Isola 2000 2013 március 16.-23.

Sziasztok!

Régóta készülök ennek a beszámolónak a megírására, és most végre eljött az ideje. Mi tavaly márciusban töltöttünk el egy felejthetetlen hetet ezen a síterepen. A elején fontosnak tarom leírni, hogy sajnos elég későn ismerkedtem meg ezzel a fantasztikus sporttal ( viszonylag kevés az összehasonlítási alapom), de azt már megtanultam, hogy a legtöbb esetben teljesen más a jó pálya egy síelőnek és egy boardosnak, ezért az én beszámolóm egy kezdő, középhaladó snowboardos szemén át történik, és így is kell értelmezni.
A síterep kiválasztásánál a sielok.hu-n található bemutatkozó szöveg, a pályatérkép és Marky beszámolója volt a döntő, amiért utólag is ezer köszönet neki. Szóval akkor kezdjük:

Az egész hetünk talán legizgalmasabb része az indulás volt. Minden bizonnyal még mindenki emlékszik a tavaly márc. 14. "hókasztrófára" amely megbénította az országot. Na nekünk pont akkor kellett volna indulnunk és mivel az előrejelzés szombat estétől komoly havazást mondott Isolára ( 2 nap alatt 150cm) tisztában voltunk vele, hogy ha szombat délutánig nem érünk oda, valószínűleg keddig esélyünk nem lesz felmenni a hegyre, mert azért a másfél méter hó még ott is jelentős. Így aztán 15.-én összegyűltünk és árgus szemekkel bámultuk a netet és forró dróton voltunk az állami autópályakezelővel, hogy vajon mikor nyitnak meg egy autópályát amin valahogy elhagyhatjuk az országot. Na ez este fél 11kor meg is történt, m7-es nyitva, még egy gyors alvás aztán indulás. Természetesen a magyar határ után már tökéletes útviszonyok vártak, addig azonban volt izgalom. Szombat este hét óra körül érkeztünk meg Isolára, és még éppen időben mert olyan fél 8 körül elkezdett esni a hó, ami aztán hétfő délig folyamatosan esett. Itt szeretném még megjegyezni azok számára akik autóval indulnak útnak, hogy Isola Budapesttől testvérek között is legalább 1450-1460 km-re van az útvonaltervezők szerinti 1200-1300-al szemben.

A szállás:
Mi 9-en mentünk, 30 körüli társaság, akiknek azért már nem feltétlenül a legolcsóbb szállás volt a szempont, hanem az is, hogy hogyan töltjük el ezt az egy hetet, ezért mi a Chalets D'Isola 10 fős apartmanját foglaltuk, ami a leírás alapján szimpatikus volt ( 82-85 négyzetméter, 4 háló, 3 fürdő) ez is kijött fejenként 62e-ből bérlettel szóval szerintem nem volt nagy az árkülönbség viszont határozottan jobban hangzott. Franciák jó szokásukhoz híven, persze megint túltöltötték a 10fős apartmanokat, ezért mi a végén a Chalets De la Diva 12 fős házát kaptuk, ami így persze elég tágas volt, és nagyon igényes. Nagyon szép és tágas konyhával, nappalival, az egész hihetetlenül kellemes volt. Az egyetlen dolog ha kukacoskodni akarok az étkezőasztal volt, amihez még kilencen se tudtunk leülni egyszerre, tehát nem tudom 12 főnél ezt hogy tervezték. A mi házunk elég messze volt a "fő utcától" (viszont annál közelebb a pályához, hazafele simán ajtóig lehetett csúszni) ezért az éjszakai életről, vagy annak hiányáról én nem igazán tudok nyilatkozni, bár mi elég jól elszórakoztattuk egymást (activity, kártyapartik) szóval egyáltalán nem is hiányzott. Hüttében szerintem kb. kétszer voltunk az egy hét alatt, és nem is feltétlenül az árak miatt, hanem mert pont ezt szeretjük a pályaszállásokban, hogy ha valakinek valami kínja van, becsúszik, eszik-iszik, pihen aztán jöhet vissza.

