Előzmény és válaszok a Atomic szakértőktől kérnék segítséget topikból

,,Bárhogy is volt..."
Vagy van mert a D2-ők és a Ti SL-ek nyíltak szépen szét felé még a nem oly távoli múltban is...
Nem kell nagy szakértőnek lenni ,hogy lássa az ember a maci által szétvágott léc és egy famagos gyártása között nagyságrendi ár eltérés van, a jó minőségű fa drága és macerás anyag, sokáig kell szárítani(vagy szárító kamrában kell kezelni) beépítés előtt, sok lépcsős folyamat a tömbösítés ragasztás, préselés, marás egyebek, ez a műanyag léceknél nincs, és ha a gyártását kiszervezzük Bulgáriába vagy Ukrajnába akkor még olcsóbb...
A pénzt inkább a marketing gőzhengere költik, megveszik a jó versenyzőket akik dobogókra állnak, a fogyasztó ezt látja és azonosulni akar a győztesekkel ezt lovagolja meg cég szerintem igen ügyesen.
A fogyasztói tömegek mennyire tudatosan vásárolnak, témába meg ne menjünk nagyon bele.
Az évenkénti Atomiic életérzéssel való azonosulási vágyad meg a Te magánügyed! :-)
Már nem annyira rövidke életem alatt két ilyen a képen is látható esetről hallottam és mind a kettő ugyan annál a márkánál fordult elő, ugye nem kell leírnom a gyártó nevét...

Léctechnológiában szerintem nincs sok közük egymáshoz, kötéseket használnak keresztben. A Salomon bolti szlalomlécei pl. más megoldást használnak, nem a D2-t, bár az tény, hogy a Salomon gyári D2 versenylécei valójában átfestett Atomicok.
A monocoque még akkor vonult be a Salomonnál, amikor nem voltak egy cégcsoport. Az Atomic később a műanyag léceket Beta technológiával kezdte, de az egy másik licensz volt, más alapokon, csak a műanyag jelleg volt közös bennük, és szerintem csak utána vette meg őket más-más időben az Amer.

Azért ment erre a lécépítés akkoriban, mert igény lett a kemény torzió ötvözése a rugalmas keménységgel. Ez vagy speciális anyagösszetétellel lehetett elérni vagy térbeli szerkezetekkel (Beta is ilyen volt, a térbeli merevítők is stb.) Ha valaki nem így járt el (lapos falécek) vagy minden tekintetben puha volt a léc, vagy minden tekintetben kemény.
A térbeli építés viszont a minőségre hatott ki, mert a vastagabb léc nagyobb nyúlást terhel a léc különböző részeire. Valamit valamiért... :)

Én úgy vettem észre, hogy minden műanyag léc kifáradt az idővel márkától függetlenül. De lehet, hogy tévedek.

Téged valamivel nagyon megbánthattak...:)

Bárhogyan is volt, vevőt nem veszített, sőt folyamatosan növelte a piaci részesedést, és itt most piaci adatokról beszélek, nem pedig Sanyiról a szomszéd utcából...

Csak az USA-ban 1997 és 2002 között 3%-ról 15%-ra növelte az Atomic a piaci részesedését kizárólag a lécek értékesítést tekintve.

Az Amer Sports jóvoltából jelenleg piacvezető az alpin piacon. (Atomic, Salomon lécek+bakancsok+kötések+kiegészítők)

Milyen furcsák ezek az átvert fogyasztók! Növeli a hasznát a gyártó, csökkenti a minőséget, átveri a fogyasztót, azok meg csak vásárolnak töretlenül.

Ez van, a tények makacs dolgok!

Engem is jól átvernek! Évről-évre... :D

Az én olvasatomban az Atomic fejlesztése az olcsósítás volt, mármint gyártási oldalon, mert a fogyasztói oldalon ez nem jelent meg, kaszáltak, majd azt sem mondták bocs, hát igen, ezek gyorsan kipuhulnak...

Persze ez csak az én véleményem...

És mivel lentebb a kérdés erre irányult én leírtam a saját személyes tapasztalatomat, és véleményemet, ami természetesen teljesen szubjektív!

A Salomonra gondoltam.

Az Atomic fejlesztett, próbálkozott, tapasztalatot szerzett és visszatért a famaghoz. A Beta top (11) és a Power channel top (12)lécei simán verték a famagos versenytársakat, igaz ideig óráig, mivel a szerkezet "élettartama" kevesebb lett...

Persze ez csak az én véleményem...

Versenysportban maradtak a famagnál.

Várj, fonalat vesztettem! :) Melyik a másik? :)

Annak idején a Dynamic még a versenyléceket (VR27 ) is habosított maggal építette - persze kérdés, hogy meddig bírták. Szerintem ez műszaki „divat” kérdése volt általában, a '70-es években emlékeim szerint a fém jött be a fa helyett vagy kiegészítéseként (nekem volt full fémből készült Zakopane lécem is).
Aztán a Salomon hozta be divatba a műanyagot az S9000 stb. monocoque sorozatokkal - ami egyébként nagyon jó tett volt, mert technológiai szempontból ezek adták meg a carving lécek alapját, mert sokkal nagyobb torziós keménységet adtak kevésbé merev híd mellett (ez még ma is kemény feladat a famagos lécek esetében).

Az első mondattal maradéktalanul egyet értek, a másodikkal már nem, pont van két márka akikre nagyon jellemző volt a fa teljes mellőzése a legfelső szegmensekben is.
És milyen érdekes az élet, ezek közül a cégek közül az egyik felvásárolja a másikat. :-)

Jellemzően a műanyag anyagú lécekre jobban jellemző a kipuhulás az idővel, a famagos lécek jobban bírják. Inkább anyagfüggő, nem annyira a márkákra jellemző.

Ennyit megért. Nekem is van egy a raktárban, sok mindent azon szoktam tesztelni: hámozás, élezés, talpjavítás, kötés fel fúrás stb...

Korai haladónak teljesen jó választás, nem kemény, ellenben jó hosszú és nagy íven fordul...:)

A tapasztalat szerint ezek álltó helyükben is kipuhultak, nekem 10.22 volt az sem egy penge, a falhoz támasztva is kipuhult, kertes házban még jól jöhet a gyümölcsfák ágait megtámasztani ha sok a termés! :-)

Bolháztam egy Atomic Beta V 7.22-est, 180 centis hosszban. Talán egy napot volt használva, négyezret megért. Még le is van waxolva, úgy tették el nyárra. Nem mai, de van valakinek tapasztalata vele, esetleg hasonlókkal?