Hááát, ha már megnyílt az idei fórum... Idén február 2-tól 9-ig voltunk itt. Nem ide akartam jönni, annak ellenére, hogy tavaly is jól éreztük magunkat, de családi okok miatt végül itt landoltunk ismét. Nem bántuk meg, bár az idő elég borongós és ködös volt, de két kiváló nap azért akadt. A Les Alpage-ban szálltunk, felvonó jóval közelebb mint tavaly, itt is nagyon kedves személyzet. Kislányom (vagy én? Één??!) égve hagyta az autó belső lámpáját és a 6 nap alatt a mélygarázsban az akku csendben megadta magát. A recepciós intézte a helyi szervízet, megbeszélt mindent az intelligens (hiszen tudott franciául!) autószerelővel, (igazából akkutöltőt is adott volna, de nem találta). Nem szabad mondanom - ezért írom - hogy a kauciót sem kérték el. Nekem elég meleg volt a kinti medence úszáshoz, a jacuzzi ázáshoz, meg a szauna is az izzadáshoz. A szoba is rendben volt, szóval ilyen jó francia szálláson az életemben sem voltam. (Olaszon azért igen.)
Milano-i szállással (Idea hotel: 4 fő szállás + büféreggeli 67 eur) a szombatok is jócskán kihasználhatók- megtettük: délre simán meg lehet érkezni és du. 2-kor bőven elég visszaindulni. Nagyon jó hó volt - meg esett is hozzá - most nem voltak jegesek a pályák, a tavalyival ellentétben alul sem. A pályákat már annyian leírták, hogy én nem szaporítanám, nekem a La Mettel kombinált(= jár a felső felvonó, ami most nem mindig esett meg) Bec Rouge jött be talán legjobban. Széles, kényelmes és azért lehet húzni is rajta. (Lachtalon a Zinken 6b fekete vizet sem vihet neki - csak mert épp most voltunk.) Na szóval jó volt. Kedves Wolf! Hogy aztán mennyi marad a hóból márc. végére? Hát maradni biztos marad, van elég, meg termelik is ha csak lehet, de milyen lesz, inkább az a kérdés. Jó síelést Nektek és minden arra vetődőnek,
Senusret

A 7napos Frejus alagút díj idén 45,90 euró volt, és a belépéstől számított 7. napon 23:59-ig érvényes, tehát tulajdonképpen majdnem 8napos.
GYT kolléga igen figyelemre méltó írását egészíteném ki egy pár dologgal.
Mi 2011 január végén voltunk itt egy hetet. A szállásunk a Les Valmont de Cenis apartmanházban volt, Lanslebourg-ban, ami a középső település. Tökéletes pályaszállás uszodával a Csiga (escargot) pálya alján, a 3 db ülős (2 6os és 1 4es) lift alsó állomása felett 100 m-re. Nagyon jó helyen van, mert innen el lehet indulni Termignon felé is, meg a másik irányba is, és visszajutni is könnyebb ide akármelyik oldalról.
A 6osülős Ramasse felvonó tetejétől balra indulva érhetőek el a Lanslevillard feletti pályák (ez a pályák nagy többségét jelenti ezen az oldalon meg az egész síterületen is). Ezekről csak annyit, hogy sok, széles, általában piros hosszú pálya ülős liftekkel kombinálva, egyszóval nagyon élvezetes. Azért nem írom, hogy 1400-2800 között, mert az alsó pályák itt mindenhol zöldek (kezdők Mekkája, nekik L'villard az ideális pályaszállás), így a felső 2/3 részét síeltük be (kb. 1700-1800-tól 2800-ig). Az egyik kedvencem a 6fős Arcelle lift (a pályarendszer legszélén, bal oldalon a középső lift) alatti erdei piros pálya volt (ha jól emlékszem ugyanilyen névvel), 2500-ról 1700-ig ment, jókat lehetett döngetni rajta. A másik eggyel mellette egy kis csákányos felvonó melletti Femme nevű 4-500 m hosszú pálya, ami nem túl hosszú, de nagyon jó esése van, erre jártunkkor sose hagytam ki, sőt még a csákányos felvonóval is mentem párat.
A másik különlegesség is egy csákányos felvonóval közelíthető meg. A L'bourgból induló Ramasse feletti Mont Cenis-ről van szó, aminek 2300m-ről van egy jobbra induló része (Goulet), ezt egyszer ki kell próbálni minden haladó síelőnek (kezdőknek azért kicsit erős). Szép időben nagyon szép kilátás nyílik a tóra. Innen egy kis Buffa nevű tányéros felvonózás után elérünk egy hüttéhez, mellette volt egy hókunyhó (úgy kellett bemászni térdenállva), benne karácsonyfával és egy kis ablakkal, amelyen át rendelni lehet a hüttéből (nem kell, mi is csak megnéztük belülről, aztán kimásztunk). Innentől amit lehet bele kell adni, mert még úgyis sífutás következik (ezért csak egyszer kell ezt az útvonalat kipróbálni) egészen a husky-telepig. Na nekem ez volt még egy nagy élmény, kb. 50 husky él itt. Reggel 9-10 körül jártam erre, épp akkor indult egy husky túra, akkor fogták be a kutyákat, kb. 8-10-et egy 2 gyerekes francia családnak.
Egy problémánk volt, a hideg idő. Kb. -15 fok lehetett a felső szakaszokon, és hát ez nem csinál túl jó kedvet 9-17-ig. Fel voltunk öltözve, volt laposüvegünk is, de fáztunk. Ekkor jött az ötlet, hogy nézzük meg a termignon-i oldalt. Sokkal melegebb volt ez a rész (10 fokkal legalább), nagyon kevesen voltak. Az utolsó 2 napot végig itt síeltük, nagyon jó volt. 2400-2500-ről indul a teteje, de aki nem akar csákányos liftezni, az is 2100-ról indul, és 1300m az alja, 2 ülős lift van közötte. A kedvencem a középső piros Bois des Coqs (kakasok erdeje) volt, széles, hosszú, nagyon jó esésű, kiváló minőségű pálya, bárcsak mindig ilyen pályán kellene síelnem. Egy régebbi, lassabb 4üléses tartozik hozzá, a lenti újabb és gyorsabb, ezért is mentünk le az aljáig, ha volt kedvünk 2 lifthez.
A hideghez tartozik még, hogy régóta nem esett a hó, ezért voltak kemény, jeges pályák (főleg a szállásunk mellett leérkező piros ramasse-madeleine-sablons, ami egyébként szintén nagyon jó pálya lett volna), de itt is a termignoni részen a melegebb éghajlata és a kevesebb síelő miatt ez nem volt tapasztalható. Volt egy sztorink is, ami feldobta a napunkat. A termignoni Bois des coqs alján még a lift előtt picivel megálltunk, hogy bevárjuk egymást, erre jött 4-5 lengyel fiatal síelő, akik a pálya túloldalán álltak meg, 2 csaj elkezdett levetkőzni, felülről egy melltartóig, a sínadrágot nem levéve és fényképezkedtek. Mi először köpni-nyelni nem tudtunk, aztán odamentünk mi is fényképezkedni velük (megengedték) és megkínáltuk egymást a laposüvegekből. Az egyik lengyel srác azt is el tudta mondani, hogy lengyel-magyar 2 jóbarát. Szóval ilyen meleg volt ezen az oldalon.
Egyszóval jó pályarendszer, szívesen visszamennék, de 0--10 fok között.

