Síkötés-beállítás

Ez tetszik!

Igen, sajnos így van, ezért is írtam, hogy "elsősorban".

"a csontritkulás mellett -amely elsősorban a középkorú és idősebb nőket támadja meg"
Urak! Van egy nagyon rossz hírem! Nem csak a nőket támadja meg.:( A férfiaknál is fennáll a dolog, de mivel mi nem szülünk, magasabb szintről indulunk, de mi is ritkulunk!

SMU nem SMU de a decathlon ezt használja a kötés beállítására.
Miskolcon biztosan mert láttam, de gondolom hogy máshol is.

Na, Hulesznek hála eszembe jutott, hogy mit is láttam, talán ez volt:

A komoly kötések skálája nem fix, nem sorozat gyártott nyomat, hanem egyesével mérik a rugóerőt (kötésenként első/hátsó) és lázerrel gravírozzák a szinteket. A rugók tulajdonsága az idő elteltével és a használat során változik. Ausztriában több helyen is van elektronikus teszt. Beállítasz egy értéket, a gép mér egyet és kiadja az eltérést. Ezt az elektronikus vizsgálatot érdemes szezon előtt elvégezni, illetve szazon után kiengedett rugóval tárolni a felszerelést.

http://www.wintersteiger.at/us/Sports/Machines/New-Machines/Binding-adjustment/84-Speedtronic-Pro

Minden szavad jogos, hidd el, nem is ilyen lenne az a skála, ha én tervezhetném meg! ;-)
Egyik-másik meg még a designer elmebajának is áldozatul esett, tehát komoly fejtörés még leolvasni is. (hátha valaki elnézi, és szétszaggatja a térdét)

Kioldóerő tesztről egyébként valahol valamikor láttam videót, de már nem tudom, mit és hol. :-(

Igen, vagy alkoholos filccel jelölés a skálára, vagy a szigszalag-darab a lécre, és arra ráírva a számok golyóstollal vagy alkoholos filccel. (utóbbi igény esetén leukoplaszttal is pótolható, annál szebb és gusztább úgysincs )

Üdv srácok!

Behoznék még egy szempontot...
Az eddigi beszélgetések abból az alapvetésből indultak, hogy a kötés kioldási pontja ugyan az, tehát x erő hatására old. Most eltekintek az erő dinamikájától (sima pályán esés vs mélyhóban lassú esés) amiről Lackó írt.

A kötések mechanikus szerkezetek: egy rugó a helyéntart egy pöcköt, ami x erő hatására kimozdul. Sajnos, az a helyzet, minden egyéb körülmény állandósága esetén van egy jókora szórása egy ilyen mechanikus szerkezetnek, kb +/-5-7%, azaz 10-14%. A beállítóskála is egy vicc, 3 cm-en 4-6 rovátkával van lekezelve a 3-10-es skála, ami nem felbontás...

Kiváncsi lennék, volt-e olyan publikált, hiteles mérés, amivel a kioldóerő szórását mérték laborban. Jó lenne látni.
Addig meg tényleg marad a tapasztalat, meg hogy alkoholos tűfilccel behúzzuk, hol is volt jó az érték a szezonban!
F

ezt tudom a csontritkulásról, csak abban nem vagyok biztos, hogy eséseknél a sípcsont kap akkora terhelést hogy az eltörjön. persze van ilyen, ha valaki a pályán kívül nekimegy egy farönknek mély guggolt helyzetben hátra terhelve, akkor tudti nem fog csak úgy oldani a hátsó tőke. én egyszer estem sok éve olyat, hogy valami meredek, pályán kívüli, buckás ,félig mély hóban nem nagyon akart oldani a kötés, vagy csak későn, és baromira fájt a sípcsontom.

szóval ezek nagyon ritka esetek, ezek akár ugyanúgy megeshetnek akkoo is ha 4-esre van állítva a kioldóerő.

Gyönyörűen összefoglaltad :)

Na, szóval tényleg hosszan beszélgettünk Ájronnal erről a kötésbeállítás dologról, és végül csak sikerült közös nevezőre jutnunk.

Tehát: Vannak dolgok, amik állandók, amiket tudhat, kiszámolhat az ember, és vannak dolgok, amiket nem.


