Innsbruck lehetne az első város, ahol három téli olimpiát is rendeztek. A város úgy döntött, hogy megpályázza a 2026-os játékok rendezését, de előtte népszavazást tartanak a rendezésről október 15-én. Túl sok pénzt nem akarnak költeni a rendezésre.
Innsbruck 1964-ben és 1976-ban is téli olimpiát rendezhetett. Később is szeretett volna, de a további próbálkozásait a helyi népszavazások mindig meghiúsították. 1993-ban és 1997-ben is nemet mondtak a városlakók a 2002-es, illetve a 2006-os pályázatokra. Talán tanulhattak ezekből a kudarcokból a szervezők, most már nemcsak a szavazást, hanem a rendezést is kiterjesztették. Az egész tartomány szavazhat a kérdésben október közepén.
Nyáron bemutatták és a nagyközönség számára is korlátlanul elérhetővé tették a megvalósíthatósági tanulmányt. Igazán olcsó olimpiát terveznek a tiroliak, ebbe még az ellenzők sem nagyon tudnak belekötni. Annyira olcsót, hogy a német hírportálok már fapados olimpiának titulálják a pályázatot. Ami a legfontosabb, adópénzek felhasználása nélkül.
Ez az olcsóság 1,175 milliárd eurós (kb. 365 milliárd forint) költségvetést jelent. Ez az összeg jóval az utóbbi olimpiák rendezési költségének átlaga alatt van, persze a Szocsi olimpia irdatlan költségeihez (kb. 45 milliárd euró) semmit sem lehet hasonlítani.
Semmi feleslegeset nem építenek
A koncepció lényege, hogy szinte semmi újat nem kell építeni. A havas sportok helyszíneinek a kijelölésénél kellemes gondokkal szembesültek a rendezők, hiszen jobbnál jobb és már most is használható helyszínek közül választhattak. Így eldőlt, hogy St. Anton kapja az alpesi síelés, Hochfielzen a biatlon, Seefeld a sífutás, a síugrás és a jégkorong, Kühtai pedig a snowboard versenyeit. Ez utóbbi helyen kell csak építkezni ideiglenesen, mert a játékok után nagyrészt mindent elbontanak.
Innsbruck műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong, curling, short track, síugrás és északi kombinációs versenyeknek, valamint a nyitó és záró ünnepségnek adhatna otthont a 40 ezres stadionjában, amelyet nem terveznek bővíteni.
A tervezett helyszínek
A jelszó: ez van, semmit sem akarunk építeni feleslegesen. Az már biztos, hogy a gyorskorcsolyázók a németországi Inzell arénájában versenyeznének, mert csak ott van erre a sportágra alkalmas létesítmény. A teljes rendezéshez még hiányzik két jégcsarnok a jégkorongozók selejtező mérkőzéseire. Mivel a tiroliak nem akarnak új csarnokokat építeni, főleg nem a rendezéshez szükséges 12 ezer fős arénát, így ezeket a versenyeket is Tirolon kívül rendeznék meg.
Akár Budapest is szóba jöhet
A tiroliak nem akarják ezeket megépíteni, inkább kiexportálnák másoknak, ahol már vannak ilyen létesítmények. Jégkorong esetében szóba került a dél-tiroli Bolzano, a német München, Salzburg, Bécs vagy Klagenfurt is. A magyar sajtóban már olvashattuk, hogy Budapest is érdeklődik a rövidpályás gyorskorcsolya versenyek rendezése iránt. Ez az a versenyszám, amiben egyre jobbak vagyunk az utóbbi időben. A megvalósítási terv szerint ezeket a versenyeket végig Innsbruck rendezné meg. Budapest felajánlkozása és esetleges elfogadása a tervek módosítását jelentené.
A számos helyszín bevonása azt eredményezi, hogy a versenyek 30%-át rendezik Innsbruckban, a többit pedig máshol. Éppen ezért klasszikus olimpiai falu sem épülne. Innsbruckban az önkormányzat már régen jóváhagyta a bérlakás fejlesztési programot egy hatalmas területen, minden engedély adott hozzá, teljesen beleillik a város terveibe. A versenyzők itt laknának, majd a játékok után könnyű lenne a lakásokat hasznosítani. A többi versenyhelyszín pedig saját maga gondoskodna a résztvevők elszállásolásról.
Reklámfilm az olimpia mellett
Bizonytalan a szavazás eredménye
A pályázattal kapcsolatos érvek és ellenérvek a népszavazás közeledtével egyre jobban felerősödnek. Azt ne felejtsük el megemlíteni, hogy az előző olimpiai pályázat előtt az összes népszavazás (spanyol, német, svájci, lengyel, svéd és norvég) elkaszálta a helyi rendezési terveket, így a 2022-es olimpia szinte a kínaiak ölébe hullott. Az utolsó osztrák olimpiai népszavazás sem kedvezett a rendezésnek. 2013-ban a bécsiek 70%-a nem akart nyári olimpiát saját városában 2028-ban.
Az esélyekről nehéz beszélni. Az egyik tiroli újság néhány hónappal ezelőtti felmérése szerint a helyiek 41%-a támogatja, 29%-a ellenzi az olimpia rendezését, 32%-k nem tudott dönteni. A megosztottságra a legviccesebb példa az 1972-ben olimpiai bajnok bob páros tagjai. Fritz Dinkhauser mára politikus lett és teljesen olimpia ellenes, inkább iskolákra és egészségügyre költené a pénzt. Akkori társa, Werner delle Karth, aki az utolsó innsbrucki olimpián az esküt mondta, pedig a másik oldalon, az olimpiai rendezés mellett foglalt állást.
Nagyon remélem, hogy Innsbruck így nem rendezhet olimpiát. Teljesen agyament az elképzelés, ami nem olimpiát, hanem egyidőben rendezett világbajnokságokat jelentene. Az olimpia lényege, hogy egy helyszínen találkoznak a téli és nyári sportágak képviselői. Egy-egy rendezvényt mindig is tartottak máshol, de nem az események 70 százalékát. Arról már nem is beszélek, hogy milyen dolog az, amikor egy közösségi célra nem fordítanak közpénzt? Ha egy közösség nem akarja, akkor ne áldozzon rá. Ha pedig szeretne olimpiát rendezni, akkor hozzon áldozatot. Természetesen nem Szocsi a példa, a megalomániát valóban vissza kell szorítani. De az agyament képmutatást is, ami úgy tesz, mintha áldozatvállalás nélkül bármi komolyat meg lehet valósítani. Mindezt pedig azért, mert egoista társadalmunk már képtelen az áldozatvállalásra.
Keresés
Magyarul beszélünk
Wellness
Pályaszállás
30 cm
