Élménybeszámolók

Sziasztok Síbarátok!

2024.01.23-án kedden voltunk Mönichkirchen-ben 1napos síelésen.
4fő baráti, munkahelyi társaság.
Biztosítást és a jegyeket hétfőn interneten kötöttünk, az ára így 43euro +2euro kaució/jegyvolt. Az átvételnél semmi gond.
Útvonal: Velence - Kisbér - Győr M1 - Szombathely - Búcsú (határ átkelő)
Indulás : reggel 6ko; érkezés 10ó; egy kávé szünettel. Fél 11kor már a liften ültünk :).
Pályák rendben, síelő nagyon kevés; megkockáztatom max.300fő egész nap. Abszolút kényelmes és biztonságos volt minden.
Időjárás: havazás, napsütés, szél, felhő; felváltva minden azaz változékony, hőmérséklet 0°c körül egész nap.
Minden pálya és lift üzemelt; 1órakor a felső 4s ülő megállítva a szél miatt (szerintem csak duma volt); mert mindenki a Hütte-ben volt. Az alsó barátságosabb fullon, nem volt hely. A felsőben szabad asztalok; kiszolgálás magyaros....nem tetszett. Árak: leves és sör 5-5euro; gőzgombóc 12euro + 1,5euro a vanília öntet.
A délután is síelés; utolsó lifttel fel majd völgybe le. Pakolás, öltözés, s irány haza.
Remek, balesetmentes, sikeres nap volt!
Jól éreztük magunka; tiszta levegő, mozgás, élmény. Megérte. idő/ár/érték/távolság arány.
Üdv.
SLaci

01.20-án, szombaton látogattuk meg Mönichkirchent. Az időjárás tökéletes volt, -1 fok, napsütés és alapvetően a hóhelyzet is, viszont meglepő volt, hogy ilyen tartós hideg mellett a sípályáktól egy-két lépésre már a földet láthattad. Az időjárásra és ez utóbbira nem votl panasz.
A jegyvásárlás nagyon simán ment, mindenkinek ajánlom, hogy tényleg online vegye meg, mert jóval olcsóbb és sokkal gyorsabb a bérletek átvétele. Viszonyítási alap: csütörtökön vettük meg 48,5€/db, a helyszínen aznap 59€ volt. A bérleteket pedig visszatudtuk a szokásos módon váltani 2€/db-ért.

Szombat lévén, sejtettük, hogy sokan lesznek, de itt olyannyira sokan voltak a viszonylag szűk pályákon, hogy a Mariensee-i oldalon lévő pályák már 11-kor teljesen szébuckásodtak, használhatatlanok voltak. Így mentünk vissza a többi pályára, ahol a hóhelyzet nem romlott annyit, viszont olyan sok tanuló gyerek/felnőtt volt a pályán, hogy egy haladó síelőnek nem volt nagy élmény ott csúszni. Szó szerint TELTHÁZ volt.

A pályák alapvetően jók lennének, bár vitatkoznék némelyik esetében a piros színnel, de erre nem lehetett panasz. Ellenben nagyon rövidek, 1-1,5 km hosszú pályák voltak, így a gyors lecsúszások után hosszú sorbanállás és felvonózás miatt, a réteges felöltés ellenére is kezdtünk szétfagyni.

Kezdő síelőknek ajánlom a terepet, olyanoknak, akik már letudnak jönni egy nehezebb pályán, illetve, ha tehetitek, mindenképp hétköznap látogassátok.

Az odaút sima volt, Győrből mentünk M86-on Szombathely fele, szinte mi voltunk az egyetlenek. Győrből 2 óra 5 perc volt az út, különösebb fennakadások nélkül. Osztrák autópálya matricát nem érdemes venni, az országutak tökéletesek és időben is maximum 1 perccel volt hosszabb az út.

Aki megteheti, síeljen hétköznap! Az elmúlt két nap (hétfőn és kedden) az alsó-ausztriai Mönichkirchenben síeltünk és időnként úgy érezhettük, mintha "kibéreltük" volna a pályarendszert, annyira kevesen voltak. Ez főként a mönichkircheni, azaz az enyhe-közepes szintű pályákra volt jellemző. A marienseei, meredekebb oldalon már több - főként osztrák és igen gyakorlott - síelővel találkoztunk. Itt is van a leggyorsabb lift, egy 6-7 perces utazás után legalább 3 kilométer hosszan vezet vissza a piros pálya a völgybe.

