Már nagyon vártam, hogy egy ekkora (kb. 200 km!) pályarendszeren síelhessek. Megérkezünk, utazási iroda, onnét egy másik majd vissza (két helyen intézkednek!), végre kulcsok. Kipakolás, ajtón belülre pakolás, majd fel az emeletekre. Vissza a csomagok második részéért (sok a kaja). Addigra a sílécek a csomagok alól is előkerülnek, majd ajtón belülre ezek is. Érte megyek. ... Na és hol van? Látták, de most nincs. Nem is került elő.
Még jó, hogy van biztosításom. De nem őriztem!!!!!! És ilyenkor mi van? Lecketanulás. Megtanultam (drága volt!). Béreltem (mert hát síelni érkeztem), és azt már nem adtam ki a kezemből. Soha. Fenn a pihenőkben sem és a "tilos felvinni" ellenére, az apartman házban sem a "biztonságos" sítárolóba tettem. Később halottam sztorikat, hogy még a francia pincér is azt mondta valakinek, hogy ne hagyja az étterem előtti sítámasznál, vigye be. És egyebeket.
A pályarendszer egyébként eszméletlen nagy, szép és mindenki megtalálja a saját stílusához, tudásához megfelelőt. Persze nem úgy gondozzák mint az osztrákok és az olaszok, de hát mentségükre szóljon, hogy szó szerint óriási. A mentőhelikopter pedig szinte mindig ott állt készenlétben, és nem csak "állt".
Nagyon vártuk, hogy majd átmegyünk a szomszédos Alpe d'Huez 16 km-es fekete pályájára. Nem az első nap akartunk menni. Így a második nap végén kérdezősködtünk, aztán kiderült, hogy előre kell (kellett volna) jelentkezni a járatra és az ehetin már betelt a létszám. Ezt mi nem tudtuk - más nem mondta (nincs is képviselője a magyar irodának).
Bocs hogy ilyen sokat írok (még volt más kellemetlenség is), de okuljon aki még előtte áll.
Ha van kérdés, szívesen írok.