Síeljünk itthon! Kampány a hazai síterepek népszerűsítésére
2020.01.20.sielok.hu
Síeljünk itthon! címmel indít kampányt az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ a Chernel István Sí- és Turisztikai Klaszter szakmai támogatásával, jelentette be Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos az eplényi Síarénában.
Kép: Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ
Évente több mint 500 ezer magyar síel az ország határain belül és kívül. A kampány kiemelt célja a hazai síterepek népszerűsítése, hogy minél több ember értesüljön az itthoni sípályák nyújtotta lehetőségekről, fejlesztésekről. A síterepek szolgáltatási színvonalának fejlesztése érdekében 2019 végén 227 millió forint támogatást nyújtott a kormány. A támogatások 5 hazai síterepet érintenek. Megújul a Nagy-Hideg-hegyi turistaház, a pécsi Síház, a Vasas Síház, a bánkúti síház. Eplényben új sífelvonó épült, Bánkúton új pályakarbantartó gépet (ratrakot) szereztek be.
A Síeljünk itthon! kampány elemeit Révész Máriusz mutatta be. A kampány az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ összefüggő kampánysorozatának első eleme. Tavasszal startol a Túrázzunk itthon! és a Bringázzunk itthon! kampány, illetve a nyár elején becsatlakozik az Evezzünk itthon! kampány is. A kampányokat az Aktív Magyarország brand fogja át, amelynek a hosszú távú célja, hogy összegyűjtse a hazai aktív turisztikai kínálatot.
Balról jobbra: Ebele Bálint, Révész Máriusz ás Fehér Gyula (Kép: Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ)
Révész Máriusz elmondta, hogy a magyarországi pályák kiválóan alkalmasak arra, hogy a sport iránt érdeklődők itthon tanuljanak meg síelni, ráadásul hasonló feltételekkel, mégis sokkal gazdaságosabban sajátíthatják el a síelés alapjait. A hazai pályák nagyszerűen megfelelnek egy-két napos síelésre, így akár a hétköznapokból kiszakadva bárki élvezheti az aktív pihenést, és alkalma nyílik egy hosszú sítábor előtti itthoni bemelegítésre. A magyarországi sípályák adottságai ugyan elmaradnak az Alpok hegyeitől, de ideális választás besíelésre, családoknak vagy tanulni vágyóknak, a városi nyüzsgésből egy-két napra kiszakadni vágyóknak. A kampány honlapja: sieljunkitthon.hu
A Chernel István Sí- és Turisztikai Klaszter elnöke Fehér Gyula elmondta, hogy a hazai sípályák üzemeltetői és a műanyagpályás síiskolák vezetői egyetértenek abban, hogy a sísport hazai népszerűsítése fontos cél, elsősorban a jövő generáció szempontjából.
Felhívta a figyelmet a hazai sípályák különböző speciális előnyeire. A hazai sípályákon való sízés melletti egyik legfontosabb érv a könnyebb megközelíthetőség. Ennek köszönhetően az ökológiai lábnyom is jelentősen csökkenthető, hiszen jóval kisebb távolságot kell autózni, szemben azzal, amikor külföldre utazunk.
Eplény ma (Kép: MTI/Krizsán Csaba)
A hazai sípályák az alacsonyabb sebesség miatt biztonságosabbak. Ez a szempont különösen fontos a családosok számára, hiszen a kisgyermekek védtelenebbek. A sípályák jóval könnyebben hóágyúzhatók, hiszen minden hazai pálya füves, szemben a külföldi sípályákkal, melyek általában köves, sziklás altalajjal rendelkeznek. A sísport népszerűsítésén keresztül hazai hegyvidékeink egész évben népszerűbbekké válhatnak.
A Kárpát-medencében a téli hónapokban jellemző időjárási jelenség a hidegpárna, amely sokat segít a hazai sípályák üzemeltetőinek. Az idei tél is szemléletesen bizonyította, hogy sokszor – például itt Eplényben is – rengeteg havat tudtak gyártani ezekben az időszakokban, így a természetes hó hiánya nem jelent gondot.
A klaszter szervezésében január 24-én éjszaka Eplényből két teherautónyi mesterséges hó kerül a Balaton partjára, Alsóörsre. Másnap, január 25-én, szombaton egy kb. 100 méter hosszú sífutópályán díjtalanul kipróbálhatják a gyermekek a sífutást. Mintegy 20 pár sífelszerelés áll rendelkezésre a helyszínre látogató családoknak. A most debütáló rendezvény elnevezése: Al-SÍ-örs Alsóörsön lesz.
