Parang és Straja

2021.01.20. - Parang

Fertő-tetőről autózunk lefele, a völgy túloldalán elterülő hegyek vöröses naplementében izzanak, egészen szürreális a látvány az egész napos hóvihar után….de nekem a holnap jár a fejemben.

Este csak pörgetem a másnapra vonatkozó előrejelzéseket modellről modellre, újra és újra, de az eredmény mind ugyanaz: másnap is felhőben és ködben fog úszni a hegy….nincs mese, erdő kell nekünk.

Két síterep van még vállalható távolságra, Parang és Straja. Végül a várható alacsony felhőbázis a szinte teljes egészében erdővel borított Parang-ra terel minket. Meglepően jó minőségű utakon haladunk ezen a napon is, csak pár km Petrozsényen belül, ami rosszabb. A városból kifele jövet kisvártatva egy régi kétüléses tűnik fel az egyik kanyarban, le is parkolunk gyorsan, mert ez kell nekünk.

Gyors beöltözés közben, csak a túlságosan nagy csend, ami körül vesz minket feltűnő. Csupán pár autó van a mienk mellett, de a lift megy, úgyhogy el is indulunk felé.

Közeledve kis időutazás kezdődik, oly matuzsálemi ez a lift, mellette kis bódéban jegyárusító néni üldögél. Kérnénk a napijegyünk, de csak a fejét csóválja, majd pár szóval nyomatékosítja, hogy ez nem fog menni, kezével 6-ot mutogat?!....kissé lefagyva álldogálunk, mert mi csak ketten vagyunk. Közben elsuhan egy board-os csaj mellettünk, vesz valami jegyet majd elindul a lifthez.
Kérdem angolul, hogy mi a szitu ezen a helyen, kapom is választ, hogy nem sok minden így hétköznap, majd már ül is a liftben, mi meg állunk továbbra is tanácstalanul.

Visszaballagunk a kocsihoz, hogy akkor nincs más irány Straja......de a navigáció szerint mégsem a szomszédban van, az még 40perc autókázás lenne 🙁
Közben befut egy autó két 50-körüli síelővel, kérdem őket beszélnek-e angolul vagy németül, de csak fejcsóválás…..aztán egyikük megszólal magyarul 🙂
Mint mondja, ő még nem volt itt, de a haverja szerint fenn megy valami lift még. Szóval menetjeggyel, csak elindulunk fel a hegyre. A kezelő ülésfűtés gyanánt egy pokrócot dob a székünkre, majd hosszan, de még annál is lassabban visz fel a lift 1100-ről 1650tszf-re. Mai napra már melegedést jósoltak, de továbbra is kellemetlen hideg szél hordja a havat a hegygerincen…..csak jól jött a pár perccel korábban megmosolygott pokróc.

Utunk közben alig pár embert látunk a lift felső szakasza alatt elterülő pályákon, pedig ez lenne a síterep központja. A pálya mellett büfék, hotelek, és nyaralók állnak elhagyatottan.
Közeledünk a kiszállóhoz, az állomáson túli hegytető már a felhőkbe vész…már biztos, hogy reggel jól döntöttünk, hogy bevállaltuk az utazást az erdős terepért.
Mire összekészülődünk a két fickó már oda is van, így mehetünk a saját fejünk után.

Üres pályák, álló liftek…..fura, kísérteties légkör, amit tovább tetéz az egyre erősebb havazás csendje. Elindulunk az egyik pálya mentén, talpunk alatt 5-10cm friss, de mire belelendülnénk a pályának vége, erdőfal állja utunk. Sebaj, ezért jöttünk, már haladunk is tovább. A sűrű erdőben csak kb 30cm hó fogad, óvatosabb kanyarokkal haladunk a völgy irányába, majd kisvártatva egy másik pályába ütközünk. Gyorsan keresztezzük és haladnánk tovább az erdőben, de ott még kevesebb a hó, így inkább visszatérünk a pályára.

Ahogy csúszunk a völgy felé, egyik hajtűkanyarban feltűnik egy omladozó kis liftház és mellette rozsdásan ketyegő tányéros lift. Kissé szürreális a látvány, a liftnél sehol egy lélek, sehol egy nyom, felnézve a hegyre a liftoszlopok a ködbe vesznek .….. összenézünk és már indulunk is. Fektetem az első nyomot, de pár perc múlva megáll a lift…..csússzunk vissza?!...inkább várunk még egy kicsit….és szerencsénkre újra elindul. Már megyünk egy ideje, de még mindig nem látom a végét, majd hallom a társam kiesik az egyik liftet keresztező síút meredek rámpájánál….de én nem szállok ki, mert a liftet szegélyező erdő kifejezetten jól néz ki, szóval mindenképp a liftkezelő tudtára szeretném hozni, hogy itt bizony lesz még igény erre a liftre :)

