Napsütéssel búcsúzott Zell am See, a mai délutánt az itteni sípályákon töltöttem. Kedden azt írtam, hogy üresek voltak a pályák, ha akkor így fogalmaztam, akkor nehezen találok megfelelő jelzőt a mai délutánra. A Hirschkogel Express és Gloknerwiese négyüléseseket csak miattam kapcsolták be, amikor kiszálltam a Hirschkogelből egyből le is állították. Mikor felértem kissé befelhősödött, aztán három óra körül újra a napsütésé lett a főszerep. Lenn a völgyben smaragzöld színben pompáztak a mezők, a nap sugarai meg-meg csillantak a Zelli tó mélykék víztükrén. S a pályák? Egy élmény, kiváló firn. A Breiteck Alm széles lejtője ezúttal is jó választásnak tűnt. A Kettingbahn és Kapellenbahn libegőknél a 8-as, 6-os és 3-as fenomenális volt. Rég síeltem ilyen jót a fekete Wilder Kaiseron (6-os).
Ahol szerdán friss porhóban rajzoltuk a hegyoldalt, most nagyszerű firn fogadott, olyan, amit utoljára jó egy hete a Katschbergi Snowbowle-ban élvezhettem.

Zárásra feltámadt a szél, a fenyőfák ágai csak úgy lengedeztek, mintha integetnének, ők is búcsúznának.