Vanat-jelentés 2025: a világ síipara megerősödött a járvány után

Laurent Vanat szerint valójában a COVID-19 utáni időszakban nem történt jelentős visszaesés, és bár az általános éghajlati viszonyok kedvezőtlenebbek, a síipar továbbra is képes jól teljesíteni. Távolról sem ért még véget az a történet, a bulvármédia szeret előrevetíteni: a számok világosan mutatják, hogy a világ síipara megerősödött a járvány után.

Több mint 366 millió síelő-látogatással a 2023/24-es szezon immár harmadik egymást követő alkalommal bizonyítja, hogy a síipar egészséges. Az elmúlt három COVID utáni év átlagos látogatottsága világszinten még magasabb is, mint a 21. század eddigi, COVID előtti éveinek átlaga. A 2023/24-es tél egy újabb „szokásos üzletmenet” évad volt. A síterepek látogatottságát továbbra is elsősorban a hó- és időjárási körülmények befolyásolják. Herzberg higiéniás-motivációs elméletéhez hasonlóan: ha nincs hó, az elégedetlenséget okoz, míg a napsütés elégedettséget vált ki. Az éghajlatváltozás inkább az előbbit érinti negatívan, míg az utóbbit akár pozitívan is. Ha van elég hó, egy napos nap valóban motiválja a síelőket, hogy kimenjenek a pályákra – ezt bizonyítják a kiemelkedő látogatási napok egyes üdülőhelyeken. Bár az éghajlatváltozás nyilvánvalóan hatással van a síterepek működésére, jelenleg úgy tűnik, hogy a globális látogatottságra nincs jelentős hatása.

A 2025-ös Vanat jelentés főbb megállapításai a 2023/24-es szezonról:

• A síipar erős ellenállóképességet mutat az éghajlatváltozással szemben, az elmúlt 20 évben csekély hatással volt a látogatottságra.
• Bár kis számban, de még mindig nyílnak új síterepek világszerte.
• Továbbra is megdönthetők történelmi látogatottsági rekordok olyan érett piacokon, mint Olaszország és Chile – mindkét ország történelme legsikeresebb szezonját zárta.
• Kína ismét növekedési pályára állt, újabb rekordévet könyvelhetett el.
• A nemzetközi síelők áramlása kiszámíthatatlanul változik.
• A geopolitikai tényezők a jövőben nagyobb hatással lehetnek a síiparra.
• Az iparági konszolidáció jelenleg stabilizálódott.
• Több mint 20 évnyi ígéret után a digitalizáció továbbra sem biztosít könnyű hozzáférést a sípályákhoz, és csekély mértékben járul hozzá a vendégélmény javításához.

A 2023/24-es téli szezon országonként vegyes eredményeket hozott, amelyeket nagyrészt az időjárás és a hóviszonyok befolyásoltak. Kína vezette a fellendülést, túlszárnyalva a járvány előtti ötéves átlagot, míg más sikeres piacok az Egyesült Államok, Olaszország, Skandinávia és Oroszország voltak. Ezzel szemben Franciaország és Ausztria még nem tértek teljesen magukhoz, míg Japán és Németország történelmileg rekord alacsony látogatottságot produkáltak. Összességében a szezon egyfajta zéró összegű játéknak tekinthető: egyes régiók nyereségét mások veszteségei ellensúlyozták. A síterepek proaktívan készülnek az éghajlatváltozásra: fejlesztik a hókezelési rendszereket, csökkentik a karbonlábnyomot és a fenntarthatóságba fektetnek. Az amerikai síterületek a hóágyúzás és erőforrás-használat optimalizálására koncentrálnak, míg a francia üdülőhelyek célja a karbonsemlegesség elérése 2037-re – például hidrogénhajtású ratrakok és környezetbarát megoldások révén. A fejlett éghajlati modellezés – mint például a francia CLIMSNOW vagy a svájci hasonló projektek – segítenek a jövő hóviszonyainak előrejelzésében és az infrastruktúra alkalmazkodó fejlesztésében. Mindezek az intézkedések biztosítják az iparág hosszú távú fenntarthatóságát és ellenállóképességét. Jelenleg a világ 68 országban található felszerelt, havas, szabadtéri síterep. Bár a hómezők száma ennél jóval nagyobb, a világon mintegy 2.000 síterepet azonosítottak. A főbb sídesztinációk mellett számos kisebb, de régóta fennálló vagy fejlődő síterep is létezik. A legnyilvánvalóbb feltörekvő területek Kelet-Európa és Kína, de sok más kisebb szereplő is van világszerte, például: Örményország, Ciprus, Görögország, India, Irán, Izrael, Libanon, Lesotho, Marokkó, Új-Zéland, Pakisztán, Dél-Afrika, Törökország és még sok más. Laurent Vanat nemzetközi szinten elismert tanácsadó, aki kereskedelmi és ipari tudományokból szerzett mesterdiplomát a Genfi Egyetemen. A stratégia, üzleti elemzés, menedzsment, szervezeti elemzés és piackutatás szakértőjeként Laurent a hegyvidéki turizmus specialistájává vált. A 2000-es évek eleje óta dolgozik az iparágban üzleti tervezéssel és gazdasági felmérésekkel. 2009 óta évente kiadja az International Report on Snow & Mountain Tourism – „Nemzetközi Jelentés a Hó- és Hegyi Turizmusról” –című dokumentumot, amely mára a havas turizmus szektorának mérvadó adatforrásává vált. Jelentéseit számos nemzetközi fórumon mutatta be, többek közt az OITAF, WTO, FIS, Mountain Planet, ALPITEC/ISPO, IMTA konferenciákon és kongresszusokon.