Pályák:
Mivel szombat estétől hétfőig folyamatosan esett a hó, az első, vasárnapi napunk viszonylag lazára sikerült. Borongós idő, nem nagyon lehetett látni a kontrasztokat a pályán, a síelős társak pedig igen komolyan szenvedtek, ilyen mennyiségű porhóban, persze boarddal ez egy igazi álom volt, leszámítva a nem látós részt. Hétfőn elkezdett felszakadozni a felhőzet, kisütött a nap bár a leesett hómennyiségnek köszönhetően az egész terepen lavina veszély miatt egyetlen, a Combe Grosse felvonó működött, és egész nap robbantgattak.
Elég vicces volt a bombákra ébredni reggel. Mindenesetre én ezt sem bántam, gondolom a lavinaveszély miatt viszonylag kevesen jöttek ki, és a Combe Grosse-szal besíelhető Sierra nevű kék pálya, szerintem az egyik legjobb a terepen, szóval összességében még ez is egy nagyon jó kis nap volt. Keddtől aztán végig szikrázó napsütés és tökéletes hóminőség jellemezte a pályákat.
Az én véleményem szerint aki a pályatérképet nézi, máshogy kell értelmezni mint a többit, ugyanis a színek nem feltétlenül nehézséget, számomra inkább minőséget jelentenek, miszerint a kék pályák a jók, a pirosak szó-szó, a feketék pedig olyan nem is tudom, kezeletlen, kiszámíthatatlan.
Erre talán a legjobb példa a legszélső Mesclun nevű fekete amely a 90%-ában meredekségre inkább egy lightos piros, viszont van benne, egy szűk, majdnem sík szakasz, ami főlé benyúlik egy szikla, szóval soha nem esik oda hó, soha nem süt oda a nap, cserébe viszont tükör jég. Én alapvetően mindig messzire elkerülöm a fekete pályákat, de ide a síelős kollégák odacsaltak, és ezen a szakaszon az egész hetem legkeményebb esését sikerült produkálnom. Ezzel szemben a piros Blanchon helyenként inkább fekete és nem is nagyon kezelik. A Melezes szint néhol sokkal inkább fekete, a végén pedig, szerintem még zöldnek se tekinthető = snowboarddal kész rémálom. Na de akkor a jó részek, a kék pályák szerte az egész terepen szinte kifogástalan minőségűek, nagyon jó meredekséggel, hihetetlen jó vonalvezetéssel, szerintem szinte tökéletes, akár a Sierra, a Vallon, Clariére, Chamois Chapland, Chevrette mind mind fantasztikus. Gyerekeknek és teljesen kezdőknek a Combe Grosse felvonó haszálatával a Levant-Chapelle- Chastillon vonal szerintem tökéletes, végig nagyon széles és egyenletesen enyhe meredekségű viszont így jó hosszú, szóval az embernek nincs az az érzése, hogy kiszáll a felvonóból és már ülhet is vissza.
A pályák kezelését tekintve, én úgy vettem észre, hogy nagyjából két naponta jutnak el ugyanarra a pályára, tisztelet a kivételnek, ahova egyáltalán nem.

Összegzés:
Életem eddigi legjobb boardozós hetét töltöttem el itt, és nem tudtam megunni egy hét alatt, sőt alig várom, hogy idén márciusban ismét menjünk. Szállás csillagos 5-ös, a pályák szintén, jó egy kicsit messze van, de határozottan megéri.
Remélem lesz olyan, akinek segít ez a beszámoló, mindenesetre jó csúszást minenkinek!

Isola. 2014 febr.8-15

Idei csoportos autóbuszos síelésünk helyszínéül Isolát választottuk, mivel próbáltunk ár-érték arányban megfelelő kisebb- olcsóbb, francia síhelyet választani. A déli fekvés ellenére is bízva a különleges klímában úgy döntöttünk megnézzük Isolát, sőt kipróbáljuk a szomszédos Auront mivel a síbérlet oda is érvényes.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az Unitravellel utaztunk. A buszos utazás egy kényelmes új busszal most is zökkenőmentesen zajlott, bár a havazás miatti gyors hóláncozást nem kerülhették el „profi” sofőrjeink.

