Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Mi is az a carving?

2002.09.29. 2010.04.01. Hernádi László | frissítve: 2010.04.01.

Mi is az a carving? Mindenekelőtt tisztázzuk az angol szó jelentését. A szó szerinti fordítás: karcolat, vésés, véset. A szó már önmagában is jól hangzik, de jobb kifejezést nem is találhattak volna ki erre a technikai ágra, hiszen a hó "vésése" a legfontosabb része, bizonyos értelemben.
A carving a kilencvenes évek közepén jelent meg a síelés világában, mint extrém irányzat. Napjainkra a már több mint tíz éves hagyománnyal rendelkező technika kinőtte az "irányzat" jelzőt és lassan elfeledteti a klasszikus sílécek korszakát. Kialakulását a snowboard robbanásszerű elterjedése segítette elő, a fiatalok körében a konzervatívnak, maradinak tartott sízés egyre inkább veszített a népszerűségéből a snowboard javára.

Az alábbi táblázatban a hagyományos és carving léc közötti legfontosabb különbségeket foglaltuk össze.

Jellemzők
HAGYOMÁNYOS LÉC
CARVING LÉC
Síléc oldalának rádiusza 40 m körül 8-20 m
(versenylécek: 30-35 m)
Gyártott típusok L (kezdő)
A (haladó)
S (sportos)
gyermeklécek
"big-foot"
Allround
Fun
Cross
Freeride
Racing
Twintip
Snowblade
Women
Junior
gyermeklécek
Gyártás ideje Utoljára az 1997/1998-as szezonban gyártottak hagyományos lécet 1994-ben jelentek meg az első carving sílécek a piacon (Kneissl ERGO, Elan SCX)
Gyártott méretek
(felnőtt)
160-220 cm 140-180 cm
Testmagassághoz viszonyított ajánlott síléc-hossz Tudásszinttől függően +10/+20cm Általános ajánlás: -20 cm
(kivéve: versenyzők)
Kanyarodás A síléc hátulját kifaroltatva a lécet elforgatva sebességvesztéssel A sílécet oldalra döntésétől függően egyre kisebb rádiuszon fordulás
oldalcsúszás, sebességvesztés nélkül
Egyenessiklás A nagy rádiusz miatt kiválóan csúszik egyenesen nagy sebességnél is Minél kisebb a rádiusz, annál több figyelmet és korrekciót igényel a síléc nagy sebességnél való egyenesben tartása (talponcsúszás)
A piacot leginkább meghatározó gyártók Atomic, Fischer, Kneissl, Kastle, Rossignol Atomic, Salomon, Rossignol, Fischer

A snowboard sokkal gyorsabban és könnyebben tanulható volt, valamint jóval kevésbé balesetveszélyesnek lett kikiáltva. A snowboard hozta magával a gördeszkás és hullámlovas életérzést, divatot és kultúrát. A fejlődésben megrekedt síipar már nem tudott olyan forradalmi újításokat felvonultatni szezonról szezonra, mint a fejlődő snowboard irányzat, így az eladási mutatók is vészesen kezdtek esni. Ekkor egyszerre három sílécgyártó kezdett el dolgozni a sífelszerelés és a sítechnika alapvető megreformálásán.

Ez a három cég az osztrák Kneissl, a szlovén Elan és az amerikai K2 volt. A fejlesztés irányvonala egyértelmű volt, ki kellett deríteni mitől olyan látványos és vonzó a snowboard és hogyan lehetne az előnyös tulajdonságait a síléceknél is alkalmazni? A megoldás kulcsa a síléc hosszában, talpfelületének nagyságában és oldalívének (telemark ív) sugarában rejlett. A tervezőmérnököknek csupán annyit kellett tenniük, hogy megszélesítették a síléceket a farnál és a csőrnél, ezzel a síléc fordulási rádiuszát drasztikusan lerövidítették az addig megszokotthoz képest (20-25 méterre). A megrövidített rádiusznak köszönhetően a sílécekkel sokkal egyszerűbbé vált az élen kanyarodás, oldalcsúszás, farolás nélkül lehetett kanyarodni anélkül, hogy a síelő veszített volna a sebességéből, sőt a kanyarban tovább lehetett gyorsítani. Ezzel a tulajdonságával a síelés nyújtotta élmény és mozgás sokkal élvezetesebb lett, a snowboardhoz való hasonlósága miatt. Hagyományos síléccel csak a nagyon technikás sízők tudtak oldalcsúszás nélkül az élen csúszva kanyarodni, nem beszélve az ehhez szükséges hajmeresztő sebességről.

