Ma végülis Schladming előtt kicsivel még sem balra, Planai fele vettük az irányt, hanem jobbra a Daki irányába. A bergfex ezúttal meglehetősen mellé lőtt, sajnos az egész napra ígért napsütésből semmi sem lett; helyette köd köd és még mindig köd. Örök optimistaként végig bíztam némi kék égben és napsütésben, végül, ha csak egy-egy pillanatokra is és nem is teljes képében, de láttunk valami kékséget és derengő, pislákoló Napot is.
Fenn télies idő, mínusz három fokkal, néha kis széllel és időnként szállingózó hóval.
Az edzőcsapatok és a freestylerek egy része délután visszavonult fújt, így innentől miénk volt a pálya; a Schladminger csákányos melletti lejtők már-már privát pálya érzetét keltették. Egyet nem értettem, miért kellett ezt a lejtőt 3-4 felé osztani, elég lenne itt kettő lejtő és máris jobb lenne a szélesség. Az itteni liftesek láthatóan ma nagyon zárni akartak, már fél négykor bőszen mutogatta az óráját, és figyelmeztetett bennünket, hogy négykor zárnak :) Egyébként mindenki kedves volt.
Na de ne panaszkodjunk, friss levegőn és porhóban csúszkáltunk, egy rövid egy napos bohóckodásra ideális, de a többi osztrák gleccser tereppel nem veheti fel a versenyt.
Képeket az időjárás miatt nem nagyon készítettünk, csupán egy kettő.