Kedves László!
Igen, valóban van közöm a síoktatáshoz. Egyszer beiratkoztam önökhöz, aminek az lett a vége, hogy később inkább magamtól tanultam meg síelni. És ebben nagy szerepe van személy szerint magának. Igaz ez nem tegnap volt és lehet azóta sokat fejlődtek, de amit akkor tapasztaltam az elrettentett a síoktató további igénybevételétől.
Ne haragudjon amiért nem válaszolok ilyen tételesen, de kocasízőként ennyire mélyen nem érint a dolog. Csak mint egykori ügyfele javasolnék több alázatot és több odafigyelést.
Azokon a napokon nem én voltam a "leggyengébb láncszem", de felháborított, hogy egy "kezdő csoportot" indított, amelybe csatlakozott rengeteg már síelni tudó ember és hozzájuk igazította a programot. Ahhoz nem kell varázslónak lenni, hogy valaki tartsa az eredetileg elhatározott ütemtervet és ha olyan emberek csatlakoznak a csoporthoz, akik rosszul választottak oktatási szintet, akkor azt ne annak a büntetése árán oldja meg, akinek az oktatás egyébként szól és ne tegye ki a többi - jól csoportot választó leendő sízőt - fokozott kockázatnak (mint például engem, azóta is sajog a lábam ha rá gondolok mekkorát pereceltem akkor).
Szóval több alázat, több odafigyelés és kevesebb öntömjénezés. Ha valakinek nincs türelme vagy kedve az oktatáshoz, akkor inkább hagyjon fel vele, mert többet árt, mint használ.
Üdv'
Dénes
Keresés