Felérek, de kiszálló kicsit messze van a liftháztól. A lift körüli irtás egész széles, és itt a hó is rendben van, kis teszt az erdőben is belefér amíg visszaérek a társamhoz. Szerencsére pont van egy visszaszállási lehetőség a liftre, mellyel következőre már a liftkezelőig húzatom magam. Nem igazán örül nekem, mutogat lejjebb, hogy ott kellett volna kiszállnom…persze, vágom én ezt, de vennék valami jegy félét, mert ugye ezek ilyen menetes liftek lennének. Túlságosan nem értjük egymást, de valami olyasmit mond/mutogat, hogy lenn kéne jegyet venni a kollégánál. Amúgy szerethető egy fazon, elkezd lemászni felém a mély hóban, hogy megmutassa merre van a pályához az átcsúszó, majd értetlenül nézi mikor a lift mellett indulok el.

Lenn a lift aljában persze senki, szóval ez a lift gratis megy nekünk, és mint a következő órában kiderül még VIP-es is, mert rajtunk kívül egy lélek nem használta amíg ott voltunk.

A lift melletti ritkásabb nagyfás erdő egész jó, így maradunk pár körre, csak az von le valamelyest az élvezetből, hogy az előző hétvége óta esett friss hó még kevés ahhoz, hogy teljesen elfedje a régi nyomokat. De a liftet keresztező erdészeti úton kicsit beljebb sétálva érintetlen részekre akadunk: a kezdeti bizonytalanságok után kezd igazi freeride szagú lenni ez a nap is :)

De nem ragadunk le itt, mert még a völgyből felvezető liftezés közben számba vettük a lecsúszási lehetőségeket, és van egy egész hosszú érintetlen útvonal. Lenne több is, csak sajnos utat építenek a hegytetőn elterülő büfékhez/hotelekhez és az út mellett végig 2-3 méter magas támfal épül, így arra csúszva zsákutcába futnánk…az átkelés esélytelen azon a szakaszon.

A csúcsról elindulva először a pályán haladunk, majd miután az véget ért a házak között csúszunk tovább a völgy irányába. Már itt belefutunk 1-1 kutyába, melyek kitartóan ugatnak, de emellett ártalmatlanok. A házakat elhagyva egy lankás gerincen haladunk tovább mikor hangos ugatást hallok a házak közül, hátra nézve kutyák vágtáznak felénk. Hirtelen gombóc lesz a torkomban, bevillan az első liftezéskor látott 4-6 tagos farkaskutya falka, melyek az egyik háznál heverésztek. A gerinc még mindig lapos, alig várom, hogy elérjük a meredekebb részt….de közben feltűnik a láthatáron az építkezés, melyet csak jobbról, kissé traverzálva lehet kerülni, így ismét lassulunk. Már nem hallom a kutyákat, csak a helyes útvonal megtalálására fókuszálok…… és végre túl vagyunk a szerpentin úton, lesz meredeksége a hegynek, érintetlen hómezőkön húzzuk az íveket….a gombóc elillan, helyette felszabadult kurjongatás hagyja el torkom.

Megállunk, szusszanunk egyet, az előző pár perc „menekülése” A kőszívű ember fiai farkas falkás jelenetét juttatja eszembe….de gyorsan el is illan a gondolat, mert előttünk újabb havas tisztás hívogat, mely visszavezet minket a régi ülős lift alá.

Nemsokára hatalmas aggastyán lombhullatók közé érkezünk. Engem mindig lenyűgöznek az ilyen matuzsálemek, így meg-meg állok nézelődni/fotózni. Innen már nincs sok vissza a liftállomásig, mert ez a ligetes rész kivezet egy tisztásra, amit már reggel alulról is megnéztünk magunknak. A hó itt már igen vékony, próbálunk lábujjhegyen csúszni, de csak-csak jönnek a felütések, majd hirtelen feltűnik előttünk egy kerítés, mely elzárja az utunkat a völgy felé.
Szerencsénkre foghíjas, így gyorsan átbújunk alatta és jöhet a végső ereszkedés a parkolóig. Lenn újabb kerítés választ el az úttól, de már rutinból bújunk át a foghíjas részen.

Lenn kis számolgatás következik, mert mai nap már indulunk is haza, és ugye este 8-ra otthon kéne lenni, de még egy kört naná, hogy bepréselünk.

