Teljesen egyetértek Veled, a legfontosabb, hogy mindenki - sítudástól, felszereléstől, életkortól stb. függetlenül - néha gondoljon bele abba, hogy törött végtaggal, felvágott lábszárral, agyrászkódással is le lehet jönni a hegyről. (És a súlyosabb sérüléseket direkt nem is említettem.)
A bukósisak nem véd meg attól, ha 70 km/h-val lefejelsz egy fenyőt, és a kocsiban a biztonsági öv sem véd meg egy 100 km/h-ás frontális ütközéstől.
De egy kisebb hempergésnél lehet, hogy jól jön, ha egy műanyag-szivacs borítás találkozik hóval (fával, cimborával, stb.), mint a fejbúbom. Kisebb sérülések megelőzésére tökéletes, 70-nél meg legfeljebb sok miatyánk segít, főleg egy forgalmas pályán.
Én ugyanúgy hallok sisakban is, mint a fülemre húzott télisapkában, és síelés közben bizony azt is ráhúzom a fülemre, ha nincs rajtam sisak, mert különben fázik.:D Ugyanakkor balesetmegelőzés szempontjából én is fontosnak tartom a hallást, mert hátulról hamarabb halljuk az érkezőket, mint látjuk... Ezért nem vagyok híve például a fülhallgatós zenehallgatásnak.
Azzal se lehet vitatkozni, hogy a biztos sítudás jelentősen csökkenti a baleset veszélyét, ez biztosan igaz. Egymillió kilométer vezetési tapasztalat is csökkenti a közlekedési baleset esélyét. (Ami azonban soha nem lesz 0...)
Ha ezeket a dolgokat szezononként legalább egyszer mindenki átgondolja, akkor máris nagyot léptünk előre. Ettől függetlenül mindig lesz olyan, aki sz*rik az egészre, meg másokra, és ők továbbra is fognak balesetet okozni.
Nincs tökéletes megoldás.
Keresés
