A csütörtöki viszontagságos éjszakánkat és szerencsés (utánunk pár órával ismét lezárták az M1-et Bp felé) péntek déutáni hazatérésünket követően, miután szombat hajnalban kiderült, hogy az átszervezett (A helyett SK) program sem jön össze, mert Tata még mindig le volt zárva és Koty nem tudott elindulni, egyedül elindultam, lesz ami lesz alapon Jasnára.
Azután, hogy Tatán Koty kiscsaládjával megvendégelt minket ebédre az otthonában, ismét megmutatkozott, hogy a sielok.hu fórumozói igazából egy remek csapatot alkotnak. Kyoshozozo társunk, akivel eddig még személyesen nem is találkoztam, reggel 8-ra már a szállásomat is elintézte. Konkrétan befogadtak magukhoz (egy hófogságból szabadult menekültet) pótágyra. Mindezt csupán fórumozós ismertetség alapján, jelen alkalmat megelőző személyes találkozás nélkül. Ezúton is NAGYON KÖSZÖNÖM! Ráadásul pályaszálláson (ez már hab a tortán) a Zahradsky aljában. 9 re értem oda, szikrázó napsütés, ropogós hideg és előző éjszaka esett kb. 20cm friss hóréteg várt. (no meg azért egy kis tömeg)
Utoljára abban a 2006-2007-es nagyon hószegény szezonban voltam Chopokon (az előtt meg 13 évesen). A tömeg és a tolongós és egymásra nem figyelős mentalitás mit sem változott. A kabin alá belöknek ha nem figyelsz és láttam érdekes dolgokat is. Pl.: figura megy le nem lassan a pálya egyik szélén és az elé kavarodó emberkét már nem bírta kikerülni. Mentette amit tudott de mégis beakdt az ő jobb lába a vétlen bal lábába. Na ezen megakadva óriásit perecelt a fentről jövő a vétlen manus lefeküdt de rögtön felállt és simán minden nélkül tovább ment. Ok, hogy a fentről érkező okozta a balhét, és ő is esett nagyobbat de azért ilyenkor illene megkérdezni, hogy jól van é...
A lényeg viszont, hogy kiváló minőségű hó volt. Érdemes volt az utolsó liftek egyikével még felmenni a csúcsra nap végén, és szinte egyedül pályát zárni.
Igaz, hogy szépen össze lett túrva a nap végére, de legalább jókat lehetett repkedni a buckákon. Másnap reggelre eldolgozták és jól kifagyott a pálya. Ennek eredményeképpen az egyik legjobb minőségű pálya lett belőle vasárnapra amivel ebben a szezonban találkoztam. Kemény, gyors, a tetején finom por réteg és mivel jó hideg volt nem is jegesedett és nem túrták össze még délutánra sem. Remek íveket lehetett húzni, helyenként „faltól-falig” ha elkapott az ember egy „lukat” az egyébként elég nagy tömegben. Mindkét napon volt verseny, így egy-egy pálya le volt zárva, de így is szuper volt. A csúcson is szinte végig napsütés volt, kegyetlen hideg, és vasárnap szél kíséretében.
A csúcs alatti katlan kb. függőleges oldalain nem kevés freerider csapatta. Pont láttam egy esetet amikor a srác a már a „pálya” alsó részén volt amikor a haverja fent rászakított egy frankó görgeteget. Úgy vitte el az embert, mint ahogy én verek le egy poharat lendületből. Párszor átbucskázott aztán ülve csúszva a hó tetején megállt és simán felkelt. Én csak néztem és így szívroham kerülgetett...mit érezhetett a manus? :-)
Mindent egybevetve, a meghíusult ausztriai buli ellenére, remekül éreztem magam, roppant vidáman telt ez a két nap. Képeket tettem fel az albumok közé.
(szerk.)
https://sielok.hu/fotoalbum/jasna-2...013-03-16-17/galeria/
Még egyszer köszönöm Zolinak és Törinek!