Beszámolónk:
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/monichkirchen-a...

Fotóink:
https://sielok.hu/fotoalbum/monichk...irchen-napsutes2024/galer...

Szállásunk:
https://www.instagram.com/reel/C2H8...vnLCaia/

Videó:
https://www.tiktok.com/@sielokhu/vi...deo/7324996645974740256

Először, de nem utoljára jártunk itt.
Síelést megelőző napon online vettünk jegyet, ahol meg kellett adni a kocsi rendszámát is :) így elvileg olcsóbb a jegy, ezt nem ellenőriztük. A kapott QR kóddal tudtuk átvenni a jegyeket az épületben.
A parkolóból a felfelé utat a 4 üléses felvonókkal tehetjük meg. A hegyállomástól változatos pályák várnak minket. Kisebb probléma, hogy pirossal jelölik azt is, ami szerintem inkább kék, és azt is, aminek egy része fekete. Merthogy a 9-es pálya eleje, az nem gyenge, ki se lehet kerülni, emiatt kezdőknek érdemes elkerülni a komplett mariensee-i oldalt.
A pályák jól kezeltek voltak, itt-ott volt jegesedés.

Egy napos csúszásra kiváló határközeli síterep. Nekünk nagyon kellemes meglepetést okozott, érthetetlen, hogy eddig méltatlanul esélyt sem adtunk neki. Jegyfoglalás online, 15 %-al kedvezőbb, ill. minél korábban foglalod a jegyeket, annál kedvezőbb az ár. A hétköznapok 5 Eur-val is olcsóbbak lehetnek. Aznap reggel barátkoztam a foglalási rendszerrel, pakolásztam, majd az autóban ülve már s gyerekjegy, 6-15,99 éves korig, 5 Eur-val lett drágább. A parkolás, foglalt síjeggyel, ingyenes. Kirándulóknak 10 Eur. Létezik egy storno "biztosítás" 5 Eur-ért. Autópálya, majd széles szerpentines út. A parkolóba érve, semmilyen sorompó nem fogadott, kamerákat láttam, de nem tudom, ha nincs előre foglalt jegyünk, mi történik.
Szikrázó napsütés, egyre több hó, sok autó fogadott a parkolóban. Az emailben küldött QR kód alatti számot megadva, kaptuk meg a kártyákat. Gond esetén van segítő személyzet ill. a helyszínen is lehet jegyet venni. Kölcsönző várja az ideérkezőket. A pályák szinte üresek voltak, liftek szintén, a Panoramabahn szinte félelmetes volt, magunkban. A pályaja sajnos jeges, de volt alternatíva bőségesen. Kis síterep ellenére, sikerült eltévednünk így 2x is megszenvedtünk vele. A legkisebbeknek egy kapaszkodós felvonó, tányéros felvonó. A síjegyhez kapcsolódó sebességmérő feketepálya tetejéről inkább csak letekintettünk. Talán legközelebb. Szintén a síjegyhez kapcsolódó Photopoint nem működött, mert a megadott síjegyhez, csak a megtett km-t hozta fel. A völgyállomáshoz vezető kék pálya tényleg nagyon lankás, szinte fékezés le lehet menni rajta, keskenysége nagy ívekre nem alkalmas. Ugyan alig voltak, ami nagyon meglepett, de egy-egy tanuló, kisebb gyerek miatt figyelni kell ott is. Sok vendég kirándult, a jól kitáblázott erdei utakon. Személyszerint a nyitott libegők nem a barátaim, így délután a pálya mellett "túráztam", napoztam, élveztem a szezonnyitó havas napunkat. Összességében nagyon tetszett, karbantartott pályák, minden adott egy klassz síelős-deszkázós naphoz, de a család nem csúszós tagja is hatalmasat túrázhat.

Sziasztok!