A carving sok vihart váltott ki, amikor megjelent a piacon, sok a piacot alapvetően meghatározó gyártó csak legyintett és mulandó hóbortnak titulálta az irányzatot, azonban a vásárlók nagy érdeklődéssel reagáltak, a carving lécek hamar bebizonyították piacképességüket. További lökést adott a fejlődésnek, amikor a nemzetközi sí szövetség (FIS) elfogadta a fejlesztést, ettől fogva főleg a szlalom versenyszámokban képtelenség volt felvenni a versenyt hagyományos felszereléssel a carving lécet használókkal. Ezek a sikerek tovább lendítették a piacon a carving lécek eladásait, amíg 1994-ben csak elvétve lehetett carving léccel találkozni, addig 1998-ra az összes gyártó kizárólag carving léceket gyártott. Az eladások az egekbe szöktek, a sípiac fellendült, mivel a világ síelő társadalma pár szezon alatt megszabadult a hagyományos lécektől és carvingot vett.

Azóta a carving lécek is egyfajta evolúción estek át, maguk mögött hagyva a kezdeti jellemzőket. Az első carvingok csupán annyiban különböztek a hagyományos lécektől, hogy a farnál és a csőrnél szélesebbek voltak, de ekkor még a hagyományos lécválasztási elv volt a jellemző: "minél jobban síelsz, annál hosszabb léc kell". A léceket, ahogyan addig is megszokott volt, három kategóriába sorolták: L/A/S, L (learn): kezdőknek, testmagasság +5 cm, A (allround) haladóknak, testmagasság +10 cm, S (Sport) sportos sízőknek, testmagasság +15/+20 cm. Ebben az időben akár 200 cm-es carving sílécet is lehetett kapni, a rádiusz pedig általában 18-22 m volt. A sílécek hosszát illető ajánlás ma már a "testmagasság -20 cm" szintre csökkent, lévén, hogy a talpfelület a módosított oldalív miatt egyébként is megnőtt, valamint a sílécekre az élen kanyarodáskor ható torziós erők miatt hosszirányban merevebb léceket kellett gyártani, ezt is könnyebb biztosítani a rövidebb léchossznál. Továbbá ha egy kötésnél átlagos szélességű talppal rendelkező kétméteres sílécet szeretnénk, amelynek 10 méteres a rádiusza, akkor könnyen elképzelhetjük, hogy ez a síléc a faránál és a csőrénél majdnem snowboard szélességű kellene hogy legyen, két ilyennel pedig igencsak nehéz lenne síelni.

Természetes velejárója a síléc hosszcsökkenésének az is, hogy minél rövidebb a léc, annál könnyebben irányítható, forgatható. A hossz csökkenésével együtt a sílécek rádiusza is csökkent, ma már 10 méter alatti rádiusszal rendelkező sílécek is kaphatóak, a felső határ, pedig általában 15-20 méter, a kínált sílécek magassága 140-180 centiméterre tehető. Amíg a hagyományos lécek idejében csupán három-négy modellel jelentkeztek a gyártók évente, ma már nem ritka a 30-40 léctípust kínáló gyártó sem. Ezt a nagy darabszámot az tette lehetővé, hogy a síléceket felhasználási területüktől függően csoportosították. A következőkben a napjainkban jellemző főbb síléctípusok és jellemzőik kerülnek felsorolásra.

1. Allround Carving
Kezdőknek valamint a kezdőnél már kicsit jobb tudásszintű sízők számára készült sílécek, általában 15-20 méteres rádiusszal, ezek a lécek könnyű felépítésűek, hogy az első lépéseket a lehető legkevesebb erőfeszítéssel el lehessen sajátítani, ezek a lécek könnyű felépítésük miatt a nagyobb sebességtartományban már instabillá válhatnak, de nem is száguldozásra lettek kitalálva, természetesen az allround kategórián belül is eltérő keménységű sílécválasztékot vonultat fel a legtöbb gyártó.

2. Fun és Cross Carving
Ezek már haladó sízőknek szánt keményebb, stabilabb sílécek 12-16 méteres rádiusszal, ezekkel a lécekkel már végrehajtható a klasszikus "fekvő fordulat", amellyel a carving technikát leginkább reklámozni szokták, tehát a léc stabilan csúszik nagy sebességnél is adott íven az élén, miközben a centrifugális erő nagysága lehetővé tesz, hogy a síző nagyon kis szögben dőljön be a pályához viszonyítva, miközben a kezével akár a havat is súrolhatja. A cross-carve lécek is egyre népszerűbbek, a trendet a salomon "találta fel", egy versenysorozat elindításával (crossmax tour), amelynek során a motokrossz és boardercross versenyekhez hasonlóan több síelő indul azonos pályán, amely éles döntött kanyarokkal, ugratókkal és egyéb nehezítésekkel van tűzdelve, a leggyorsabb síző nyer, amennyiben meg tudja előzni a többieket a sokszor test-test elleni küzdelemben. Ezek a lécek felépítésüket tekintve megegyeznek a funcarverekkel, viszont a dizájn mindig ezeknél a léceknél a legfeltűnőbb.

