Társadalmi vitára kész a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, mától egy hónapig mindenki elküldheti az észrevételeit emailben - jelentette be az aktív Magyarországért felelős államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Révész Máriusz ismertette, hogy a stratégia kijelöli a belföldi turizmus fejlesztési irányait, hosszú távra meghatározhatja Magyarország arculatát, emellett növelheti a külföldiek, főképp a szomszédos államokból érkezők számát is. Az aktív turizmus fellendítése ugyanakkor főképp a belföldi vendégforgalmat élénkítheti, ami az itthon elköltött összegek növelése mellett a vidéki térségeknek kitörési lehetőséget, az ott élőknek megélhetést jelent - mutatott rá.
A stratégia kidolgozását a társadalmi és gazdasági előnyök mellett egészségvédelmi szempontok ugyancsak indokolják, hiszen az aktív kikapcsolódás kedvező hatásai nemzetgazdasági szinten is érzékelhetők - tette hozzá.
A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, hogy a szabadidő tevékeny eltöltése világszerte népszerű, belföldön pedig a koronavírus-járvány óta különösen nagy a fejlődés. A fejlesztési lehetőségek szintén kedveznek az aktív turizmusnak, hiszen a következő években csaknem 270 milliárd forint juthat idegenforgalmi beruházásokra. A legfontosabb feladat most a források hatékony felhasználása lesz, ügyelve a környezeti szempontokra és az érintettek érdekeire, valamint arra, hogy mindenütt az ott elérhető összes túralehetőség fejlesztésére jusson keret - mondta Révész Máriusz.
Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) ügyvezető igazgatója a szemléletváltás jelentőségét hangsúlyozta a fejlesztésekben. Baráth Gergely szerint elszigetelt projektek helyett egymáshoz kapcsolódó, hálózatot alkotó idegenforgalmi beruházásokra van szükség, és ugyancsak nyilvánvaló, hogy a nemzeti koncepcióval párhuzamosan térségi szintű terveket, termékcsomagokat is ki kell alakítani, a turisztikai régiókat az idegenforgalmi attrakciók és az infrastruktúra fejlesztésén túl egységes helyi arculattal lehet vonzóvá tenni. Az aktív turisztikai stratégia előkészítéséhez hozzátartozott a célközönség, valamint a hosszú távú fenntarthatóság felmérése is - közölte.
A Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szintén úgy véli, hogy a pontszerű idegenforgalmi kezdeményezések rendszerbe szerveződve, állami szerepvállalással, átfogó stratégia mentén működhetnek jól. Tassy Márk szerint az érdeklődés szintén egyértelmű, példaként hozta, hogy a Kék Túrát ma háromszor annyian teljesítik, mint néhány éve, és ennél is jóval többen kezdenek neki.
A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia az
AÖFK honlapján olvasható, kedden a kormany.hu oldalon is közzéteszik. A társadalmi vitához hozzászólók észrevételeit elektronikus levélben fogadják április 12-ig, a nats@aofk.hu címre cégek, szervezetek és magánszemélyek is írhatnak javaslatokat.
Az online közzétett 164 oldalas Stratégia a 77. és 112. oldalán foglalkozik a sípályákkal. A dokumentum és a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján 2023-2030 között összesen 5 milliárd forintot szánnak a komplex síközpontok és sífutópályák fejlesztésére, előtérbe helyezve a négyévszakos fejlesztéseket. A helyszínek, ahol számíthatunk fejlesztésekre: Eplény, Mátraszentistván, Kékestető, Visegrád, Bánkút és Sátoraljaújhely. Sífutásra alkalmas infrastruktúra fejlesztése várható Bükkszentkereszt, Galyatető és Normafa helyszíneken. Dobogókőn és Nagy-hideg-hegyen az adottságok miatt nem terveznek sípálya bővítést és felvonó építést, viszont Lillafüreden létesülhet sípálya a meglévő libegőhöz kapcsolódóan. - mondta el kérdésünkre válaszul Révész Máriusz.
Részlet a stratégia dokumentációból (77. oldal)
Keresés
21 cm
Magyarul nem síközpontokra szánják a pénzt, hanem egyéb nyári sportok fejlesztésére. Ami szintén nem rossz terv, csak akkor nem kellene hülyíteni ígéretekkel a síelőket.