sajnos nem fogadtuk meg Klári tanácsát).Én kicsit drágának találtam, fél adag gulyásleves, két valamilyen szaftos sertéshús burgonyával, két narancslé 29 euró.Ja és tulajdonképpen nem is azt rendeltük (bár végig nem tudtuk eldönteni, hogy mi bénáztuk el a rendelést, vagy eleve ők döntötték el, hogy akkor is a konyhafőnök ajánlatát esszük).