Családbarát síterepekkel várnak a szlovén hegyek

Az utóbbi időben egyre több honfitársunk látogat el szlovén síterepekre. Elég csak a térképre nézni, könnyen megközelíthető és közeli síterepek. Azt se felejtsük el, hogy síelésen kívül is van élet, termálfürdők, finom ételek, kulturális programok is kínálják magukat csúszás után, vagy akár pihenésként két síelős nap között.

Az Alpok síterepeihez szokott magyaroknak érdekes változás lehet, hogy a hatalmas, több száz kilométeres pályarendszerek helyett kisebb síterepeket találunk egymás közelében. A síterepek nagysága, a pályák meredeksége és a kínált programokból azt láthatjuk, hogy a szlovén síterepek elsősorban a családok kedvenc téli kikapcsolódása. A kisgyerekkel érkezőket nem feltétlenül a hosszú, fekete pályák érdeklik, hanem a biztonságos lejtők, ahol a fehér hó látványa és az együtt töltött idő sokkal fontosabb, mint a csúszott kilométerek gyűjtögetése nyitástól zárásig. Természetesen a szlovén síterepek igyekeznek a két szomszédos országban, Ausztria és Olaszország, megtapasztalt téli élményeket visszaadni. Itt a földrajzi viszonyok okán is hiányoznak a tömegek által felkapott hatalmas pályarendszerek, az apróbb síterepek azonban ugyanolyan varázslatos téli világot kínálnak, mint bárhol az Alpokban.

A szlovén síterepek az Alpok déli oldalán helyezkednek el, amely bizonyos szezonokban nagyon hóbiztos telet ígér. Jellemzően a télen is gyakori mediterrán ciklonok sok nedvességet szállítanak a szlovén hegyek fölé, ahol hideg levegővel találkozva olyan hatalmas havazásokat okoznak, amelyet a híradókban is láthatunk. Különösen igaz ez a Júlia-Alpok csúcsaira, ahol rengeteg hó gyűlhet össze a tél végére, így semmi akadálya egy március végi síelésnek.

A síterepek közül többet is meg kell említenünk. A már említett havazás egyik legnagyobb nyertese az olasz határ mellett található Bovec-Kanin síterepe. A síterep annyira a határon található, hogy akár át is síelhetünk Olaszországba. Az elmúlt években megépült egy nagykabinos lift, amellyel a szlovén síterepet összekötötték az olasz oldallal (Sella Nevea). Erről az üvegfalú liftről csodás kilátás nyílik a környező hegyekre, csúcsokra. Az összeköttetésnek köszönhetően a közös síbérlet érvényes mindkét oldalra. Akik a szlovén oldalon foglalnak maguknak szállást, akár kora reggel átbuszozhatnak az olasz részre, és estére csak hazacsúsznak.

Ez az a síterep, ahová márciusban és áprilisban is érdemes síelést tervezni. A legtöbb síterep az Alpokban ilyenkor már rég bezárt, de itt még márciusban is átlagosan 3-4 méter vastagon áll a hó, fenn a hegyekben majdnem 2300 méteren. Sokan keresik fel a méltán híres Bledi-tavat, de kevesebben vállalkoznak arra, hogy a környék másik tavát a Bohinji-tavat is meglátogassák: ez utóbbi mellett található Vogel, amely télen-nyáron fontos szabadidős központ. Nyáron nincs is jobb egy izzasztó túra után a hideg hegyi tóban egy kicsit megmártózni. Télre a nyári túra utak egy része sípályává alakul át.

A síterepre közvetlenül a Bohinji-tó mellől induló nagykabinos lifttel juthatunk fel. Maga a közel ezer méteres szintkülönbséggel járó utazás a síliften hatalmas élmény kicsiknek és nagyoknak. Sokak szerint ez a környék legjobb síterepe. Talán azért is, mert a kezdőknek alkalmas, lankás pályák mellett a haladók már meredekebb pályákon is élvezhetik a sebességet, és akiknek még ez sem elég, azok a pályán kívül is találnak maguknak érintetlen havat.

