Provokatív kérdés... ;-)
Milyen szempontból írjam a véleményemet? No csak röviden, mert erről órákig lehetne vitatkozni!
A síoktatójelölt szempontjából:
1. Ha elvégzi a tanfolyamot, kap egy tartományi (és nem osztrák országos) képesítést. A síiskolai törvények pontosan megnevezik síoktatói képesítéseket (ez lényegében a sí területén általában állami vagy tartományi síoktató vagy sívezető). Az Anwärter (Praktikant) ilyen értelemben egy részképzési modul. Van olyan tartományi síiskolai törvény, amelyik nem is nevesíti (pl. Bécs), és van ahol el lehet veszíteni a megszerzett munkavégzési jogot (ha jól emlékszem pl. Vorarlberg). Automatikusan másik tartományban sem érvényes, bár nyilván egyszerűen honosítják. Nem államilag elismert végzettség, hanem csak tartományi, így ha valaha lesz valami az EU-s munkavállalói kártyából, arra nem fog jogosítani, külföldi munkavállalásra nem jogosít, magyar vállalkozói igazolványt nem lehet vele kiváltani, itthoni működési engedélyt nem lehet vele kiváltani, szövetségi tagságra (SMSZ) nem jó stb. Én biztosan a magyar síoktató*-ot szerezném meg először, és azt fogadtatnám el Ausztriában (egy csomóan dolgoznak így kinti síiskolákban), akkor lenne egy EU-s állami végzettségem, és csak azzal erőlködnék, ami feltétlenül kell a munkavállaláshoz.
Feltételezem, hogy Geri jól végzi a képzést, de azért azt tudni kell, hogy általában az Anwärtert könnyebb megcsinálni, mint a síoktató*-ot, és a síiskolákból érkező visszajelzések szerint a tudásuk is gyengébb a kint végzetteknek (ők később kapnak komolyabb képzést, míg nálunk az állami szint miatt keményebbnek és átfogóbbnak kell lenni a síoktató*-ben is).
Az oktatásügyért felelős kiképző szempontjából:
Jó húsz évvel ezelőtt már elindult arrafelé a magyar oktatóképzés, hogy Ausztriában képez, utána meg a tematika átvétele következett. Utólag már jól látszik, hogy azért sikerült egy komoly szintű magyar síszakmát kialakítani, mert irányt váltottunk és a szolgai átvétel helyett nemcsak Ausztriából, hanem az egész világtól tanultunk, és nemcsak szolgaian átvettük, hanem átdolgoztuk, megértettük és csak akkor adtuk tovább, amikor már sajátunknak éreztük. Sajnos a Snowsportacademy-s irány ebből a szempontból egyelőre nem túl előremutató. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis a kint végzett síoktatók eltűnnek a magyar síközéletből, ők már nem nagyon tesznek hozzá semmit. Ezért nem értek egyet az egyik hozzászólóval, aki ezt előremutató kezdeményezésnek tekintette. A vérfrissítés akkor jönne a hazai képzésbe, ha az ott végzett oktatók integrálódnának. Jó lenne, ha így lenne, de eddig erre nem nagyon volt példa. Így viszont csak annyi történik, hogy néhány síoktatójelölt tudása gyarapodik. Tehát félek tőle, hogy az ott végzettek jelentős része nem fogja építeni a szakmát, hanem "magányos" síoktató válik belőlük. Olyan sokan meg nem vagyunk, hogy ez ne lenne érzékeny veszteség.
A szervezettség ugyanis roppant fontos: a szervezetten elérhető oktatók esetében kézzel foghatóan látszik, hogy a beépült új tartalmak pár év alatt a továbbképzések és az együtt töltött idők és viták miatt áthatják a teljes síoktatásügyet. Most is túl sokan vannak, akik ebből az építkezésből kimaradnak. A jó megoldás az lenne, ha a Geri-féle képzés valahogy együtt működne a magyar oktatóképzéssel. Ennek akadálya esetleg a tematika lehet, mert az osztrák alapiskola erősen távol áll a magyar felfogástól, és nem is tartjuk követendő, progresszív irányzatnak.
Személyes szempont:
A fél életemet a síoktatás építgetésével töltöttem a sajátom építgetése helyett. Nyilván nem örülök annak, ha nem összefelé, hanem szétfelé mennek a dolgok...
Keresés
21 cm
