Aki nem a pályakilóméterek alapján értékel egy síterepet, annak érdemes kipróbálni, nem fog csalódni. Nulla sorban állás, kevés síelő, záráskor is sima pályák. Egész nap lehet folyamatosan pörögni. Két itteni nap között egy napot Wagrainban voltunk, vissza is menekültünk a tömeg elől Ebenbe.
Van egy egész hosszú időmérős pálya, gyerek park...
A tömegről beszéljenek a képek.

A Ski Amadé területének keleti felét alaposan megszórta a tél. Éjjel kezdett szakadni a hó, aztán másnap délután kettőig lejött a völgyben (Hüttau) 30 cm, fent a hegyen (Eben) 50-60 cm. Kivártuk a délutánt, kezdett csitulni a hóesés, aztán afternoon jeggyel felmentünk a csúcsra.Fent köd, és szitáló hóesés, kevés ember fogadott. Az ebeni felső pályák közül a jobb oldali kék működött, a bal oldalin járt a ratrak és mentek a hóágyúk, de a pálya zárva volt. Friss havon csúsztunk, három körül már a nap is kikandikált a felhők közül. Pazar látványt nyújtotta völgy és a friss hó. A völgymenetben az alsó pályarészen érezni lehetett a vasárnapi nagy eső hatását, a havat sok helyen jég váltotta.
Délen és nyugaton a hírek szerint alig esett hó, de Altenmarktban és főleg ettől keletre (schladmingi síhinta) kiváló a hó. Akinek Ski Amadé bérlete van, érdemes figyelembe venni.
Mindez képekben:

Sziasztok,

Szombaton Eben in Pongauban síeltünk. Ez az időszak amikor az osztrákoknál síszünet van (ezen a héten Burgenland, Karintia, Salzburg és Tirol tartományokban), illetve Schaladmingban a sí VB-t rendezik. Sokan ilyenkor elkerülik a sípályákat a tömeg, sorbanállás, buckák, stb. miatt. Ezt a tévhitet szeretném eloszlatni. Nem mindenhol vannak sokan, ilyenkor a kis terepek a titkos befutók.

Szobaton 10 óra körül érkeztünk a síterepre, nem nyitásra mentünk mert előbb Liezeben be kellett nézni a Sport-Expertsbe mert nagyon jó leárazások vannak ilyenkor. Sikerült belefutnom egy elég nagy dugóba mivel aznap rendezték Schladmingban a férfi lesíklás versenyét és a 320-as útról a helyszínre érkező nézőket a parkolóba terelték, csak az átutazó forgalmat engedték át így mindkét oldalon kb. 10 km-es dugó alakult ki. Ez engem nem zavart hiszen erre számítottam, illetve a kisebb utakon(ahol nyáron bicajoztam) el lehetett a dugót kerülni.

Szóval 10-kor Ebenbe érkeztünk.Már az feltűnt, hogy közvetlen a lift mellett tudtam parkolni kb. 30-40 személygépkocsi lehetett a parkolóban, egyeteln busz sem volt. Mikor felértünk a sípályákra szinte senki nem síelt. Lehet mindenki a férfi lesíklást nézte Schladmingban, vagy mert nem sütött a nap, vagy mert nagyon hideg volt (-7C a völgyben, a hegyen -12C) de legtöbbszőr csak hárman voltunk a pályán. Úgy éreztem mintha a saját pályámon síelnék. Ratrak nyomot még délután is láttam. A pályák állapota tökéletes volt, nem voltak buckák, nem firnesedett a hó :)

Túrázni is lehet a környéken mivel rengeteg erdei út van, néhány túrázót is láttam. Egyedül "tömeggel" 16 óra körül találkoztam mikor utolsót csúsztunk lefele aznap és akkor lehettek úgy 20-30-an körülöttünk, nem is tuom honnan kerültek elő a síelők. Rengeteg jó pálya van a környéken (Zauchensee,Flachau,Obertauern,Wagrain, Reiteralm) amelyek simán Eben in Pongau előtt van bármilyen szempontból de ezen a napon szerintem ez volt a legjobb hely. Kicsi pályarendszer, nagyon kevesen voltak.
Ide még biztos visszamegyünk főleg főszezonban mert akkor biztos tipp ez a hely.