Amik tudhatók, amik nem változnak (legalábbis nem napról napra vagy óráról órára):

Kor.
Testmagasság. (szerintem nem olyan lényeges, ahogy egyes beállítási szisztemek mondják)
Súly.
Lábméret.
Csontozat (tíbia) mérete.
Sítudás. (ebből eredően preferált pályák, sebesség, stílus)


plusz még ide tartoznak: (amiket szinte soha senki nem szokott megkérdezni :-( )

Síelő kondíciója.
Sportmúlt. (vagy jelen)
Ízületek, szalagok állapota.
Esetleges korábbi sérülések, műtétek.
Habitus és lelki alkat.



És vannak azok a tényezők, amik napról napra, vagy akár óráról órára változhatnak:

Pillanatnyi fizikai, kondíciós állapot. (akár napon belül is)
Pillanatnyilag síelt sebesség és technika. (előző pontból ez sejthető)
Pillanatnyi pálya és hóviszonyok.
Szezonban lesíelt napok száma.


(Mindkét lista bővíthető, ezeket csak hirtelen írtam össze.)


Na szóval, ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy akkor egy beállítás minden körülmények között jó?
Gabóca azt mondja, hogy igen, hiszen a sérülést egy bizonyos erőhatás okozza, és tök mindegy, hogy azt mi okozza. És szerintem ez így is van, ez fizika, x méretű erőhatásra a kötés leold, kész.

De! Egyáltalán nem mindegy, hogy ez az erőhatás milyen dinamikával érkezik a térdre, ahogyan az sem, hogy a térd abban a pillanatban milyen helyzetben van, és hogy a térdet fixáló szalagok és izomzat milyen felkészültségű.

Tehát ha egy hobbysíelőnek normál edzettség, normál pályaviszonyok és normál sebesség mellett X a helyes kötésbeállítása, az nem jelenti azt, hogy amikor fárad, vagy vizesedik a hó, vagy buckásodik a pálya és emiatt jelentősen csökkenti a sebességét, akkor ugyanolyan erőhatásokra kell számítani, mint normál körülmények között.
Ilyenkor az esetleges -nem feltétlenül perec miatti!- erőhatás dinamikája jelentősen csökken, így ilyenkor valóban indokolt lenne a (szerintem csak első) kötést lazábbra állítani. (Hogy mennyivel? Ebbe ne menjünk most bele.)

Az ellenkező eset is létezik persze, bár hétköznapi hobbysízőknél ez igen ritka.
Jó fizikai állapotban, felpörögve, frissen becsajozva, reggelre csodálatos viszonyok várnak a pályán, ember sehol, lehet döngetni, a szokottnál érezhetően nagyobb tempóban.
Ilyenkor felettébb kellemetlen mondjuk 80-100-as tempónál elhagyni az egyik lécet csak amiatt, mert egy eresztős szakasz után bele kellett állni egy nagyobb fékbe.

Áronnal beszélgetve jött például egy olyan eset gondolata, amikor biztosan állítanánk kötést: Mondjuk a visegrádi csapatommal kimegyünk egy nagyobb terepre végre döngetni egyet, és ott vár minket az éjszaka leesett 20-30 centi friss hó, ami viszont kicsit összeesett, vizes, nehezen síelhető. De azért mégiscsak friss hó, tehát bele kell mennünk, nem hagyhatjuk szűzen. :-)
Ilyenkor -főleg, hogy ez a műfaj egyeseknek esetleg nagyon új-, mert ilyen hóban gyönyörűen lehet térdet szaggatni, ezért a nehéz hóval ismerkedést biztosan kijjebb engedett kötéssel kezdenénk. Így legfeljebb gyakrabban hagynánk el a léceinket, de a térdek megmaradnának.
Viszont visszatérve a pályára döngetni már nem maradhatna úgy a kötés, vissza kellene tekerni normál erősségre.


És hogy ezek után miért is nem állítgatjuk a kötést állandóan, illetve miért nem biztatunk erre szinte(!) senkit?

Például mert még mindig jobb, ha valaki nem matatja a kötést, mintha véletlenül rossz felé tekergetné.

Vagy mert vannak, akik azt sem tudják, miről beszélünk. (Amikor megkérdezem, hogy "mennyire van állítva a kötésed?", a válasz ennyi: "Azt hol tudom megnézni?")