Sziasztok!

Mi (négy fővel) 2011. március közepén síeltünk egy hetet Val Cenis-Termignon-ban. Alapvetően nagyon pozitív élményeink voltak.

Az utazást mi Szlovénia-Olaszország-Fréjus-alagút útvonalon oldottuk meg, de lehet, hogy Svájc felől kicsit hosszabb úton jelentős összeget tudtunk volna megtakarítani (a szlovén és az olasz autópálya méregdrága, a Fréjus-alagútról nem is beszélve). Emellett, aki Szlovénia felé tervez menni, még csak véletlenül se felejtse el az autópálya-matricát KIRAGASZTANI a szélvédőre, mert én tudatlanul (vagyis inkább kímélve a szélvédőt a későbbi kapargatástól) csak odacsíptettem a szélvédő belsejéhez, és ez a hiba később 150,- EUR-ba került. Minden külföldit kiszedtek az ellenőrök, és hajthatatlanok voltak, de lehetőséget adtak bankkártyával befizetni a bírságot a helyszínen (ezúton is köszönet és üdvözletem nekik...).

A szállásunk Termignon-ban, a Les Terrasses de Termignon apartmanházban volt. A ház közvetlenül a Termignon-i felvonó lábánál volt, kb. 15 m-t kellett sétálni. A személyzet gyakorlatilag egy fő 60 év körüli bácsi volt, aki a francia szokásokkal ellentétben egészen jól beszélt angolul, és a franciás mogorvasága mellett készségesen segített, ha kérdeztünk vagy problémánk volt. (Kérésünkre gond nélkül engedte, hogy korán reggel elhagyjuk a szállást a távozás napján, a kauciót már előző este visszaadta, és nem szórakozott a szoba állapotának vagy a leltárnak az ellenőrzésével.)
Az apartman a francia viszonyokhoz képest egészen tágas volt, egy előszoba jó nagy ruhásszekrénnyel, fogasokkal, polcokkal; káddal, nagy tükörrel szerelt tiszta fürdőszoba; külön WC; egy dupla-ágyas hálószoba szintén nagy méretű ruhásszekrénnyel, és a konyha-étkezővel egy légterű nappaliban egy kihúzható kanapé két személynek. Kényelmesen elfértünk, a bútorok újszerű állapotban voltak, tiszta, modern, igényes volt a kégli. Konyhai felszerelés tökéletes volt. Sajnos a mi apartmanunk pont nem volt erkélyes, pedig a házban a lakások 80%-ához tartozott.
A wellness rész a célnak pont megfelelt, bár a szauna elég kicsi volt, de kis várakozást követően mindig be tudtunk ülni 30-40 percre.