3. Freeride Carving
A freeride léceket kifejezettem a kezeletlen sípályákhoz, pályán kívüli mélyhósízéshez fejlesztették, a leglényegesebb eltérés ezeknél a többi léchez képest, hogy a síléc talpa a kötés alatt szélesebb a megszokottnál, ahogyan a farnál és a csőrnél is, ezt a felépítést a szaknyelv "mid fat"-nek nevezi, ezáltal a 15-20 méteres rádiusz mellett a talpfelület területe jóval nagyobb, mint például egy azonos rádiuszú funcarvernek. Ezáltal a síző súlya nagyobb területen oszlik el, kisebb súly jut egységnyi talpfelületre, aminek köszönhetően a léc kevésbé süllyed el a mély hóban, természetesen ezek a lécek a kezelt sípályákon is tökéletesen használhatóak.

4. Race Carving
A versenyzők síléceinek "hétköznapi" változatai, ezek a legkeményebb sílécek a piacon, két kategória létezik:
- SL, SC (szlalom), ezek a kapható legkisebb rádiuszú sílécek (r<10m), nagyon kemények, komoly technikai tudás és erőnlét kell ahhoz, hogy kihasználhassuk ezeknek a síléceknek az igazi képességeit.
- GS, RC (lesiklás), ezek a lécek annyiban térnek el az előző kategóriától, hogy itt a rádiusz nagyobb (15-25m).

5. Twintip
Az elnevezés onnan adódik, hogy a síléc eleje és vége is fel van hajtva, megkönnyítve ez által a hátrafelé siklást. Ezekkel a lécekkel leggyakrabban a fun-parkokban és a félcsövekben, ugratókon találkozhatunk, ugrásokra, levegőben bemutatott trükkökre tervezték őket, meglehetősen kemény lécek 15 méter körüli rádiusszal, a fő különbség a többi kategóriához képest, hogy itt a testmagasság -30/40 cm léchossz az irányadó.

6. Snowblade
Érdekes módon ennek a napjainkban egyre divatosabbá váló "hókorcsolya" irányzatnak az első képviselői még a carving piacralépése előtt megjelentek a piacon, a Kneissl gyár legendás "big foot"-ja révén. Ezeknél a "léceknél" a legkisebb a hossz, 40-60 centiméteresek mindössze, a többi léchez képest ezeken eleve található egy nagyon egyszerű kötés, amely patentzár alapon működik és nem tud leoldani a lábról esésnél sem (mivel itt a kis léchossz miatt elhanyagolható a csavarodásos sérülés) Ezeknek a léceknek 5-8 méteres a rádiuszuk, nagyon könnyű velük fordulni, természetesen a kis hossznak és az egyszerű felépítésnek hátrányai is vannak: a rövid él miatt nagyon hosszú farolásra van szükség a megálláshoz, a kis talpfelület miatt kezeletlen pályán, vagy pályán kívül gyakorlatilag használhatatlan az eszköz, rövidsége miatt nagyon instabil és nem túl gyors.

7. Women, Junior (team)
A síipar fejlődésének köszönhetően a gyártók ma már a teljes modellpalettájukat kínálják speciálisan hölgyek részére fejlesztett verzióban is, ezeket a léceket a hölgyek sízés közbeni mozgásának (amely eltér a férfi sízőéktől) elemzése segítségével tervezik és természetesen hölgyek által hölgyeknek készített tetszető dizájnnal látják el. Ugyanezek igazak a gyerekek számára fejlesztett sílécekre is.

Végül pedig még pár gyakorlati tudnivaló a carvinggal kapcsolatban:

  • Gyakran nevezik tévesen a hagyományos síléceket "egyenes oldalú", "párhuzamos oldalú" sílécnek, az alpesi lécek oldalai sohasem párhuzamosak, a kezdetektől fogva íveltek (telemark ív), csak nem olyan jelentős mértékben, mint a carvingnál, a hagyományos lécek sugara körülbelül 30-35m. Csak a síugró sílécek élei párhuzamosak, a sífutó léceknek van nem számottevő oldalíveltsége, mivel ezeknél nem követelmény a fordulékonyág.
  • A carving lécek megjelenése után sokat hangoztatott vélemény volt, hogy ezekkel a lécekkel nem lehet buckás pályán síelni, ez nem igaz, megfelelő tudásszint mellett a carving léccel könnyebben legyőzhetőek a buckák. A dolog érdekessége az is, hogy míg a hagyományos lécek voltak többségben a sípályák lankásabb részei is hamar kibuckásodtak, mivel a hagyományos technikában a kanyarodásnál a síléc oldalt is csúszik (farol) és kupacokba rendezi a havat. Mivel általában mindenki ugyanott fordult, ahol a többiek (senki nem akart a keletkező buckára rámenni) a buckák egyre csak nőttek. Manapság, mivel a pályákon 99%-ban carving léccel csúsznak, csak a meredekebb szakaszok buckásodnak (itt a carving léccel is muszály farolni, hogy csökkentsük a sebességet), a lankásabb szakaszokon szinte mindenki az élen igyekszik kanyarodni, oldalcsúszás nélkül, így itt nem keletkeznek buckák, csak félköríves "vésés"nyomok figyelhetőek meg a pályán.
  • Gyakran látható jelenség, hogy a carvingolók mellőzik a síbot használatát, természetesen lehet síbot nélkül is csúszni (hagyományos léccel is lehetett), ilyenkor még precízebben kell a súlypontunkat helyeznünk, hogy megfelelő egyensúlyban maradjunk az élen kanyarodás közben, a technikás, meredekebb lejtők legyőzéséhez továbbra is szükséges a síbot. Sok kezdő egyébként nem azért hanyagolja a síbot használatát, mert nem igényelné, hanem azért, mert a húzóliften gondot okoz neki a síbotok kézbentartása.
  • Szinte az összes lécen található kötésemelő (platni), ez azért szükséges, mert a nagyobb fokú lécdöntésnél az emelő nékül leérhet a bakancs oldala a hóra, ami tehermentesíti a síléc élét és az kicsúszik az fordulási ívből (ez pedig eséssel végződik általában).
  • Akik esetleg most gondolkodnak azon, hogy hagyományos léceiket carvinra cseréljék, de dilemmáik vannak, azok megnyugodhatnak, a hagyományos technikát ugyanúgy lehet alkalmazni carving léccel való sízéskor is, tehát nem igaz, hogy carving léccel csak íven kanyarodva lehet csúszni, az összes hagyományos technikára jellemző tehermentesítés kivitelezhető rajta.
KOMMENTEK
zh1972 | 2011.02.09. 13:27
Ez jó írás! Egy dologban eltér a véleményem: 4. pont - Race Carving! Pont az ilyen szakmailag erős írások miatt soha nem is nézegettem ezt a kategóriát. Idén nagyon olcsón jutottam egy SL race carvinghoz, gondoltam kipróbálom. Emberek! Ezt mindenkinek ki kellene próbálni! Mindig voltak problémáim carvingolás közben, vagy nehezen, instabilan tartottam az íven a lécet, vagy elégtek a comb és lovaglóizmaim nap végére! :) Idén félve csatoltam fel az új szerzeményt (ATOMIC SL12 RACE) ...bennt lapult a tavalyi lécem is a csomagtartóban a biztonság kedvéért... Az első lecsúszásnál semmi külömbséget nem tapasztaltam, igaz az mindig amolyan bemelegítő csúszás. 1 óra múlva már bátrabb voltam a nap végére csak vigyorogtam mint egy idióta csúszás közben. Ezek a lécek valamiért úgy harapják a havat, hogy ehhez foghatót eddig más, mindenféle carving néven árusított lécnél soha nem tapasztaltam. Ahogy felveszed a carvingolós pózt, előretolod az egyik lábad és már karcolsz is át a pálya másik felére! :) Fele akkora erőt és dinamikát vittem miden mozdulatba, sokkal jobban élveztem a fordulókat és kevésbé fáradtam el! Kell ennél több? ...hát pont ezért járunk síelni! :) Ez nem csak az én véleményem! Kölcsönadtam a társaságban 3 barátomnak, azóta ők is vettek egy ilyet maguknak! (Nem okvetlen ezt a márkát, nem vagyok ügynök, a kategória a lényeg!) Kemény, nehéz, race carvingot nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek! Talán az elsőalkalmasoknak még felesleges, de aki már síelt egy két szezont az okvetlen próbálja ki, másnem egy kölcsönzős nap erejéig! Tuti az "örö' é' bódosság" ...ahogy matiz papa is megmondta! :)
bcsego | 2011.03.10. 20:48
Ez tényleg szuper összefoglalás, gratula!
Tudom, ez nem fórum, de az előző hozzászólásban ezt olvastam: "Ahogy felveszed a carvingolós pózt, előretolod az egyik lábad..." Teljesen elsős vagyok a síelésben, és összekeveredtem ettől; amikor már egyik lábad előretolod (hegy-oldali, vagy "belső" lábad), az már nem carving, hanem oldalcsúszásos fékezésre hajaz, vagy rosszul értelmezem, amiket eddig láttam? Pls. help :)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
h i r d e t é s
Havazás Előrejelzés
KIEMELT SZÁLLÁSAKCIÓK
UTASBIZTOSÍTÁS
KIEMELT SÍTÁBOROK
MEGÚJULT A SÍELŐK NAPTÁRA
SZAKÜZLET AJÁNLATOK
KIEMELT APRÓHIRDETÉSEK
FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.