Eplény 2020. január 20-án (Kép: Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ)
Ebele Bálint, az eplényi Intersport Síaréna Kft. ügyvezetője elmondta, hogy Eplényben már a 70-es években felfigyeltek arra, hogy ezen a területen több hó esik. 2006-ban infrastruktúra fejlesztésével létrejött a síház. Ebben a szezonban több mint 136.000 köbméter technikai havat gyártottak az eplényi síarénában. A környékbeli iskolákban tanulók testnevelés óra keretében biztonságosan meg tudnak tanulni síelni.
50-60 ezer embert fogadtak a tavalyi szezonban, ami 141%-os növekedés a 2015-16-os szezonhoz képest. Az eplényi sípálya idén már összesen egy kétüléses, egy négyüléses felvonóval, és két tanulólifttel várja a síelni vágyókat. A sípálya nemcsak télen, hanem nyáron is várja az ide látogatókat. A nyári látogatószám folyamatosan növekszik, a kétüléses felvonó nyáron libegőként funkcionál. A 2019-es a nyári növekedés is szemmel látható, tavaly 35811 ember látogatott el, ami az előző évhez képest 48%-os növekedés. A jövőben szeretnék tovább növelni a nyári látogatottságot, a tervek közt szerepel egy olyan vízicsúszda építése, amivel az ideérkezők a völgybe csúsznának le. Ez lenne a világ legnagyobb vízicsúszdája.
Szerintem egy kicsit "szerencsétlen" a megfogalmazás de ettől még a kitűzött cél meg az ügy nem komolytalan. Nyilván sajnos az adottságaink elmaradnak a környező országoktól (köszönhetően a "csodálatosan igazságos" trianoni diktátumnak). De pont ezért kell kidomborítani azt ami előnyünk,például, hogy a pályáink kezdő síelőknek alkalmas,és család barát biztonságos pályák.
Sajnos hazánk téli időjárása nem igazán támogatja az itthon töltött síszabadság tervezését. A sok szabadidővel rendelkezők, vagy a közelben lakók nagyobb előnyt élveznek, mint akik csak a hétvégenként tudnak síelni. Számomra az "alacsonyabb sebesség-re hivatkozás, a kevésbé meredek pályák "újbeszél" elnevezése. Aki pedig "libalegelőhöz" szokott, annak egy francia kék pálya már ijesztő.
Ugye ez valami morbid vicc, hogy a Nagy-hideg-hegyi turistaház felújítására a "síeljünk itthon" program keretében adtak pénzt, hogy ösztönözzék a hazai sípályák használatát!? Ez a révészmáriusz vagy vak, vagy süket, mikor nem látja és nem hallja hogy a Nagy-hideg-hegyi sípálya Királyrétről kizárólag gyalogosan közelíthető meg ~ 1 óra alatt, mert az erdészet nem ad engedélyt az út használatára. Szerintem egyetlen család sem fog - a lesikló felszereléseket cipelve - felgyalogolni az 5 Km-re lévő hegyre. Mondom ezt helyiként úgy, hogy imádom a Börzsönyt és gyakran túrázom, túra sízem telente.
Komolyan 227 milliót? Ezt tessék öttel elosztani öttel ennél többet keres egy focista! Egy ratrak ára esetleg hóágyú ,felvonó? Ha igazán segíteni akarnak a nagyságrenden emelni kéne,és tényleg nem egy nagyhideghegyet venni egy ilyen körbe ahol nem lehet síelni. bár nekik is kell a segítség mert sok gond van a turistaházzal én is közel lakom nem egyszer jártam ott.Miért nem fejlesztenek például kékesen hiszen (magasan a legjobb),Idén még ki sem nyitottak nem úgy mint egy dombon levő visegrád ahol nap mint nap kiváló pályák várják a síkedvelőket.
Pécsett sem a síház állapota a fő gond. Idén pl. még egy napot sem lehetett csúszni itt, mert nem esett hó. Van egy ezer éves, elavult felvonó, és ezzel kb. kész. Megfelelő technikával minimum 2-3 hónapos szezont lehetne itt csinálni.
Nem "ezer éves, elavult" az a felvonó Pécsett, hanem az ország legrégebbi működő felvonója! Minden csak nézőpont kérdése :)
De tényleg, ez aprópénz. Milliárdokat kellene 3-5-7 éves távlatban folyamatosan belepumpálni a rendszerbe ahhoz, hogy tényleg érdemi hatása legyen.
