Tiroli népszavazás a 2026-os olimpia rendezéséről

Innsbruck 1964-ben és 1976-ban is téli olimpiát rendezhetett. Később is szeretett volna, de a további próbálkozásait a helyi népszavazások mindig meghiúsították. 1993-ban és 1997-ben is nemet mondtak a városlakók a 2002-es, illetve a 2006-os pályázatokra. Talán tanulhattak ezekből a kudarcokból a szervezők, most már nemcsak a szavazást, hanem a rendezést is kiterjesztették. Az egész tartomány szavazhat a kérdésben október közepén.

Nyáron bemutatták és a nagyközönség számára is korlátlanul elérhetővé tették a megvalósíthatósági tanulmányt. Igazán olcsó olimpiát terveznek a tiroliak, ebbe még az ellenzők sem nagyon tudnak belekötni. Annyira olcsót, hogy a német hírportálok már fapados olimpiának titulálják a pályázatot. Ami a legfontosabb, adópénzek felhasználása nélkül.

Ez az olcsóság 1,175 milliárd eurós (kb. 365 milliárd forint) költségvetést jelent. Ez az összeg jóval az utóbbi olimpiák rendezési költségének átlaga alatt van, persze a Szocsi olimpia irdatlan költségeihez (kb. 45 milliárd euró) semmit sem lehet hasonlítani.

Semmi feleslegeset nem építenek

A koncepció lényege, hogy szinte semmi újat nem kell építeni. A havas sportok helyszíneinek a kijelölésénél kellemes gondokkal szembesültek a rendezők, hiszen jobbnál jobb és már most is használható helyszínek közül választhattak. Így eldőlt, hogy St. Anton kapja az alpesi síelés, Hochfielzen a biatlon, Seefeld a sífutás, a síugrás és a jégkorong, Kühtai pedig a snowboard versenyeit. Ez utóbbi helyen kell csak építkezni ideiglenesen, mert a játékok után nagyrészt mindent elbontanak.

Innsbruck műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong, curling, short track, síugrás és északi kombinációs versenyeknek, valamint a nyitó és záró ünnepségnek adhatna otthont a 40 ezres stadionjában, amelyet nem terveznek bővíteni.

A jelszó: ez van, semmit sem akarunk építeni feleslegesen. Az már biztos, hogy a gyorskorcsolyázók a németországi Inzell arénájában versenyeznének, mert csak ott van erre a sportágra alkalmas létesítmény. A teljes rendezéshez még hiányzik két jégcsarnok a jégkorongozók selejtező mérkőzéseire. Mivel a tiroliak nem akarnak új csarnokokat építeni, főleg nem a rendezéshez szükséges 12 ezer fős arénát, így ezeket a versenyeket is Tirolon kívül rendeznék meg.

Akár Budapest is szóba jöhet

A tiroliak nem akarják ezeket megépíteni, inkább kiexportálnák másoknak, ahol már vannak ilyen létesítmények. Jégkorong esetében szóba került a dél-tiroli Bolzano, a német München, Salzburg, Bécs vagy Klagenfurt is. A magyar sajtóban már olvashattuk, hogy Budapest is érdeklődik a rövidpályás gyorskorcsolya versenyek rendezése iránt. Ez az a versenyszám, amiben egyre jobbak vagyunk az utóbbi időben. A megvalósítási terv szerint ezeket a versenyeket végig Innsbruck rendezné meg. Budapest felajánlkozása és esetleges elfogadása a tervek módosítását jelentené.

A számos helyszín bevonása azt eredményezi, hogy a versenyek 30%-át rendezik Innsbruckban, a többit pedig máshol. Éppen ezért klasszikus olimpiai falu sem épülne. Innsbruckban az önkormányzat már régen jóváhagyta a bérlakás fejlesztési programot egy hatalmas területen, minden engedély adott hozzá, teljesen beleillik a város terveibe. A versenyzők itt laknának, majd a játékok után könnyű lenne a lakásokat hasznosítani. A többi versenyhelyszín pedig saját maga gondoskodna a résztvevők elszállásolásról.

Bizonytalan a szavazás eredménye

A pályázattal kapcsolatos érvek és ellenérvek a népszavazás közeledtével egyre jobban felerősödnek. Azt ne felejtsük el megemlíteni, hogy az előző olimpiai pályázat előtt az összes népszavazás (spanyol, német, svájci, lengyel, svéd és norvég) elkaszálta a helyi rendezési terveket, így a 2022-es olimpia szinte a kínaiak ölébe hullott. Az utolsó osztrák olimpiai népszavazás sem kedvezett a rendezésnek. 2013-ban a bécsiek 70%-a nem akart nyári olimpiát saját városában 2028-ban.

Az esélyekről nehéz beszélni. Az egyik tiroli újság néhány hónappal ezelőtti felmérése szerint a helyiek 41%-a támogatja, 29%-a ellenzi az olimpia rendezését, 32%-k nem tudott dönteni. A megosztottságra a legviccesebb példa az 1972-ben olimpiai bajnok bob páros tagjai. Fritz Dinkhauser mára politikus lett és teljesen olimpia ellenes, inkább iskolákra és egészségügyre költené a pénzt. Akkori társa, Werner delle Karth, aki az utolsó innsbrucki olimpián az esküt mondta, pedig a másik oldalon, az olimpiai rendezés mellett foglalt állást.

Meglátjuk. Döntés október 15-én.