Szolgálnék egy kis aktuálissal Mönichkirchenből.
Most szombaton ugrottunk ki a családdal egy napra, Komáromból a bucsui határátkelőt ajánlotta a waze.
10 után érkeztünk, és már csak a felső új (nekünk új) parkolóban volt hely, de így is 3 perc sétával elértük az 5ös pályát és lecsúsztunk jegyet venni.
A kedves pénztáros csaj (magyar volt) felhívta a figyelmemet, hogy akár online is vehetem a jegyeket, valamennyivel olcsóbban. 👍
Sokan voltak, de nem volt rossz. Sőt!
A pályák délután is jók voltak, kivéve a hátsó 7-es és 9-es piros pályákat.
Családoknak és kezdőknek még mindig remek választás Mönichkirchen.
A fotóalbumba tettem fel néhány képet.
Csináltam egy pár videót is, íme a link:
https://youtube.com/playlist?list=P...L4bYNGABM4UI911bE-gwMjV6x...

02.06-án vasárnap látogattunk el Mönichkirchenbe egy 1 napos síelésre. Budapestről indultunk és a határt Bucsunál léptük át. A határ magyar oldalán senki, az osztrák oldalon a szolgálatban lévő határőr kérte a Grüner Pass-t. Miután mindhárman zöld képernyőt mutattunk fel, továbbot intett számunkra és folytattuk utunkat. Mönichkirchenbe 9 óra után néhány perccel érkeztünk. Ekkor már szépen gyűlt a nép a parkolóban, de még a lifthez viszonylag közel sikerült helyet találnunk. Átöltözés után az újonnan átadott épületbe mentünk, ahol az online megvásárolt jegyeink beváltása következett. Az automaták mellett a síterep munkatársa készségesen segített, így nagyon hamar kezünkben tartottuk a felvonóbérletet. Az automatáknál beolvasásra kerül a Grüner Pass, a kártyát csak rendben lévő igazolás esetén adja ki a gép! (Ahogy sokaknak, nekem is 2 Sputnik és 1 Pfizer oltásom van, azonban is simán átjutottam az ellenőrzésen.)
A pályák a viszonylag nagyobb vendégseregnek megfelelő, de jó állapotban voltak napközben. Mivel kezdő síelő is volt a csapatban, ezért legtöbbször a parkolóhoz visszavezető hosszú, enyhe lejtésű 5-ös pályán mentünk, amely persze tapasztalt síelőknek nem okoz nagy izgalmat, de egy kezdőnek maga a tökély!
A mönichkircheni oldalon lévő piros pályák kellemesen sportosak, megfelelően meredekek. Ugyanezt tudom elmondani a mariensee-i oldalon található Fernblick panzióig tartó pályaszakaszról, viszont onnan lefelé számomra túlságosan meredek volt a pálya. Mindezt tetézte, hogy délutánra a sporttársak komoly buckapályát alakítottak ki itt, így inkább küzdelmes, mintsem szórakoztató volt a lejutás a pálya aljáig. Kezdő síelővel nem érdemes erre a részre jönni, garantáltan nem fogja élvezni, sőt! Ahogy itt a fórumban mások is írták, a Fernblick panziótól tényleg jó lenne egy felvonó a hegy tetejére, mert szerintem eddig élvezetes a sípálya vonalvezetése.
Természetesen a hatalmas terepekre vágyó síelők nem itt Mönichkirchenben fogják megtalálni a számításukat, de számunkra egy napra bőven megfelelő volt ez a síterep. Szerintem máskor is jövünk még!

Sziasztok!
Ma voltam deszkázni Mönichkirchenen és nekem jó benyomasaim vannak a tereprol.
Eloszor is, a covid szabalyokrol. Az oltasi igazolast skipass vasarlaskor elkertek, nekem megneztek az oltas tipusat es hogy hanyadik oltas. Szemelyit viszont nem kertek el...
Maszkot az uleses felvonokon alig viseltek, senkire nem szoltak ra. Igaz, azt kell mondjam szinte felesleges is volt, mert tomeg/sor egyik helyen sem alakult ki.
Az idojaras kedvezett, szep napos, aztan del korul felhosebb idoben lehetett siklani.
A kilatas is gyonyoru...
A palyak allapota is jo volt, kezdetben laza porho itt- ott fagyott reszekkel, majd kesobb helyenkent picit jeges azokon a reszeken, ahol kicsuszkaltak (sikerult is egy ilyen helyrol nagyon hirtelen kemenysegi vizsgalatot vegeznem).
Jo terep bemelegitesnek/kezdoknek, bar van egy ket szakasz, ami odafigyelest igenyel.
Osszessegeben ajanlott, akár csak par oras csuszasra is.