Sajnos sok kicsi síterepünk enyészetnek indult az elmúlt évtizedekben. Döntően köszönhetjük ezt a hóhiánynak és az egyre melegebb teleknek. Ezen nem tudunk változtatni és várhatóan a helyzet ennél csak rosszabb lesz. Meg kell becsülnünk azt amink van (még), így minden kis lépés ebben az irányban támogatandó. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a megszerzett támogatást fókuszáltabban is ki lehetne használni. Két kiváló (hazai értelemben) síterepünk a bánkúti és kékestetői pályák rettenetesen szenvednek. Előbbinek víz kellene a Hámori-óból, érthetetlen, hogy a Nemzeti Park miért nem engedi, hiszen hóolvadás után minden visszajut a természetbe, utóbbira meg rendbetétel kellene. Szégyen, hogy e két legmagasabban fekvő egykor híres síközpontunk ilyen állapotba került. Kékesre ígérik a Veronika rétig tartó libegőt (Sástónál ezt megcsinálták, ahelyett, hogy idehozták volna), az Északi meredek pályákat meg fel kellene újítani. Eplényben a "fiúk" mindent megtesznek, nagy köszönet Ebele úr csapatának, de itt is lehetne néhány apróságot javasolni. Mint például cseréljék már le az üléses felvonók párnáit. Ez nagyon gáz, ami most van. Mindenki, még akinek nem ázik át a gatyája, az is vizes folttal a fenekén ugrik ki a felvonóból. Nem hiszem, hogy nagy beruházás lenne, egy vízlepergető domború kárpit, a Szentistvánihoz hasonló tökéletesen megfelelne. Röhej, de bot helyett zacskóval a kezemben síelek, hogy a fenekem alá tegyem amikor a felvonón ülök. De láttam, már nejlonos frakkos úriembert is, aki Darth Vadert megszégyenítő viseletben süvített le a pályán (legalább neki nem kellett azzal foglalatoskodnia, hogy a zacskót a feneke alá illessze, nem beszélve a kiszállás utáni csomagolásról...). Érdemes lenne az illetékeseknek jobban figyelniük az alulról jövő igényekre, mert lehet házat felújítani, ratrakot venni, de megfelelő hógyártó kapacitás nélkül jelen és jövőnkben nem érdemes.
Hatvan éve járok Nagy-Hideghegyre és régóta hirdetem, hogy sízzünk itthon - is. Ez "Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?" c, Neidenbach Ákossal közösen írt sítörténeti könyvem mondanivalója. Sajnos az idei télen négy hete nem volt csapadék a Kárpát-medencében és csak ott lehet sízni, ahol mesterséges havat tudnak készíteni. Szomorú, hogy még a radikálisan csökkentett Normafa-programból sem született behavazható sípálya.
A Börzsönyben 110 éve indult meg a síélet, de Hideghegyen az öt felvonóból a tavalyi jó hóviszonyok között egy sem működött. E fórumon tavaly megírtam, miért. Az ottani kitűnő, változatos síterep megközelítésére a függőszékes felvonó az optimális megoldás, de újra járó síbuszokkal is megoldható, hogy újra legyen síélet ott. Persze a hókészítés, hópótlás lenne az elsődleges feladat.
Jeszenszky Géza
szerintem ez a sípályába pénzt fektetni elég hülye befektetés. Itt, Ausztriában is gond az idei lanyha tér, karácsony óta alig volt hóesés. Az alacsonyabban (1000m) levő területek ki sem nyitnak, továbbá a Stuhlecken sincs már szinte semmi víz, amivel hóágyúzzanak, hiába építettek (ástak) hatalmas 160000 m3-es víztározót, már szinte üres.
Azt pedig fel kell tölteni... valahonnét az a víz lehet hiányozni fog nyáron a legelőkről...
és ez persze csak rosszabb lesz síelős szemmel.
viszont a turistaforgalmat érdemes lenne felpörgetni...
Nalunk Kazincbarcikán van hó hetek óta a Borsodchemnek köszönhetöen (hütöviztarolokbol elparolgott viz majd a legkörbe került es lehullt csapadek = ipari hó , dombunk/hegyünk is van vagy 200-300 meter szintkülönbseggel.
De ha rendbetennék Bankutat (hoagyuk, felvonok cseréje, stb) vagy Lillafüreden a libegö mellé csinaltak volna pályákat, akkor az elsök között lennék, akik szezonjegyet vennének.
“ A hazai sípályák az alacsonyabb sebesség miatt biztonságosabbak.”