Termignon egyébként egy kis ékszerdoboz, aki szereti a "mézeskalácsház" kinézetű régi házikókat, annak tetszeni fog. Csendes, nyugodt kis falu. Lanslebourg és Lanslevillard kicsit nagyobb és zsúfoltabb Termignon-nál, de hasonló a hangulata. Termignon-ban egy két kisebb üzlet, és egy nagyon szimpatikus kis pékségen kívül nincs más. A pékségben reggel 8-kor 2-3 perc sorban állást követően nagyon finom, friss pékárut lehetett venni. A másik két faluban vannak nagyobb üzletek, szupermarketek, autószerelő, benzinkút, stb.

Aki Termignon-ban száll meg, annak a reggel egy kb. 20 perces felvonó-kis síelés-felvonó-kis síelés túrával indul a napja, ha át akar jutni a hegy másik oldalára, ahol sokkal több pálya található. Ez egyáltalán nem megerőltető, mert a Termignon-t és Lanslevillard-ot összekötő retúr-liftek modernek, kényelmesek és gyorsak, illetve a völgy látványa a reggeli napsütésben megfelelő hangulatot teremt a nap kezdéséhez.
Első reggel mi elkövettük azt a hibát, hogy megpróbáltunk a Termignon-i felvonótól átsíelni a térképen jelölt hosszú, kanyargós zöld pályán a Lanslebourg-i felvonó aljához. Ezt a pályát természetes állapotában találtuk, kezelés nélkül, és sajnos néhol inkább emelkedett, mint lejtett, úgyhogy itt-ott sífutóedzés lett a dologból, de átértünk. A többi napon ezt kikerültük az oda-vissza közlekedő retúr-lifttel, másnak is ezt ajánlom a gyorsaság és kényelem miatt.

A pályák jelentős része itt, Lanslebourg/Lanslevillard felett található, és itt gyakorlatilag minden pálya elérhető ülőliftekkel. A magasabb részeken főleg kellemes lejtésű, széles, jól kezelt piros pályák vannak, egy-két hasonló, de lankásabb kék, és szintén egy-két kicsit meredekebb fekete. Kicsit lejjebb, a fák között is egészen széles pályák voltak, bár itt egy kicsit több ember volt, de a forgalom egyáltalán nem volt zavaró. A nap második felében ezekre az alsóbb, erdei pályákra volt jellemző a buckásodás, latyakosodás.
Mi az utolsó napokban fedeztük fel a Termignon-i oldalon lévő pályarendszert, ahol szintén nagyon szép, és kellemes kék-piros pályák vannak, egyetlen hátrányuk, hogy a felsőbb pályák már csak tányéros felvonóval érhetőek el. Egy napot érdemes ezekre is szánni.

Aki Termignon-ban lakik, az a nap végén nagyjából egy fél órás utazással számoljon. Ez nagyon jó levezetése volt a napoknak, a retúr-lifttel visszaértünk a Termignon-i hegy tetejére, és onnan egy jó hosszú, de nem túl megerőltető síelés következett egészen az apartmanház bejáratáig.

Az időjárás felemás volt, ugyanis gyakorlatilag egész héten esett a hó, ami egyrészt biztosította a megfelelő hómennyiséget/hóvastagságot, viszont így csak két-három napsütésben síelős napunk volt, illetve a nagyon sok hó itt-ott már rontotta a pályák minőségét, könnyebben alakultak ki buckák. Minden este kezelték a pályákat, ezt folyamatosan lehetett látni, de közben folyamatosan szakadt a hó, ezért lehetetlen volt 100%-os pályákat csinálni.
A délutáni órákban, a pályák alsóbb részein pedig néha 10-15 fok volt (március közepe), ezért 1600-1700 m alatt már voltak latyakosabb, buckásabb pályák. Ezekkel főleg akkor találkoztunk, amikor a nap végén lesíeltünk az apartmanházunkhoz, mert nap közben elsősorban 2000 m környékén vagy magasabban voltunk, ahol ebből nem lehetett érezni semmit.

Volt közöttünk rutinos, régóta síelő, középhaladó és teljesen kezdő síelő is, és mindannyian megtaláltuk a megfelelő pályákat, ahol jól éreztük magunkat.

Mi nagyon jól éreztünk magunkat, ha valaki ide szeretne menni, nem rossz választás. Biztosan van jobb hely, de egy kellemes hetet tökéletesen el lehet itt tölteni.