Úgy tűnik kicsit elcsúszok a videóval, ezért inkább megírom most a beszámolót és a videót majd utólag csatolom.
Szóval 18 - 25 között voltunk itt és elmondhatom, hogy nem túloztak a dicsérő szavak. Valóban nagyon - nagyon jó a síterep, rengeteg és változatos pályák, remek infrastruktúra.
A Zaza (Zarándi András többszörös magyar snowboard bajnok) által üzemeltetett Ridehouse vendégházban volt a szállásunk, és nyugodtan mondhatom, hogy mindennel meg voltunk elégedve. A házigazdánk Szigeti Gyuszi volt, aki rendkívül segítőkész volt mindenben. Először kicsit féltünk, hogy 25 síelővel megszálltunk egy board tanyát, de nem éreztették velünk, hogy másodrangúnak tartanának minket. Szívesen ajánlom mindenkinek, hatalmasakat buliztunk esténként.
A szállás amiatt is tökéletes, hogy pont a sírégió közepén van, így akár jobbra, akár balra indultunk, néhány perces autókázással ott voltunk a parkolóban.
És akkor most a pályákról. Azzal kezdeném, hogy a foglalásnál benéztem az időpontot, és pont a régió síszünetére sikerült foglalnom a szállást. (Mindenkinek ajánlom, hogy az időpont foglalásnál vegye ezt figyelembe). Ennek ellenére, mivel hatalmas a rendszer, nem sokszor kellett sorban állni.
Első nap Reiteralm kisebbik parkolójában álltunk meg, és itt síeltünk. Egy régi kétüléses fapados visz fel a középállomásig, onnan már modernebb liftek mennek a felsőbb régiókba. Nagyon kellemesek a fenti pályák, viszont nem tetszett, hogy a parkolóba levezető piros pályák kétszer is keresztezik az autóutat, és itt vagy lecsatolod a léced, vagy rizikózod, hogy megsérül a talpa. Délutánra átmentünk Hochwurzen-re, és nekem ezek a pályák tetszettek a legjobban. Mindenkinek nagyon ajánlom a 31,32,33,35-ös pályákat. Második nap szintén ugyanezen a részeken síeltünk. Harmadik nap úgy döntöttünk, hogy irány Planai. Csodálatos parkoló, minden hiper modern, mozgólépcső visz a bejárathoz. Mikor odaértünk, óriási tömeg, a legszebb Szlovák időket idézte, ehhez képest kb. 20 perc alatt bent ültünk a kabinban. Fent a pályákon szétoszlott a tömeg, de azért érezhető volt, hogy ez a legfelkapottabb hely. Itt a legjobban a csúcsról induló 3-as pálya tetszett, de nagyon jó az 1-es is, ami egész a pálya aljáig levisz. Hazafelé abszolváltuk a 2-es FIS pályát, nekem kicsit csalódás volt, mert az előzetes beszámolók alapján meredekebbnek gondoltam. Abszolút nem volt vészes, inkább a buckák okozhattak némi gondot. Negyedik nap irány a családias Fageralm, a kezdők paradicsoma. Csodálatos idő, remek pályák, nulla tömeg. A rendszer egyetlen hátránya, hogy a fenti kezdő pályáknál csak csákányos felvonók vannak, ami meglehetősen fárasztó tud lenni. De nagyon jó a 2-es pálya is, amivel a középállomásig lemehetünk és onnan ülőssel vissza. Az ötödik nap Hauser Kabling volt az úti cél, és nekem ez tetszett a legkevésbé. Talán mert az idő sem volt túl jó, de főleg itt volt a pályákon a legnagyobb tömeg. Ezért egy - két csúszás után irány Planai, itt síeltünk délutánig, és csak záráskor mentünk vissza Kablingra. Utolsó nap szintén a kedvenc Hochwurzen és itt zártuk a hetet. Sajnos ekkor bejött egy melegfront, lenti részeken esett az eső, és komoly kárt tett a pályákban. Délutánra a lenti pályák vizesek és buckásak lettek, nem volt nagy élmény, meglehetősen sokat kivett a combokból.
Összegzésként elmondhatom, hogy nagyon-nagyon jót síeltünk, egy nagyon komoly pályarendszerben, legközelebb figyelek, hogy ne a síszünetben menjünk és akkor még jobb lesz.
Néhány képet csatolok, és csinálom a videót.
Keresés
