Tud az ember generálni a munkát magának. Mi is jártunk most az idény elején...
Nem elég, hogy iszonyúan elkezdett pörögni a síoktatói tanfolyam, mellette (vagy miatta?) elkezdtük készíteni az új szakanyago(ka)t. Könyvet nem merek mondani, mert nem tudjuk még, hogy milyen formában fog megjelenni. Meg aztán lehet, hogy a végén fogpiszkáló lesz belőle. ;)
Szóval a struktúrát a következőképpen képzeltük el: lesz egy viszonylag tömény törzsanyag. Ebben nincs szó sítechnikákról meg ilyesmiről. Ez elsősorban fizikai alapon a síelés logikáját vizsgálja. (Ezzel kicsit megfordítottuk a szakirodalmak megszokott építkezési logikáját: nem ahhoz keresünk magyarázatot, hogy hogyan síelünk. Amennyire lehet, megpróbálunk elvonatkoztatni a kivitel gyakorlatától, és azt próbáljuk megkeresni, hogy mitől és hogyan működik a lejtőn csúszós léceken való lejutás.) Ez a rész nem lesz egy könnyű hétvégi olvasmány, nem is annak szánjuk.
Erre (vagy még ezt kiegészítő néhány kisebb fejezetre) építve szándékozunk majd összeállítani a sítechnikai, biztonsági-közlekedéstechnikai, módszertani stb. részeket. Az utóbbiak lesznek azok, amelyek olvashatóak lesznek a megszállottakon kívüli érdeklődőknek is.
A sítechnikákat is más felépítésben fogjuk tárgyalni. Eddig az volt a szokás, hogy egymásra épülve jelentek meg a sítechnikák (pl. a hóekeívet követte a támasztott lendület, majd a párhuzamos lendület stb.)
Ezek a felépítések kőbe ágyazták az egyes sítechnikákat, és emiatt jelentek meg rendre olyan kérdések, hogy X. vagy Y. tanít-e hóekeívet vagy ki lehet-e hagyni a támasztott lendületet.
Ennél fontosabb, hogy melyek a síelés lényeges elemei, és hogyan jelennek meg különböző tudásszinteken vagy különböző célok esetében. Bármilyen hihetetlen, de lényegében ugyanazok az elvek működnek az alpesi síelésben a pályán, mint a freeride-ban, de még a freestyle és a snowboard sem használ másik fizikát.
Semmi értelme nincs megtanulni a hóekét önmagában. Az az igazán fontos, hogy a hóeke egy olyan eszköz, amelyikben kisebb tempónál, enyhébb lejtőn meg lehet tanulni a kikormányzásban szükséges egyensúlyi reflexeket vagy az élváltás izomlazításait, a kanyarok egymásra épültségének logikáját, a síelés időbeli elcsúszásait, a kanyarok taktikáját a biztonság érdekében stb.
Azaz a hóeke egy csomó olyan képességet és tudást fejleszt ki, amire egy rombolós karcolt lendületnél lesz szükségünk, csak majd más dinamikák és sebességek között.
Önmagában a hóeke értelmetlen. Eszközként végtelenül hasznos.
Önmagában értelmezve a hóeke azt fogja megtanítani, hogy egymáshoz közel van a léc csőre, a vége meg távolabb, és így csúszkálunk meg kanyargunk lefelé.
Egy rendszer elemeként, eszközként értelmezve a hóekét tanítva már a karcolt lendületek élezését, terhelését, forgatását és élváltását látjuk benne. Emiatt nincs értelem a nagy kihajolásoknak, a csőr összefogásának az oktató által stb.
Önmagában értelmezve a hóekeívet kevés tudást lehet átvinni a támasztott lendületbe vagy a párhuzamos lendületbe. Sőt a hóekeívben megtanult mozgások egy részét el kell felejteni, ki kell javítani később.
Egy rendszer elemeként, eszközként a hóekeív minden mozzanata a későbbi technikai elem alsóbb lépcsőfoka, és mint ilyen rendkívül hasznos.
A sítechnikai rész ezt a felfogást próbálja majd kézzelfoghatóvá tenni: azt próbáljuk majd pl. megmutatni, hogy a kikormányzás vagy az élváltás – amelyeket a törzsanyagban fizikai működésmódjukat tekintve kielemzünk – hogyan jelenik meg a különböző sítechnikai elemekben, hogyan fejlődik a sítudással.
Ebben a felfogásban a sítechnikák csak olyan mozgásformák, amelyeket a fantáziák eddig megszült. Nem kizárólagos elemei a síelésnek, hanem lehetséges elemei. Lehet, hogy holnap valaki valami szenzációs új mozgásformát talál ki, és pár évre rá már mindenki úgy fog síelni.
Ha jól építkezünk, akkor az új sítechnikai megvalósítások nem mondanak ellent a mostani tudásnak, csak kiegészítik azt.
Ha nem jól gondolkoztunk, akkor pedig majd meg kell vizsgálni a törzsanyag logikáját, hogy hol néztünk el valamit. (Remélhetően erre nem kerül túl gyakran sor... :) )
Ami szintén újdonság, hogy az elkészül anyagok ellenőrzésében, tesztelésében nem csak mi fogunk részt venni. Ha valakit érdekel, jelentkezhet „bétatesztelőnek”, persze nem áldozat nélkül: kötelezettségeket is kell vállalnia. Kötelező alaposan olvasni, értelmezni, kritizálni és visszajelzéseket adni!
Keresés