Vagy mert van, aki egy csavart sem képes ki-be tekergetni, olyannyira műszaki analfabéta. (nem vicc, tényleg van ilyen)

Vagy mert félő, hogy rossz beállításon hagyja, és úgy megy be rossz helyre.

Vagy mert az illető már olyan kondival és sítudással bír, hogy mindenhol megfelelő tempóban síel, nem fogy ki belőle az erő nap közepére.

Tehát a héten vagy napon belüli állítgatás nem való mindenkinek, szerintem elsősorban csak azoknak, akik már kicsit haladóbbak, ide-oda bemerészkednek (pl kis mélyhó), vagy hirtelen valami rettentően rossz pályakörülmények közé keverednek.



Hirtelen ennyi,még úgyis beszélgetünk tovább.

Nem értünk egyet, de ettől szép az egész

"ezt csak Te gondolod így a fórumozásról."
"vagy ha igen akkor idézd be pontosan... "

:)

Áron, Áron, ez nem birkózás nem kell fogást keresni a másikon ezt csak Te gondolod így a fórumozásról.
Senkit nem bátorítottam a hozzászólásomban a 10-es értékre való csavargatásra, vagy ha igen akkor idézd be pontosan...
Belinkeltem egy táblázatot ami szerintem jól működő értékeket ad ki, főként az általad ,,tunya mukiként" megnevezett csoportnak, na pont nem nekik kellene neki állni a pályán csavargatni a kioldó erőt hóminőség-napszak-terep viszonyok függvényében, szerintem.
Mindenkinek a térd ellenálló képessége határozza meg a kioldó erőt, a ,,tunya mukinak" aki egy szer megy el egy évben azért adnak a korrigáló tényezők kisebb kioldási értéket mint nekem ugyan olyan súlynál.
Egy ilyen korrigáló tényező volna a tybia vastagság mérése is ami tovább árnyalná a képletet, de mivel ennek kivitelezése otthon nem igazán megoldható ezért nem szerepel szerintem.

,,Hogyan méred/határozod meg a térded ellenálló képességét?
Milyen skálán?
Mi a mértékegység?"
Nincs skála és nincs mértékegység nézd meg a táblázatot milyen adatok alapján számol és így ad ki egy din oldási erőt aminél nagy valószínűséggel nem sérül a térd.

"szerintem akinek már csontritkulása van, annak a térdizülete se lehet valami fain"
De igen, a csontritkulás mellett -amely elsősorban a középkorú és idősebb nőket támadja meg- az ízületi felszínek (porcok) és szalagok még lehetnek tökéletesek. Épp emiatt sunyi dolog a csontritkulás, mert általában semmi jele nincsen.

Tíbia? Igen, arról van szó. http://www.healthcentral.com/common/images/9/9973_9848_5.jpg

És igazad van, a mérete még semmit sem árul el a szalagok és izmok állapotáról, erejéről.

"de most ha így elképzelem azt hogy leültetnek egy székra szépen stabilizálnak, kivéve a lábszáramat, és valaki megpróbálná letépni a sílecet rólam úgy hogy nem feszítem meg a lábam, szerintem úgy elszakítaná a térdemet minta huzat"
Az biztos is! Ezért nem szeretem én sem, amikor valaki álló helyemben elüt, feldönt, mert nem vagyok felkészülve (lazák az izmok), és az erőhatásnak nincsen dinamikája, hanem lassan teker meg.

"az viszont általánosan igaz, hogy kevesen tudnak annyira síelni, hogy úgy meg kelljen húzni a kötést, hogy az nehogy leoldjon kanyar közben."
Így van, szerintem is.

na ezért gondoltam, hogy Vanczi is beszálljon
:)

Nem oldott le, de azzal a beállítással abban a szituban nem is kellett volna.
Bővebb magyarázat hamarosan, az Áronnak készülő hsz-emben. ;-)

de most ha így elképzelem azt hogy leültetnek egy székra szépen stabilizálnak, kivéve a lábszáramat, és valaki megpróbálná letépni a sílecet rólam úgy hogy nem feszítem meg a lábam, szerintem úgy elszakítaná a térdemet minta huzat. az esések nem így történnek. én legfontosabbnak ezt az izomzatos kérdést tartom, meg hogy kinek milyen propriocepciós, egyéb mozgáskordinációs képességei vannak.