Liftnél kis várakozás következik, de nem a sorban álló sízők miatt, hanem mert ez a lift teher lift is egyben, a kezelők éppen pakolnak fel egy kisbusznyi zsugorozott üdítőt. Egy darabig pakolnak tovább, mintha ott se lennénk, párszor bemozdulunk jelezve, hogy biz mi már mennénk, és végül csak hagynak egy széket nekünk is, sőt még a pokrócról sem kell lemondanunk.

Lefelé, már rutinból megyünk, a kutyáknak így esélyük sem volt, csak az építkezés egyik szakaszán készült lépcsőzetes bemarása tréfált meg, de annyira, hogy páros lábbal repültem ki a léceimből :)
Leérve sajnos látjuk, több kör nem fér bele, indulni kell hazafelé.

Parang furcsaságai ellenére is egy kellemes napot töltöttünk itt, a kihaltsága még kifejezetten tetszett is, a felvonózásra összesen elköltött kb. 2500Ft alapján meg ár/érték arányban sem rossz :)
A rossz látási körülmények miatt, erre a napra kifejezetten jó választás volt, még akkor is, ha a hó mennyiség nagyságrendileg kevesebb volt, mint Fertő-tetőn.

Az biztos, hogy felkerül a „kalandos csúszásaim helyszínei” listámra, melyekről évek múlva is mosolyogva mesélek majd. 😆

2020.március 2.-án voltunk megint itt. Az idő sajnos nem volt annyira kegyes hozzánk. A városban Lupény - reggel esett az eső. Volt pillanat, mikor havasesőbe váltott, így bizakodtam benne, hogy jó friss hó lesz fent.
A kabin alatti pályán szinte végig semmi hó nem volt (850m a alja!), fent a Szent György pálya szakaszon - a kabin vége alatt egy tárcsás felvonó - még fehér volt, de már síelésre nem lett volna elég. A szerpentin út is simán autózható lett volna, de mivel fent is fizetős a parkoló, sok értelme nem lett volna a 8km kemény hegymenetnek. Max annyi, hogy fél órával többet maradhattunk volna fent, mivel a bérlet 5-ig jó, de a kabin 4,30kor zár.
Fent egy tárcsás velvonó vitt tovább a Constatinescu pályán. Az eleje, ami még védve van a házaktól, teljesen rendben volt, szélcsend, napsütés, de ahogy a felvonó pár száz métert felvitt, és kiért a fő pályára - gerincél gyakorlatilag - durva köd és szélvihar fogadott. Le is hordott minden havat róla, maradt a ratrakolt fagyott alap. Egy csákányossal még feljebb vitték a merészebbeket, de más sajnos aznap már nem indult be. Kivéve az oldalsó kezdő pályát, a Platoul Soareluit, ami védett, rendeben volt.
A köd később felszállt, de az erős szél maradt. Ráadásul meleg, így a hó is tapadós lett. Mikor kitisztult, láttuk a csúcsot, de sielésre alkalmas hó ott se lett volna, így az amúgy is ritkán működő, gyors fenti felvonó valószínű idén se ment. Napközben kimentek ratrakolni, a Constatinescu alján lévő lassú kétüléses kiszállóját megcsinálták - a szél annyira lehordta a havat, hogy kövekre csúsztunk volna ki - így később a tárcsást leállították, és beindították az ülőst - párhuzamos a kettő.
Jegy konstrukciók maradtak, kétféle, 8-5(kivéve a kabin, ami 4,30) a teljes rendszerre, vagy 8tól-estig(esti síelés is), kabin, Platoul Soarelui és csúcs felvonó nélkül. Ára tavalyhoz képest 110-ről 120lej lett - kb 8500ft - ami még elviselhető lenne, ha működne a rendszer. Az amúgy elég hóbiztos terepre most meglepően kevés hó jutott, így az a nap nem lett a legjobb. A szomszédos Parangi pálya is hasonlóan hóhiányos volt.