Megérkezés után átvettük a szállásainkat, a Les Adrets 2-ben, melyek sajnos a várt színvonalat sem érték el. Tudtuk hogy ebben az árkategóriában nem sok jóra számíthatunk, de ettől azért jobbat vártunk. Nagyon kicsi, rossz elosztású, régen felújított 4-6 fős stúdiók, egy 9 szintes épületben ahol egy közelmúltbeli tűzeset miatt csak 1 lift működött, megkeserítve ezzel a felsőbb szinteken elszállásolt utasokat.(Igaz erről a tényről kiragasztott tájékoztatón kértek elnézést) A 4 fős stúdió szerintem 1 családnak 2 felnőtt és 2 gyereknek megfelelő, de 4 felnőttnek nagyon szűk. A 6-os apartman, melyben mi is 6-an laktunk nagy tűrőképességet és állandó logisztikát , folyamatos átrendezést igényel. Ilyen kicsi konyha-étkezőt, melyben kihúzható ágy is van 2 fő részére még nem láttam. Most sikerült kipróbálnom. A helységben úgy lehet kinyitni az ágyat, hogy az étkező asztalt teljesen a konyhaszekrényre tolod, így talpalatnyi hely sem marad, és „természetesen” sem szekrény, sem polc nincs a helységben ahová pakolni tudnál. Így az apartman többi részében kell szét szórni a cuccodat ahol társaid is igen szűkösen vannak. Reggel azonnal ágyazás, átrendezés különben senki nem tud belépni a konyha részbe. Még szerencse hogy a WC külön volt a fürdőtől. Ez a színvonal már a „keletebről” érkezőknek is kevés, bár tudomásul kell venni, hogy többet fizetve természetesen jobb minőséget is kaphatunk. A kimondottan ár érzékeny utasoknak ajánlanám a szállást. Célszerű üreságyat (üreságyakat) fizetve csökkenteni a zsúfoltságot, vagy a tetőtéri „duplex 6-7 fős 2 WC-s több légteres nagyobb alapterületű apartmanokat kifizetni, igaz kicsit drágábban Meglepetésre az épületben nincs sítároló így bakancsban lehet közlekedni , ami láthatóan igénybe veszi a folyosókat, lépcsőházakat. Ez azoknak előny akik a sítárolókat nem képesek máshol sem használni. A fűtés jó volt és melegvíz is jutott mindenkinek így a „minimális” elvárást azért hozta a szállás.

