Sziasztok!
Az a baj a műsorral hogy nézni kell, muszáj. Hiszen minden, ami a síeléssel kapcsolatos, legyen az, tévéműsor, újság, kiállítás, vásár, síverseny, beszélgetés a sporttársakkal, fénykép és videó nézegetés, tehát bármi ahol a síelés szóba kerülhet, számomra kötelező program. Ennek megfelelően minden szombaton megpróbálkozom a műsor nézésével, de ahogy megjelenik az a bizonyos hölgy a képernyőn, kitör rajtam valami pánik szerű, rohanhatnék aminek képtelen vagyok ellenállni. Szegény hölgy annyira sötét, hogy csak éjszaka volna szabad síelnie, mert ha megsüti kicsit a nap, megolvad körülötte a hó. Persze ezt a karaktert a rendező erőltethette rá, magától ennyire nem lehet. Ha elmúlt a rohamom, visszamerészkedek, és ha szerencsém van, éppen síelnek, vagy beszélnek róla, vagy egy síterepet mutatnak be, közelit vagy távolit, nekem mindegy. Hiszen síelni mindenhol jó, Svájcban és Magyarországon, pályán és szűzhóban, de még a kertben is.