A természet itt is karbantartja a pályákat, a természetes hó mennyisége itt is jelentős. A felsőbb részeken kora tavaszig megmarad a hó, a völgyig kanyarodó pálya pedig egy hideg katlanban fekszik, így sokáig hóbiztos. A térség harmadik síterepe, Kranjska Gora az olasz-osztrák-szlovén hármashatárnál található. Igazi alpesi falu minden szépségével. Pályái alkalmasak a kezdőknek, de a legmeredekebb pályáját akár évente is láthatjuk a tévében, amikor a világ legjobb síelői itt versenyeznek. Bár ennek a sísportnak a kipróbálását nem ajánljuk, de jó tudni, hogy a közelben található Planica, Szlovénia legmodernebb síközpontja az északi sportágakban. Itt rendezik a látványos síugró, sőt a sánc nagysága miatt a sírepülő versenyeket is. A központot az elmúlt években felújították, így maguk a versenyzők és a nézők is kényelmes kiszolgálásban részesülnek. Síelni könnyebb, mint a következő síterep, Krvavec nevét kiejteni. A viccet félretéve, ezt a közel 2000 méterig emelkedő síterepet az utóbbi években többször is a legjobb szlovén síterepnek választották. Hatalmas parkolójából síbuszok közlekednek a sílifthez, amely a pályákhoz visz fel. A hegyállomásnál választhatunk, hogy fekete, piros vagy lankásabb pálya felé folytatjuk utunkat. Érdekesség, hogy itt az összes pálya hóágyúzott. Nem feltétlenül kell a Júliai-Alpokig elutazni, hogy olyan szlovén síterepet találjuk, ahol világkupa futamokat rendeznek évente. A Budapesttől kb. 3 órára található Maribor szomszédságában elterülő Pohorje síterepén is évente randevút adnak egymásnak a világ legjobb síelői. A verseny is emeli a síterep hírnevét, ahol kb. 42 kilométer pálya várja a síelőket. Külön érdekesség, hogy itt található Európa egyik leghosszabb kivilágított sípályája, ahol esténként is csúszhatunk.

A síterep egyik előnye, hogy egy nagyobb, kb. 110 ezres település, Maribor található a közelében, ahonnan síbuszok indulnak a síterepre. Síelés után pedig számos programot kínál a város kikapcsolódásra vagy nyüzsgő éjszakai életre. Szerencsére az utóbbi időben a település egyre jobban megközelíthetővé vált, így a szinte végig autópályán vagy gyorsforgalmi úton tudjuk elérni. A magyarok az utóbbi időben kezdik felfedezni a kisebb és családbarát szlovén síterepeket. Ma már nem hangzik teljesen idegenül Rogla neve. Itt akár 100 napon keresztül is tart a szezon. A pályák hóágyúzottak és a síterep tetején található szállodák közelében pedig azért is jó lakni, mert innen már közel vannak a pályák és egy egész napi síelés után ide hoznak vissza a síliftek.

Bár ezt a többi síterepnél is érdemes megemlíteni, de itt is számos szolgáltatást találunk. Ha nincs felszerelésünk, akkor a helyszínen kölcsönözhetünk sílécet, snowboardot, vagy bármit, amely hiányzik a csúszásunkhoz. Ha még bizonytalanok vagyunk a mozgásunkban, vagy nem ártana egy kis gyakorlás, akkor síiskolák várnak bennünket. A szlovén síterepeken is egyre több un. sípark épült, ahol főleg a fiatalok próbálhatják ki biztonságos körülmények között, hogy milyen ugrásokat vagy trükköket tudnak bemutatni. Ha egy kis időre lecsatolnánk magunkról az alpesi léceket, akkor pedig a szabad levőn végzett egyik legjobb téli mozgásformát, a sífutást tudjuk kipróbálni. Említsünk meg még két kevésbé ismert, amolyan titkos tippnek számító családi síterepet. Kope és Golte nagyjából hasonló méretben és magasságban is található. A pályák mindkét helyen 1500 méteres magasságból indulnak, és mindkét helyen találunk számos ülőliftet is. A pályák nagy része hóágyúzható, a pályákon szépen eloszlik a tömeg.

A szlovéniai síelésről bővebben a helyi idegenforgalmi hivatal honlapján lehet olvasni.

Azokra is gondoltunk, akik nem akarnak síelni, de kíváncsiak arra, hogy mit kínál a még a tél a sípályákon kívül Szlovéniában. A következő részben a téli időtöltés további lehetőségeit mutatjuk be.