Előzmény és válaszok a Síelésünk kivesézése topikból

Támasztott lendület (vagy ha nagyon muszáj: hegytámasz) már langyos...! ;-)

(Ha lehet, rézsútsiklásból nem érkezem, maradjunk inkább az előző kanyarból érkezésnél. Alapvetően rézsútsiklásból sose kezdjünk kanyarodni, abból jó nem nagyon származik...)

Tehát érkezel, balra a hegy, jobbra a völgy. Terhelés a jobb lábon. A bal lábbal kitámasztasz hóeke helyzetbe, és eközben a csípő elkezd indulni a völgy felé, de a terhelt láb még mindig a völgy felőli. (Közben persze haladsz előre.) A hóekébe forgatott bal láb forgatása, az ott kialakult élhelyzet és a völgy felé induló csípő miatt elkezdesz kanyarodni jobbra. A kanyar miatt elkezdenek fellépni a repítő erők, amelyek miatt megjelenik a terhelés a bal lábon (tehát valójában nem ráterhelsz a bal lábra, hanem kialakul ott a terhelés). Amikor már elég nagy a terhelés a bal lábon, melléforgatod a jobb lábat, és innét kezdve párhuzamos léccel mész a kanyar végéig. (Nem mellékesen oktatási szempontból ez a melléforgató mozdulat a támasztott lendület leghasznosabb része.)

Talán érthetőbb megnézve, 1.40 körül, piros ruhában, szemből sajnos a jobbkezes kanyarban :-)

Nagyon értetlen (értelmetlen) vagyok.

A hegytámasz ezek szerint az, amikor elindulok rézsút siklásban egy balra felettem lévő hegyoldalból (eddig a súlypontom a jobb lábam alatt volt), bal lábbal kitámasztok, átbillenek a bal lábamon lévő léc belső (leendő ívbelső) élére, majd ettől kezdve nevezhető "völgytámasznak" a bal lábamra és az annak ívbelső élére történő terhelés?

Ha mindezt a megújult, „carving” technikával kívánom előadni, mi a lényegi különbség?

Vezetem a léceim élét (vagy azok vezetnek? leginkább jobb lábra terhelve) a tőlem balra eső hegyoldalból, billentek egyet a hegy felé (? átemelem a fenekemet), úgy csinálok, mintha élt váltanék, átbillenek a most már jobbra eső hegy felé, pedig valójában csak a testsúlyomat helyeztem át egy megnyújtott átmenettel a hegylábra (azaz hegytámasz helyett követtem el a nem annak nevezett „hegytámaszt”), majd „völgytámasszal” (ugyanazon lábamon) átvezetve folytatom siklást az immár tőlem jobbra eső hegyoldalban vezetett élekkel, testsúlyom nagyobb részét most már a bal lábamra terhelve. Mindeközben igyekszem könnyed , hegyre dőlő testtartást felvenni, felkészülve a következő élváltásra.
(Született balkezesként baloldali figurációban adtam elő a kérdésemet, nyilván nem okoz gondot a jobbos változat elképzelése sem.)

Továbbra is komolyan gondolom a tudományos fokozatok elérhetőségét. (A tudomány mindennapi életbe átvihetőségének reményében.)
WFeri