Most pedig jöjjenek a pozitív tapasztalatok:
Szállásunk tökéletes helyen volt közel a pályákhoz, liftekhez, bolthoz stb. az előtérben lent ingyen wifi-vel. Isola bizonyította hogy különleges mikroklímával rendelkezik. Óriási és kiváló minőségű hó várt minket.(kb.200-310cm)
A rendszer nem túlságosan nagy, egy közepes síelő 1 nap alatt besíelheti az egészet.
A pályakezelés kiváló. Minden nap, sőt az éjszaka véget ért havazás után még hajnalban is ratrakoltak! Ebben a tekintetben szerintem itt elérték a sokat emlegetett „osztrák” szintet. A szűzhavat kedvelőkre is gondolva volt pálya amit csak fele szélességben jártak meg.
A liftek megfelelő színvonalúak, csak a gyorsabb 6-os liftekről hiányoltuk a buborékokat.
A lassabb 2 fős ülőliftek a kevésbe frekventált helyeken voltak. Tömeg nincs, sorokról zsúfoltságról nem lehet beszélni, sokszor magányosan lehet csúszni, ezért záráskor is jó állapotban voltak a pályák.
A viszonylag kis távolságok és szintkülönbség miatt nincs sok hűtte a hegyen, bár az ott tapasztalt árak miatt nekünk nem is hiányzott.
A település este kimondottan csendes, nem egy bulizós, inkább csak sétálós hely. Kevés étterem, pizzéria, pub, 2 sherpa (19.30 ig) , néhány bolt. Ami szükséges azt megtalálod. A felső kabinosnál is van ingyen wifi a központi épületben.
A hely nem okozott csalódást, bátran ajánlom ár-érték arányban megfelelő. Kicsit lehetne nagyobb a szintkülönbség , lehetnének hosszabbak a pályák, modernebb buborékos ülőliftek is jók lennének, de így is jó ebben az árkategóriában.
Mivel a liftekhez több nyomvonal is társul, ezeket kombinálva változatosakat csúszhatunk.
Mindenki talál számára megfelelő pályákat, sőt a pályán kívül is bőven van lehetőség, de ott a terep egyenetlensége miatt jobban oda kell figyelni nehogy a végén mászni keljen.
Szerintem nagy szerencsénk volt a hétközi havazással, ami után szikrázó napsütésben szűzhavazhatott aki akart, mert 6 napig csak pályában csúszni azért elég monoton lehet Isolán.
Egy különös gyakorlatot is láthattunk a hegyimentőktől, mikor az ülőszékes felvonóból mentést gyakorolták.
Természetesen a több száz kilométeres helyekhez nem szabad hasonlítani, de nekem összességében tetszett.

Auront érdemes megnézni.. Egy kellemes napot tölthetsz ott. Széles , egyenletes carving pályák ,kimondottan élvezhető kanyargós erdei kékek, pirosak sőt Franciaországban ritkán látott ratrakolt tükörsima fekete pályák.Nagyon kevesen voltunk, így itt is tökéletesek maradtak a pályák zárásig!! A pályán kívüli szűzhavas csúszás itt jobban átlátható egyszerűbb tájékozódást igénylő feladat. Mi csodálatos napsütésben voltunk itt, de havazásban, vagy hideg szeles időben , ha nem jár a „nagy” kabin kellemetlen lehet a buborék nélküli ülőszékesekkel felvonózni. Ez a rendszer is bejárható 1 nap alatt. Nekem jobban tetszettek az Auron-i pályák, de ez szubjektív vélemény. Ha néhány ülőszékest modern buborékosra cserélnének még jobb lenne a hely. A változatosság kedvéért mindenképpen megérte átmenni.

Hazautazásnál kihagyhatatlan a Monacó-i városnézős pihenő. Ha voltál már ott szívesen visszatérsz, ha először jársz arra nem kérdés hogy megnézed. Látni kell !!

Összefoglalva: Szerintem megérte ennyit utazni. Kiváló hóviszonyok mellett, friss havon, nagyszerűen előkészített pályákon jót síeltünk. Meglepően kevesen voltunk, igy jó pályákon sielhettünk zárás elött is. A kitartóbbak a havazás alatt is végig csúszhatták a teljes napot, a másnapi körülmények pedig csodálatosak voltak. Tartalmas hetünk volt Auronnal és Monacóval kibővítve így a gyengébb szállás ellenére is pozitív élményekkel tértünk haza.

