Május 1-i hosszú hétvégén síeltünk egy napot itt, pénteken. Most jártam itt először, kellemesen csalódtam. A pályatérkép nem túl informatív. Az itteni leírások sem csak pozitívak ... Kb. délután 2-ig szép napos időt mondtak (ez be is jött) az időjósok így gondoltuk felnézünk. Nekünk nagyon tetszett.

Schladmingból már Ramsau-ba szerpentin vitt fel, aztán jött még egy még kacskaringósabb a gleccser aljáig. Most nem volt gond, de télen azért nem mindig lehet kellemes ide felkocsikázni.

A modern kabinos szuper, pillanatok alatt "repített" fel minket a gleccserre. Mi a 9-es tárcsást használtuk, az alján van egy kisebb funpark, ahol a gyerekeink (7 évesek) ugratgattak. A többség szemben a nagy funparkot használta, szóval itt szinte senki nem volt. Majd áttértünk az ülős liftre. Kb 3 órát csúszkáltunk körülötte először a pályán, aztán mindenfelé a sziklák között. Sok út van, elég barátságosak, szélesek, kezdő freeridereknek tökéletes.
(A liftről és környékéről csináltam pár képet, mert sehol nem találtam fotót korábban erről a részről.)

Délután 2 körül aztán "beleállt" egy felhő a hegybe, a látótávolság 0-ra csökkent, így lementünk a völgybe focizni ...

Egyéb infók:
- Hüttét és WC-t mi csak a nagy kabinos felső végállomásán láttunk. A síterepen lent nem nagyon. Ide eljutni pl. csákányossal fel, majd azok tetejétől 2 futószőnyeg. Szóval nem egyszerű.
- A funparkban elég sok elem volt (amennyire én meg tudom ítélni), a síelők/bordosok nagy része ezt használta volt még pár versenyző, meg néhány kósza síelő. Az ülős lift körül nem nagyon kellett senkit kerülgetni (mondjuk máshol sem).
- A csákányosnál a gyerekeknek nem segített senki beszállni (önkiszolgáló). Mi megoldottuk, de ezzel azért számolni kell. (Az ülős liftnél nagyon segítőkészek voltak, általában belassították a liftet, odajöttek, amikor a gyerek szállt be.)
- Érdemes levinni italt, elemózsiát. Az étteremhez elég macerás felmenni.

A gyerekeknek nagyon tetszett. Az ugratókat és a sziklák közötti csúszást lelkesen emlegették. Engem főleg az fogott meg, hogy "miénk volt a pálya". (Stani! Azért csak megtaláltuk azt a gleccsert, ahol egyedül vagyunk. ;-) )

Szerencsénk volt 25-én fel tudtunk menni a gleccserre, enyhe szél és +C fogadott. A pályák remekül karbantartottak, minden felvonó üzemelt.
Benéztünk a jégbarlangba is, felejthető volt 10 €-ért.
A pályák kárpótoltak mindenért, szétcsúsztam magam.
Ma 26-án -8 fok és szél és köd illetve felhő uralkodott.

Megérkeztünk a három napos sízésünkből, melynek az első napja (fél napja) a Dachstein gleccser volt.Érkezés előtti nap emailben megkérdeztem őket, hogy egyáltalán nyitva lesz-e a gleccser,mert az időjárásjelzés nem túl jót igért. Azt írták, hogy minden oké lesz, napos szép idő várható és minden üzemel.
A parkolóban bokáig érő sárba kellett felvennünk a síbakancsokat, ekkor +12 fok volt, de legalább az vigasztalt hogy ragyogóan sütött a nap.
Felfelé a kabinosból tényleg szép a kilátás, félelmetes ahogy húz fel a hegyre, egyre magasabbra. A kilátó (az üvegfenekű) képeken és plakátokon sokkal mutatósabb, mint a valóságban. Ahogy körbenéztünk, első meglepetésünk az volt, hogy milyen kis lejtésűek, laposak a pályák amik a kilátóról látszódtak. Gyorsan kiderült, hogy csak a csákányos felvonók működnek, az alsó részen levő beülős nem működik. Nem estünk kétségbe, végül is "Roglán felnőtt" síelők vagyunk:)).
A pályák kitűnően el voltak dolgozva, ratraknyomos volt még délben is. Kevesen síeltünk, nem sokan voltak rajtunk kívül(Ami nem csoda, hiszen ezerszer jobb síterepek vannak a környéken, ezt tudtuk előre, de egyszer szerettünk volna ide is eljutni).Közben feltámadt a szél, de iszonyat erővel.
Volt egy hosszú csákányos, azt hiszem a piros 6-os pályánál, ami valószínűleg az erős szél miatt minden 10 méter után megállt. Katasztrófa volt vele a felfelé út. Több mint 30 percet vánszorogtunk vele fel.Elindult, ment pár métert,megállt, visszacsúsztunk, megállt, majd újból az egész. A boardos gyerekem a lába közt a csákánnyal sírt, csupa véraláfutás lett neki a lába.Nem is bírta végig, kiszállt a felvonóból és gyalog folytatta. Rémálom volt. Amikor összeszedtem a családom,nem volt kérdés, hogy gyorsan el innen! Kárpótlásul a gyerekeknek, megnéztük az un. Eispalast-ot (10 Euro/fő), ami egy szűk kis hóalagúton át közelíthető meg. Érdekes volt. Így ért véget az évek óta áhított Dachstein gleccseri túránk. Nem ez az a hely, ahova visszavágyunk.
Délután kettőkor már a schladmingi (Planai) hegyek buckáit koptattuk.
A következő 2 nap megkaptuk a várt élményeket, Zauchensee-ben síeltünk, ahol ragyogó napsütés, szélmentesség volt. Reggel nyitásra mentünk mindkét nap, délelőtt a pályák még a meleg időhöz képest jók voltak, de délután már a 13 fokban rendesen latyakosodtak.
Azért ha megtehetem, jövőre nem húzom ki időben ezt a pár napot márciusra.