Alábbi út folytatása, csak Parengről. (Pareng és Sztrázsa két pálya, nincsenek is túl közel)
Szóval a Petrozsényi szállástól viszonylag könnyen elérhető a pálya. A városból indul, kb 5km-t megy egyenes, de azért szép szintet tesz meg, mert az alsó rész is 1000m-en volt. A régi libegő körül től sok parkolóhely nincs, út mellett pár autó, meg egy kisebb fizetős parkoló, 2lej/óra díjjal. 15 lej lett a vége (kb 1050ft). Innen az út megy még kicsit fel, a Hotel Rusuig. Annak az udaváróbl indul egy új, modern, gyors felvonó. Túl soka parkolási lehetőség ott sincs. Mi a régi libegőnél álltunk meg. Jegyet mindenütt lehet venni, napijegy ami a libegőre és új felvonóra jó 60 lej (kb 4200ft). A régi libegő kb 25 percig visz, de jó hosszan, nagy szintet tesz meg. Az új felvonó rövidebb is, meg a hoteltől előbb lefelé megy, majd elkezd emelkedni, van egy középső állomása, lesíelve csak odáig lehet jutni pályán. Van egy makadám út a hotelig, amin simán le lehetett csúszni, majd kb 200m sétával eljutni a hotelig. Beszállni viszont léccel az ölben lehetett. A pályák meglepően jók, változatosak. Nagyon jó a B jelű pálya, ami egész fentről indul, eleinte erdőben, meredeken, majd egy völgyben folytatja, egészen a régi libegő aljáig. Lent több hóágyú is van rajta. Kis szépséghibája a lassú visszajutás. Sok húzófelvonó van a rendszerben, de ezek közül csak egy működött, az Eurparang nevű fekete pályán, de arra helyben lehetett külön jegyet venni, 1 menet 5 lej (350ft) Viszont egy ösvényen tovább lehetett csúszni a B pályára. Sok freeride lehetőség van még, így a kevés felvonó ellenére egy nagyon kellemes meglepetés volt. Régóta haldoklik a hely, az új ülőfelvonó lendített rajta. Ha az összes tárcsás is menne (pár valószínűleg évek óta áll, talán nem is működőek már), és közös napijegye is lenne, akkor egy igazán jó kis rendszer válhatna belőle. Tömeg az nagyon nem volt, a szombat, gyönyörű napsütéses idő, és jó kis minuszok ellenére sem.

Egy ideje nézegettem, végül február 22 és 25.-én el is mentem. Az út Pesttől jó 7 óra volt, zöme autópálya, Lugas után jó főút, de sok hosszú falu, ami lassítja. 20 perc volt a határátkelés, vissza 0. Petrozsény felé kis emelkedők is. A szállásunk Petrozsényben volt, mivel a parangi és Transzalpina pályákra is elmentem, kiinduló pontnak jó volt. Nomeg árban is jó. Hotel Rustic, út mellett. 3000ft egy éj, sovány reggelivel, lent étteremmel. Árához képest tökéletes, tágas szobával.
A Sztrázsai kabinos felvonó Lupeniből indul, kb 25km volt még odáig. Parkolás a kabinos alatt 15 lej. Fel is lehet autózni az állomásig, egy jó meredek úton, de ahogy láttam ott is csak fizetős parkoló van, néha a feljutás sem egyszerű, így sok értelme nincs. Jegy sokféle van, pontos, menetenkénti, napi kétféle. Mi azt vettük, ami 9-du5 között az egész rendszerre jó. 100lej, kb 21 euró. A kabin 750m-ről indul fel, egy nemrégi 8 fős Leitner. Alatta egy nagyon jó 2km-es pálya, aminek az alján volt egy kis hóhiányos rész - a két hét meleg ott is megtette a hatását - de azért lecsúsztunk rajta párszor. A kabinból kiszállva kicsit fel kellett a következő felvonóig gyalogolni. Összesíelni se lehet - van ugyan egy híd, amin pálya van, de alatta meg keresztezi az aszfaltot, le kell csatolni. Be is állították rá a ratrakokat, hogy ne lehessen használni. Így a kiírt 8,2km pálya nem áll. Állítólag néha versenyt rendeznek, akkor havat hordanak az aszfaltra, úgy már átsíelhető. Az állomás fölött egy jó széles, nem túl meredek, carvongolós több km-es pálya van, rajta 1 lassú ülős, vele párhuzamosan egy húzó, egy régi de gyors 4-es ülős, meg egy csákányos felvonó. Ezekkel lehet a Mutu csúcsig jutni. Onnan balra vannak a legjobb páláyák - egy piros, egy jó meredek fekete - Lupului, a Canal, ami egy természetes félcsőszerű vájat. Sok erdei, freeride lehetőség itt. Onnan egy lassú ülős hoz vissza - első nap a ködben állt, de mikor letévedtem, beindították, hogy visszahozzanak. Tovább megy a Sztrázsa csúcsra 1800m-re egy gyors 4-es ülős, ami hat éve ott van, de csak tavalytól működik. Pénteken iszonyat szél, köd volt, így nem is láttuk, hétfőn kevesen voltak, azért nem indították be. A csúcs alatt, a Mutu csúcsnál botozni kell, így a 8,2km pálya itt is sántít picit. Összeségében azért nagyon jó pályarendszer, gyönyörű a táj, kilátás, mintha egy alpokbeli csúcs rendszeren lennénk - jobbra balra felvonó, nagy víztározó fent, körbe mindenütt havas csúcsok (Retyezát, űparang 2500m), alant a völgyben város. Sok hóágyú, főbb pályák megvilágítva. Az állomáson több kajalehetőség, önkiszolgáló étterem.

