A Montenegrói Síterepek (SCG) ügyvezető igazgatója, Bojan Medenica elmondta, hogy a legoptimálisabb esetben is csupán egy rövid, 400 méteres szakaszt lehetne mesterséges hóval borítani. A pénzügyi források és a vízellátó rendszerek hiánya késlelteti a hóágyúk telepítését és karbantartását.
A hógyártáshoz szükséges víz egyik fő forrása a Ljevaja folyó, amely a helyi közösségek számára is fontos, hiszen a fenntartható vízhasználat alapvető jelentőségű. A folyó vizének elterelése és csatornázása azonban környezetvédelmi aggályokat vet fel. Helyi aktivisták eddig megakadályozták, hogy a folyóhoz vezetéket építsenek, amely vizet szállítana a síterepre.
Simonida Kordić turizmusért felelős miniszter júniusban ígéretet tett a modern hógyártó technológiák bevezetésére, de a beruházások és a vízellátó infrastruktúra kiépítése tovább késlekedik. Így idén sem várható érdemi javulás a hóellátásban.
Sajnos a tavalyi szezonban csak 20 napot lehetett itt síelni, azt is csak egy rövid szakaszon. Tavalyelőtt pedig hóhiány miatt egyetlen napot sem lehetett csúszni. A síterep érdeklődést mutatott az un. hókészítő gépek iránt, amelyek enyhe időjárás alatt is tudnak havat gyártani. A tervek szerint ezzel egy kb. 400 méteres szakaszt havaztak volna be az egyik húzólift mellett, de valószínűleg ebből sem lesz semmi.
A felvonó a múlt télen sem működött a meghibásodott tartóoszlop miatt, és a javításokat a nyári hónapokban kellett volna elvégezni, amikor az időjárás lehetővé tette volna a munkálatokat. Ennek ellenére a szükséges munkák még nem kezdődtek el, így fennáll a veszélye, hogy a felújítás és a műszaki felülvizsgálat ismét elmarad.
A Kolašin 1600 síközpont jövője továbbra is bizonytalan, amíg a szükséges fejlesztések nem valósulnak meg, és a természetes hó marad az egyetlen remény a téli szezonra.