Régen sokkal több volt a halálos baleset a lesiklásban, az ötvenes hatvanas években szalmabálával "védték" a versenyzőket, ami adott esetben pont a halálukat okozta. Egy lesiklóléc 215 centis, bármilyen jó a versenyző, valamilyen szinte ki van szolgáltatva a fizika törvényeinek. Egy a fényviszonyok miatt nem észlelet egyenletlenség vagy rossz mozdulat és ott lehet a baj. Persze 100-ből 99 esetben tudnak korrigálni. Az átlagos síelővel ellentétben a kötések pedig tulajdonképpen azért vannak, hogy a lécek rajta maradjanak a lábon, és csak nagyon kritikus esetben oldjanak le. A legtöbb versenyző egyszerűen a jó helyezésre gondol vagy a győzelem amikor lécet csatol és nem arra, hogy eleshet és nyakát törheti. Éppen ezért jóval erősebbre van a kötés állítva, mint ahogy kéne.
Ausztriában például egy sportbolt 10-esnél nagyobb erősségűre nem állíthat kötést, azt csak a vevő (általában sportoló) teheti meg saját elelősségére. Persze 10-es erősség egy normális síelőnek soha nem is kell... Az osztrákok ilyen tekintetben egyébként nagyon példamutatóak. A legtöbben minden évben hozzák a lécet és tesztelteik le géppel, hogy jól van-e beállítva a kötés, nem sajnálva a 15 eurót amibe ez kerül. Sajnos mi magyarok szeretünk még spórolni a biztonságon...
Keresés
