Talpas szekciónk sikeresen teljesítette kitzbüheli küldetését. Parádés időnk volt, igazi örömsízésben volt részünk. A pályák délelőtt tökéletesek voltak, délutánra fellazult a hó, de soha rosszabbat! Kitzbühel méltán az egyik legjobb osztrák síterep. Váltózatos pályák, jó hütték, kiváló hotelek.
Szállásunk egy parasztházban volt egy fiatal családnál 8 km-re a legközelebbi felvonótól. Apartmanunk tágas, úgy nézett ki, mintha nemrég lett volna kész. Reggelente csodálatos panoráma tárult elénk, alattunk terült el a Salzach völgye. Sajnos az elénk terülő hegyek nevét nem tudom felsorolni, de pazar volt nap mint nap erre ébredni. Mindig elcsodálkozom, hogy van ennyi munkabírás az itteni emberekben. A család, akinél laktunk 14 tehenet, 3 borjat és néhány kecskét tartott, mondanom sem kell, nagyon tisztán. (Szerencsére mindebből semmit nem éreztünk mi a szobáinkban.) Mindemellett földjeik vannak és fenntartják ezt a hatalmas házat. A gazdasági melléképületben a házigazdának még asztalosműhelye is volt. Itt rendezte be mgy sí szervizünket ahová este eltűnt hogy élezzen, vaxoljon, miegymás.) A családnál 3 gyerek van, de a legnagyobbik, aki úgy 12 lehet, már a traktorvezetést profi módon végzi. Lehet persze, hogy itthon is van ilyen, de nem látjuk, nem hallunk róla. Érdemes a nevüket megemlítenem, mert ennyi pénzért ilyen helyen lévő és ilyen tágas apartmant nehéz találni. Magauhof – Familie Lemberger.
De vissza a sízéshez, mert nem a Falurádiótól jöttünk. Első nap egyszerre akartuk magunknak az egész síterepet és már a lift nyitása előtt a még zárt kapu előtt toporogtunk. Aztán egyszer csak elindult, és 10 perc alatt fenn voltunk a Zweitausender oldalon. Itt egymás mellett fut néhány nem túl hosszú és nem túl izgalmas pálya azonban állapotuk főleg reggel nagyszerű. Sokat nem időztünk itt, csapattunk át Kitzbühel felé. Az idő mindhárom nap gyönyörű volt. Ugyan az elején még be-beúszott néhány felhő, de szombatra már csak ragyogás és sajnos igen meleg. A kitzbüheli oldalon sokkal változatosabbak a pályák és bizony beletelik egy-két napba amíg az ember kiismeri magát a sok, egymást keresztező út számozásában. Első nap nem álltunk meg hüttézni, két gyors sör és csúszás tovább. Kettő előtt elindultunk vissza és kellett is az idő, mert nem sokkal 4 előtt értünk vissza a mi oldalunkra.
Első két nap nem voltak túl sokan, legalábbis jól eloszlott a tömeg. Szombatra már többen voltunk, néhány liftnél 5-6 perc sorban állás is kialakult. Itt jegyzem meg, hogy nagyon tetszenek az új információs képernyők (lehet van szakszerűbb kifejezés is) amik a beléptető kapuk fölött vannak. Rengeteg infót adnak a pályákról, időjárásról és egyéb programokról. A meredekebb pályák délutánonként buckásodtak, de nem volt egyáltalán vészes.
Pénteken beterveztünk egy apre ski programot így reggel bevállaltuk, hogy autózunk 40 percet és átmentünk Kitzbühelbe. Egész nap ezen az oldalon voltunk és majd mindent besíeltünk. Csak azt a pályát hagytuk ki amit már egyszer megszívtam, ugyanis az egy szomszéd faluba visz le ahonnan csak síbusszal, vagy taxival van visszaút. Egyre többen voltak és bizony veszélyes emberek is feltűntek, akik úgy csúsztak élen, hogy az útjukat keresztező gyereket is elütötték. Valahogy úgy nézett ki, mikor vezér üti gyalogot B6 :)
Egy napsütéses hütte teraszán ebédeltünk és minden finom volt, csak a kiszolgálás nagyon lassú. Ebéd után bemutattam a hétvége legfájdalmasabb esését. Amatőr módra, hanyagul beleugrottam a kötésbe, de az egyik nem akadt be rendesen és kb 100 méter múlva ez a léc elindult, én meg olyan szerencsétlenül estem, hogy a combom majdnem kiszakadt a medencémből. Most is nehezemre esik az ülés, de a menés is. Délután a hosszú 25-ös pályán csúsztunk, én már csak óvatosan. Amúgy is volt feladatom, pajtikáimról kellett olyan bedőlős képeket készíteni amivel itt a fórumon villoghatnak :D
Már nem voltunk szomjasak (Lacanatornak látomásai voltak, hintókat látott teherautókon) amikor a város központjában egy nagy buliba estünk be. Itt sok egyszerű ember, de még több milliomos öntötte magába a különböző koktélokat, pezsgőket, jagateet és ki mit szeret. Mellettünk épp egy 75 körüli szikár napbarnított úr ölelgetett egy 30 körüli cicababát de 6 óra tájban már az örömlányok is érkeztek, akiknek nem kellett sokáig ücsörögni, átlagban 3 perc alatt partnerre találtak.
Utolsó napon már ismét a mittersilli oldalon síeltünk és ott is maradtunk. Sajnos megjelent az influenza köztünk, reggelre mindhárman fiúk rossz közérzetre, fej és torokfájásra ébredtünk. Csak Csősz volt egészséges. Eddig még betegen nem síeltem, de remélem ez volt az utolsó alkalom is. Próbáltunk mindenféle kúrát napközben de én nem lettem jobban. Be is támadtam 2 körül egy hüttét ahol bevártam a többieket.
Szombatról elmondható, hogy elég sokan voltak, de ez természetes, mikor legyenek sokan ha nem egy ilyen ragyogó februári napon. A hó délutánra firnesedett és komoly buckák alakultak ki. Kezdtem magam úgy érezni, mintha április lett volna. Sajnos a következő napokra is hasonló meleget jeleznek, pedig ráférne a pályákra egy alapos frissítés, ugyanis két hét múlva visszatérek. Vannak még szabad helyek, úgyhogy ha valakit érdekel az jelentkezzen bátran.
https://sielok.hu/forum/viewtopic.php?t=14143
Ismét kiválóan sikerült az utunk, a többiektől ezúton kérek elnézést, hogy most kivételesen nem vettem ki a részem a házimunkából, de legközelebb, ígérem, aktívabb leszek.
Keresés
