Ártatlanságom elvesztése, avagy első hozzászólásom első talpas túrámról.
Közel hét éve érdeklődve olvasgatom az itteni fórumokon az engem érdeklő témákat, de ezidáig még nem követtem el hozzászólást. A múlt héten viszont részt vettem egy "Sörapu Tours" túrán és ha a társaim megtiszteltek azzal, hogy együtt tölthettem velük négy kellemes napot én is tartozom feléjük azzal, hogy itt számoljak be tapasztalataimról. Először is néhány talán néhányakban megfogalmazódott félreértésről:
1. a talpasok talpon síelnek - a talpon síelés nem egy technika, hanem a síeléshez - és az élet más fontos részeihez is - való viszonyulás, amit magyarul talán úgy lehetne legrövidebben megfogalmazni, hogy "take it easy".
2. a talpasok nem jól síelnek - nos az én, annyira azért nem kevés, tapasztalatom alapján a jónak számító amatőr síelőknél jobbak, a talpas hölgyek hozzáállása pedig kiemelkedő (nincs nyafogás, hisztizés stb.). "Gábor:-)" fórumtárs sítudása pedig egyenesen lenyűgöző, elvétve találkozni hasonlóval a sípályákon (ha nem együtt voltunk, úgy volt a legegyszerűbb megtalálni őt, hogy felnéztünk a pályára és a legjobb mozgású kellet csak kiszúrni, az volt ő).
3. a talpasok részegesek - a négy nap alatt nemhogy ittas, de még szalonspicces állapotú társat sem láttam (más kérdés, hogy a megfelelő állóképesség eléréséhez sokat és keményen kell dolgozni, egy szezon eleji alapozás azért többeknek megterhelő lehet, de itt szezonvégi levezetés volt csak). Olyan pedig, hogy alkoholos befolyásoltság más síelőket veszélyeztethetett volna fel sem merült.
Magáról a túráról. Időjárás, hóminőség, tömeg - soha rosszabbat, síelés utáni bringázások - mindig ilyet, költségek - szállás ár/érték aránya korrekt, síbérlet szokásos, utazás (95-ös benzin) 380-400 Ft illetve. 1.4-1.5 Eur, élmény megfizethetetlen. Nos ez utóbbiért bízom benne, hogy - amennyiben a társak is elfogadnak - lesz még alkalmam talpon síelni, rajtam nem fog múlni.
Gabor a ritkán szóló
Keresés
43 cm
