Pénteken jöttünk meg az egy hetes lungaui síelésünkről. A szállásunk egy parasztgazdaságban volt Mariapfarr mellett, amelyhez járt naponta 3 óra ingyenes belépő a mariapfarri wellness centrumba (samsunn.at). A gyerekek nagyon élvezték (élő tehenek, ingyen friss tej minden nap, traktor vezetés).
Mivel kisgyerekekkel voltunk és kezdő felnőtt is volt velünk, a házigazdáink Fanningberget javasolták. Első nap ott voltunk. Reggel a csákányos melletti tanulópályán melegítettünk, jó széles és elég hosszú is. Délelőtt kellett 5-10 percet sorban állni a samsonjetnél, de délután már nem. A csúcsról balra induló 4-es kék pálya kellemes, szélesen indul, majd átvált egy erdei lankás síútba. A vége felé együtt jön a 3-as jelzésű pirossal, de a 4 éves fiam is megbírkózott vele, nem kell tőle megijedni. Egyébként lehet a csúcsról végig piros vagy nagyrészt fekete pályán is jönni, a felvonó mindkét oldalán. Ha jobbra szállunk ki, ugyancsak választhatunk több pálya közül, bár a kéken vannak elég komoly letörések, amik egy kezdőt elrémiszthetnek, de megéri kipróbálni, mert egy idő után együtt jön a zirbenjetről jövő kék pályával, ami rendkívül széles, kezdőknek kifejezetten ajánlható. A zirbenjetnél soha nem kellett sorban állni egy percet sem!
Második nap Katschberg. Nagy tömeg, a kék pályához tartozó 4 ülésesnél 15-20 perces sor, ezért a gyerekek inkább a gyerekpályát használták. Az ainecki oldal szerintem sokkal jobb és hosszabb pályákkal bír, mint a Katschberg, csak hát az a három csákányos!!!. Amikor átsíeltem, olyan szél volt, hogy a visszajövetelkor a 3 székest már le is állították. Aki fordított irányban használta a hegyet, az mérges lehetett. A katschbergi pirosak jók, de az A1 az igazi itt. Majd jövőre az új liftekkel. A síterep a haladóknak lehet jó választás. Hiába van 15 km kék pálya, azokat egy hegy választja el egymástól piros és fekete pályákkal, vagy 15 km országúton.
Harmadik nap Grosseck-Speiereck. Vegyes érzésekkel hagytuk ott. A fenti pályák jók, csak rövidek. Szerintem a legjobb a buborékos tetejéről levezető pirosból kékbe hajló, a két üléses aljáig síelhető pálya. A St.Michaelbe vezető piros pálya elég ramaty állapotban volt. Mivel déli kitettségű, nagyon olvadt, és kétüléses középállomásától már csak a pályán volt hó, mint egy fehér szőnyegen. Ez így nem volt az igazi. Délután lejöttünk a kabinos alatti kék erdei úton, ez nagyon könnyű utazós, de a legteteje a háromszékes völgyállomásáig az biztos, hogy nem kezdőknek való. A Direttisimat nem próbáltam, mert a családot vezettem lefelé, de jónak tűnt.
Nekünk a legjobban Fanningberg jött be, úgyhogy oda mentünk vissza az utolsó napokra, és utólag sem bántuk meg. Szerintem méltatlanul kevés szó esik róla itt is, bár lehet hogy ezért jó választás annak, aki nem csak a kilóméterek alapján választ síterepet.
Keresés