A Haus Jeremias-ban lakó, évek óta velünk együtt visszatérő cseh házaspár nagyon dicsérte Wagrain pályáit, mondván nincsenek sokan és a fenti pályák nagyon jók, de a völgybe vezető piros pályákkal vigyázzunk, mert glatt jég. Az útba igazító információk helyesnek bizonyultak, csak a "nincsenek sokan" nem stimmelt. A Grafenbergbahn-nál már gyanúsan nagy tömegbe botlottunk, s a rossz érzés a hegycsúcson csak fokozódott. Rengeteg ember és mindenki síelni akar! A fenti pályák nagyon jók, változatosak, csak nagyon rövidek. Két perc csúszást húsz perc tolongás követte. Átsíztünk Alpendorf felé, de ott is ugyanezt tapasztaltuk. Visszanavigáltuk magunkat, és a kabinos lift nyomvonalát követve a völgy felé vettük az irányt. Elvétettük a pálya vonalát és az erdőben kötöttünk ki, de a rövid freeride sem szegte kedvünket. Visszatalálva a 37-es számú piros pályára, itt ár tényleg kevesebben voltak. Persze később az okát is megtapasztaltuk, hiszen valóban full jégen csúsztunk egészen a völgyállomásig. Hamar elment a kedvünk Wagraintól, úgyhogy gondoltunk egy merészet, a csapat kettévált, és a társaság egyik fele egy kisebb terepre, a közeli Eben im Pongauba ment át. E kis síterep a Monte Popolo hangzatos néven hirdeti magát, csendesen megbújva a nagy pályarendszerek árnyékában. Pont erre volt szükségünk, hiszen ácsorgás és egymás taposása helyett sízni jöttünk. Egy kétüléses felvonó visz fel 1285 m-re, majd innen egy vadonatúj hatüléses csili-vili buborékos 1612 m-re. Innen két irányban, két kéknek jelölt pályán lehet visszacsúszni a hatüléses aljáig. A pályák szélesek, végig magas fenyőerdő szegélyezi, ezért még szeles időben is remek élményt nyújtanak. Ha kissé szemléletesebben szeretném bemutatni, akkor a Kékes déli lejtőjére hasonlít, csak szélesebb, meredekebb és hosszabb. Bejártuk mindkét felső pályát, tömeg, sorállás sehol sem volt. Voltak olyan szakaszok, ahol csak ketten voltunk a pályán. Ez igazán felüdülés volt a wagraini tömeg után... Fent a tetőn csodálatos panorámában csináltunk egy csomó képet, majd a középállomástól egy hosszú, meredek piros pályán visszacsúsztunk a völgybe. Ismét beigazolódott az a tapasztalat, hogy ünnepnapon vagy hétvégén kerülni kell az autópálya közelében lévő nagy és népszerű pályarendszereket, inkább kisebb, csendesebb helyet kell keresni. Eben éppen ilyen volt...

Pénteken ezen a terepen síeltem. Volt maximum 20-30 autó a parkolóban, innen tudtam tömeg nem lesz. Hideg volt de hát erre számítottam.Két óránként hüttébe kellett menni melegedni de jó volt a síelés. Hatalmas a hó, a nap néha előjött de inkább felhős idő volt. Keveset fényképeztem mert nem volt kedvem a hidegben a fényképezőgépet elővenni. Jól lehetett síelni, a hó tökéletes volt. Délután is frissen ratrakolt pályákkal találkoztam.

Hétvégén három napot töltöttem Eben im Pongau illetve Radstadtban. Azért válsztottam ezeket a helyeket mert el akartam kerülni a tömeget. A terv az bejött, mindhárom nap szinte csak lézengtek a pályákon. Az osztrákoknál most van iskolaszünet a legtöbb tartományban, ezért ez az időszak főszezonnak számít, legtöbben szeretik elkerülni ezt időszakot síelés szempontjából. Ezen a három napon nem is lehetett látni, hogy iskolaszünet sőt még, hogy hétvége van. Természetesen azért mert kis pályarendszert választottam az első 6km sípályával a második pedig 17km pályával rendelkezik. Pár kilométerre ott vannak a jóval nagyobb terepek mint Flachau, Wagrain, Obertauern, Zauchensee, Schaldming. A tömeg általában ide megy ilyenkor, a kisebb pályarendszereket hanyagolják. Még délután is láttam frissen ratrakolt pályát, pedig a ratrakok napközben nem mentek. Itt nyitva volt a jobb oldali sípálya a 6 üléses felvonó mellett amelyet december közepén még nem nyitottak meg. Tökéletes volt a hó, igazi porhó fogadott, a szezonban most volt a legnagyobb a hó. Nem is csoda hiszen csütörtökön 30 cm friss hó hullott. A hegyen -10C a völgyben -6C volt. Nagyon tetszik nekem ez a hely, főleg mert kevesen vannak és nem kell attól félnem, hogy a 4 éves lányomat valaki elüti, hiszen volt úgy, hogy csak ketten csúsztunk egy adott pályán. Családbarát hely, úgy is reklámozzák magukat és ez igaz is. Van egy gyerek pálya ahol mindenféle állatot kitettek, a gyerekek ez nagyon évezik, ezenkívül van egy b. 5 méteres csúzda az egyik hütte mellett ahonnan a lányomat nem lehetett elhozni. Teszek fel néhány képet, a "sok ember" önmagáért beszél.

Ma délelőtt Eben im Pongauban síeltem. Azért választottam ezt a helyet mert olyan pályát kerestem amely kicsi, nincsenek sokan és itt gyakorolhat a 4 éves lányom. Tökéletesen bejött a hely mivel a legtöbben a környező helyekre mennek ahol jóva több pálya van (Flachau, Wagrain, Zauchensee, Obertauern). Reggel kb. 20 autó volt a parkolóban ez az egyetlen parkoló ahonnan megközelíthető az ebeni sípálya. A 20 autó mindent elmond a "tömegről". Igazából a 6 km pálya egy kék és egy piros pályából áll. Jelenleg egész a völgyig lehet síelni ami azt jelenti, hogy majdnem 800 méter a szintkülönbség. Igazi tél volt, a völgyben reggel -11C a hegyen -18C volt, ki lehetett bírni igazából a símaszknak nagy hasznát vettem. Gyönyőrű a táj, hátam mögött a Dachstein hófödte csúcsai, szemben az A10-es autópálya völgye, balra a radstadti sípályák látszottak, szemben pedig Falchau pályái körvonalazódtak. A hó tökéletes volt, csak úgy nyikorgott a kemény mínuszokban. Jót lehetett síelni. Helyettem inkább beszéljenek a képek.