Jajj és köszönöm azoknak, akik nekem segítettek annak idején a válaszaikkal :)Töltök fel képeket, ha tudok

Sziasztok!

Mi februárban voltunk Straja-n, tartok egy kis élménybeszámolót, hátha segítségére leszek valakinek.
1. Szegedről indultunk, igaz a távolság nem nagy, de lassan tudtunk haladni az utak minősége miatt.
2. RENGETEG rendőr az utak mellett, büntetnek ezerrel. Mi is beleszaladtunk. Az igazság az, hogy pontosan még most sem tudjuk miért büntettek meg, mert nem tudta elmondani, csak románul beszélt, de 700!!! eurót akart velük kifizettetni! Végül 50 euróban maradtunk helyszínen :)
3. Nekem maga a táj nagyon tetszett, végig szakadt a hó. Nehéz volt eljutni a szálláshoz, mert a mienk feljebb volt. Mi direkt egy kicsit eldugottabbat választottunk, lent nagy a nyüzsi. A legtöbb szállás egy helyen van, a kabinos felvonónál, illetve a hegyi út szélén, szinte mind úgy ahogy pályaszállás. Először nem is engedtek fel, lent kellett hagyni a kocsit és persze pénzért felvitt egy kisbusz. Mérgelődtünk, de felfelé inkább hálát adtunk. Elég durva volt. Később felvittük a kocsit, mert nekem bátor és ügyes párom van, de sokan nem kockáztatták meg, amit nem is csodálok.
4.Mi itt foglaltunk szállást: http://www.turistinfo.ro/, szerintem nagyon jó kis oldal, a google fordítót használtam hozzá. Itt laktunk: http://www.turistinfo.ro/straja/cazare-straja/vila_casa_alpina-c65253.html Vila casa Alpina. Nevetséges összegért szuper ellátást kaptunk. "Pályaszállás" volt, ami ebben az esetben azt jelentette, hogy valóban volt egy (ha jól emlékszem) korongos felvonó a ház előtt, de az vagy ment vagy nem, és elég meredek, mi kicsit bénák voltunk nem mindig sikerült feljutni a tetejére :) Néha inkább gyalogoltunk felfelé. Mivel magasan van a panzió kibirható volt a távolság. Viszont nagyon rugalmasak voltak. Majdnem minden reggel megkérdezték, hogy akarunk-e felvonóval menni akkor pl 10.-11.ig beindítják, és ha "kiestünk" útközben felkiabáltak, hogy menjünk vissza, megvárnak, ingyen mehetünk még egyet, olyan is volt, hogy visszajöttek értünk minden rendben van-e. Szóval általában jó fejek voltak sokan beszéltek pár szót magyarul. Fent a hegyen ahol nagyüzemben ment a felvonózás néha kicsit türelmetlenek voltak.
4. A felvonók..... hát én nehezen viseltem a húzós felvonókat, elfáradtak a lábaim, de a fiúknak nem okozott gondot. A kétüléses felvonó állítólag csak ritkán van nyitva, pl. szilveszterkor, de az idő sokszor nem engedi. Így valós pályahossz csak töredéke a hivatalosnak. Lent a kabinos felvonó és a hozzá tartozó pálya SZUPER. Persze, ha esik rendesen a hó, ha rendbe hozzák a pályát, ha nem olvad, és ha megy a felvonó. Nekünk volt szerencsénk ilyen napokhoz az tényleg szuper volt. Fent bár a pályák nem túl hosszúak, és én bosszankodtam a sok felvonózás miatt, az kárpótolt, mikor elindultunk a hegy tetejéról, a térdig érő hóban a fák közt emberek nélkül és kalandosan valahogyan elértük a panziót. Ja amúgy a panzióig teljesen vissza lehet csúszni.
5. A felvonók pontrendszerrel működnek egyáltalán nem drága, nekünk egy kicsit káoszos volt. A kabinoshoz pl. más bérlet kell mint a többihez. Ez csak a hegy alján derült ki, még jó hogy volt nálunk annyi pénz.
Összegezve: 60000 ft-ért nagyon jó kis kirándulás volt, ár érték arányban nagyon megérte, a fiúk már mennének is vissza, nekem a sok húzós felvonó nem tetszett, én ennél kicsit kényelmesebb vagyok :) de egyszer még én is biztosan visszamegyek!
Remélem tudtam segíteni. További szép napot Mindenkinek!