Amit most szervezünk amatőr egyesületet,(lásd a másik topik) ott 25 eu/nap az edzői díj, igazán elviselhető és lehet, hogy jobb mint a 35 eu/órás oktatás. Gondolkozz el a dolgon.
Tiszteletben tartom az anyagiakat, de azért 20-25 Eur/nap csak ki lehet izzadni egy-egy hétre. Jómagam is 3 gyerekes apa vagyok természetes, hogy a gyerekemet oktatóhoz viszem....Sajnos nagyon sok rossz síelőt láttam itthon, Kékesen, Eplényben. És itt nem "kezdőkre" gondolok, hanem akik száguldoznak lefelé, igen ügyefogyott mozgáskultúrával, veszélyeztetve környezetüket és magukat is. A mai világunkban amikor nagyon kevés idő jut magunkra, nem mindegy hogyan használjuk ki a síelésre szánt időt, görcsösen, felesleges izmokat feszítve vagy felszabadultan...:))
Pl így:
Azért felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy nagyon sok-sok ember szeretne oktatóval tanulni és éves rendszerességgel csiszolódni, de ne felejtsük el az oktatás díja nincs benne a bérlet árban...
Szerintem az anyagiak határozzák meg leginkább az oktatáshoz való hozzáállást! Rengeteg síelő rekreációs okból tevékenykedik a sípályán, tartsuk tiszteletben azt, hogy nincs igényük magasabb szinten elsajátítani ezt a sportot!
Engem síelni Édesapám tanított még 4-5 éves koromban utána mentem a saját fejem után.
Boardozásban is segítettek az első lépéseknél de ott szintén magamtól haladtam előre.
Így elértem egy olyan szintre mind a két eszközzel, hogy tudom le tudok jönni velük bárhonnan, azt csinálják amit én akarok.
A síelésemre rányomta a bélyegét a sok év boardozás, így a tartásom közel sem tökéletes, mondhatni csúnya. :D
Ezt idővel szeretném egy oktató közreműködésével kikalapálni. :)
Oktatóval. Csakis. Még legprofibb síelőnek is kell a kontroll. Kell egy külső szemlélő aki tudja, érti a folyamatokat és nem utolsósorban a hibák kijavítására, tudja a megfelelő iskola-gyakorlatokat. (Versenyszakosztály csak abban különbözik a normál sí-oktatásnál, hogy sokkal intenzívebb, több az iskolagyakorlat.)
Engem soha nem látott oktató maximum messziről, de ez meg is látszik síelésemen. Magam is mások mozgását figyeltem és próbálkoztam több kevesebb sikerrel átvenni. Biztosan sokat segítene rajtam a szakmai segítség és valószínű én lennék az bizonyos ló. Viszont az "egyéni" stílusomnak van egy nagy előnye mégpedig az ,hogy a felvonóról messziről is kiszúrnak a többiek :D:D.
Engem 4 évesen az Apukám vitt fel elöszőr a Normafához. Fél óra síelés után odajött hozzánk egy idős sioktató bácsi és azt kérdezte, hány éve síelek. Mikor mondtuk, hogy fél órája, nem akarta elhinni. Utána 16 éves koromig csak magamtól tanultam, majd a MAFC síszakosztályában (akkor még volt ilyen) Szalay Laci bácsi kezei alatt tanultam meg rendesen síelni. A saját három fiamat én tanítottam, remekül síel mindhárom, ha indulnak versenyeken mindig dobogón végeznek.
Engem egy haverom kezdett el tanítani, aztán saját kezembe vettem a tanulást. A szépen, harmonikusan síelőket figyeltem a pályán - és pályán kívül, és próbáltam leutánozni a mozgásukat bármilyen stílusban mentek is.
Mondjuk volt egy kilengésem, amikor oktatóval síeltünk- egy 3 napos freeride tábor :)
Engem sem látott oktató soha. Magamtól küzdöttem le magam. Most, hogy már többé-kevésbé boldogulok a pályán, viszont szeretnék oktatóval találkozni. Úgy érzem néhány "apró" dolog csiszolása fokozná a sielés közbeni örömöm.
Csabor
Az elv világos - oktatóval. Tudjuk, hogy így kéne, tudjuk, ha bárki kérdi, így ajánljuk. Ez nem kérdés.
De lássuk, mit mutat a gyakorlat itt a köreinkben. Hogyan lettünk azzá, amik vagyunk, ki vett már igénybe oktatót, és pályafutása mely szakaszában, mi célból? Az oktatók hogy lettek oktatóvá - versenyzőből vagy amatőrből lesz a cserebogár?
Bevallom, én sosem vettem részt oktatáson, és most kíváncsiam várom, mi a helyzet e téren a mi kis fórumos köreinkben.
Keresés
18 cm