Sziasztok,
két órája érkeztem meg Isoláról, gondoltam , megírom tapasztalataimat.
1. A pályák: Jól kialakítottak, hóbiztosak és van belőlük rendesen. Egy hetet minden gond nélkül el lehet itt tölteni és még akkor is lehet, hogy ráakadsz olyan pályára, amit nem láttál eddig.
2. Isola 2000 sícentrum: Nem sok jót tudok elmondani, gyakorlatilag nincs semmi. ami van, az sincs nyitva este. Az egy db. Sherpa 19.30-kor bezár, ezután ha éhes vagy, másnap reggel 8-kor eszel, addig nem. Kitartó keresés után találtunk egy éttermet, ami 10-ig nyitva volt, de rögtön megkérdezték, foglaltunk-e előzetesen helyet? Hát nem, ki is tessékeltek rögtön.
3. Hütték. Lent több, a pályán kevésebb van, az árak horrorisztikusak; egy forralt bor 3.5-4 eur, pizza 14-16 eur (hazafelé Monacó történelmi negyedében a hercegi palota mellett olcsóbban ettünk egy vendéglőben, mint Isolán.....). Irtó kellemetlen szokásuk, hogy csak akkor lehet leülni a kitett székekre nyugágyakra, ha fogyasztasz valamit, ami valahol érthető is, de az már kevésbé, hogy ezeken az ülő alkalmatosságon kívül összesen egy darab 3.5 m hosszú padot találtunk egész Isolán a posta előtt, máshol sehol.
4. Szállás. Les 2 Adrets.Én még ilyen nyomortanyán nem voltam. Ha engem valaki megkérdez, hogyan lehet változatosan szívatni a turisták/síelők életét, bizony mondom, nem tudok ennyi szemét dolgot tudatosan kitalálni. A teljesség igénye nélkül néhány:
a.9 szintes házban van két lift, de az egyik soha nem működött. Van fogalmatok róla, mi volt kezdéskor, záráskor, becsekkeléskor, kicsekkeléskor?
b. Se a liftben, se a folyosón semmi nem tünteti fel, hányadik emeleten jársz, ha kinyílik a gyűjtővezérlésű lift ajtaja. Egyetlen módszer, ha kiugrasz, gyorsan megnézed a legközelebbi ajtóra írt 10 mm-es számot, milyen számjeggyel kezdődik. Ha pl. 630-as, úgy gyorsan visszaugrasz a liftbe, mert neked a hetedikre kellett volna menned.......
Különben az emeletek teljesen egyformák.
c. Az erkélyre nyíló ajtó nem volt zárható, a kilincs bármely állásában könnyedén nyílt. Ezt a szél is tudta, nyitogatta is éjszaka rendesen, olyan huzat volt, hogy lebegett a függöny.
d. A csapokat képtelenség volt beállítani állandó térfogatáramra, sőt ezek olyanok voltak, hogy ha kinyitottad és ezt követően nem nyúltál hozzá, pár másodperc alatt maguktól elkezdtek elzárulni. A meleg víz kb. 90 fokos volt, szinte mindenki a szbából párszor vagy lefagyasztotta vagy leforrázta magát, a csap pillanatnyi kedvétől függően.
e. A villany főzőlap kapcsolójáról rég lekopott a jelzés, ügyes kreatív feladat rájönni, a 6 állásból melyikhez milyen teljesítmény tartozik? A melegséget jelző fény sem égett, de nem tenyereltünk rá szerencsénkre.
f. TV? Van persze, kódolt , + 30 euróért nézheted.
g. Sítároló? Na az nincs, lécek, cipők tárolása fent a szobákban. Én idáig azt láttam, hogy a tulajdonosok mindent megtettek, hogy a síelők ne csattogjanak fel nehéz síbakancsaikban az emeletekre mindent tönkretéve, kezükben a csepegő lécekkel, nos itt pont fordítva van!
h. A földszinten terjedő fekáliaszagról az első napon még el lehet hinni, hogy valami csatornadugulás, és megcsinálják majd, a hetedik napon már kevésbé.....
i. Elfogadom, hogy a francia szállások kicsik, de azért azt, hogy a fürdőszobában ha leülök a 180 cm-es méretemmel a WC-re, akkor jó eséllyel beverem a mosdóba a lábam, azt már nem tudom tolerálni.
j. Az egész stúdióban nem volt egy szárító alkalmatosság sem, még szerencse , hogy vittünk madzagot !

Szóval az egész egy lepattant ótvar volt, látszott rajta, hogy semmit nem törődnek sem a karbantartásával, sem azzal, hogy Te hogy érzed magad náluk. Végül is vágyuk teljesült, mi ide vissza nem mennénk soha.