Ui: bocsanat az ekezetek hianta miatt.

Tegnap voltam, már eléggé tavaszi idő volt, de a felső részen a fák között még lehetett természetes havazás nyomait látni.
Ha jól látom, ez eredetileg két különálló pályarendszer lehetett, amit a 6-os kék pályával kapcsoltak össze.
A Mönichkirchen-i oldal hangulatában a mi Mátraszentistvánunkra emlékeztetett, csak kb. kétszer olyan hosszúak a pályák, és mindezt egy nagyon enyhe lejtésű erdei pálya köti össze a parkolóval.
A Mariensee-i oldal lényegében egy hosszú pálya, ami a felső részen háromfelé ágazik, majd újra fonódik.
Mönichkirchenben parkoltam, onnan egy aránylag gyorsabb lift vitt föl középig, onnan egy rövid csúszás után egy másik lifttel lehetett továbbmenni, az viszont már sima rögzítettszékes lassú lift. Ennek a tetejéről lehetett átcsúszni a Mariensee oldalra, ahol már ugyancsak fejlettebb, gyors lift megy.
A 7-es és a 8-as pálya volt a legélvezetesebb, a folytatása, a 9-es viszont inkább küzdelmes. Kár, hogy nincs ennek az ülőliftnek egy középállomása (illetve olvasom egy korábbi fórumhozzászólásból, hogy korábban volt csákányos lift), az alsó részt kihagytam volna. Legalább volt lehetőségem gyakorolni, hogyan kell kásás-vizes hóban menni.
Kedélyes vidéki hangulat volt, a liftesek gyakran köszöntek a beszállásnál, a Berggasthofnál jó kis sajtosknédli-levest kaptam.
A parkolóhoz visszavezető 5-ös pályán rendesen kellett hajtanom magam, de ez tökéletes levezetésnek bizonyult, sőt kedvet kaptam, hogy megtanuljak sífutni.
A fekete pálya máshol, pl. Stuhlecken szerintem piros lenne, az itteni piros pályák kékek, az itteni kék pályákat pedig sífutópályáknak jelölik. Épp ezért a számok csalókák, a lesiklásra ténylegesen használható pályahossz kisebb, az 5-ös és 6-os pályának inkább összekötő szerepe van, lejtése nincs - bár utóbbi jobb hóviszonyok közt szép panorámacsúszásra alkalmas.
A kurta 1-es pályán nem mentem, de úgy láttam, kiváló tanulópálya.

Képek: https://sielok.hu/fotoalbum/monichk...irchen-2020-tavasz/galeri... (szerk.)

Fél napot síeltünk: sokan voltak, de nagy tömeg azért nem volt (a mariensee-i ülőszéknél max. 1 perc sorban állás); kemény műhavas pályák, amik 10 óra után igen kemények (jegesek) lettek (rendes hó csak a fekete pálya felső részén volt az időmérő pálya aljáig-ott nagyon jó volt síelni).

(tegnapelőtt ismerős elmondása alapján melegebb időben szintén tömeg, de hamar nagyon huplis pályák voltak, sokan esetek, keltek).

Egy 3-as osztályzatot azért adok a mai napra. (éles kantnival menjen, aki mostanság akar kimenni!!!)

Nagyon-nagyon hiányzik egy rendes havazás.

Tegnap (dec.30) szikrázó napsütés, hatalmas tömeg, hosszú sorok a lifteknél. Ez utóbbi nem zavart, mert túrázni mentem Dagoberrel. A parkolót rendesen kibővítették, így parkolási gond megszűnt (viszont sokat kell gyalogolni). A lapos részen a kutyát pórázon kellett tartanom mert annyian jöttek lefelé mintha felvonulás lett volna. A három lift találkozásánál lévő kocsmákban még állóhely is alig volt. Nem is időztem sokáig, megittam a sörömet és húztam is tovább. Fent meglepve tapasztaltam, hogy Mariensee felőli oldalról nincs minden lift tele. Gondolom annyira szétsíelték a pályát, hogy csak a fanatikusak maradtak. Talán ennek köszönhető, hogy lefelé jövet a fenti kocsmában simán találtam ülőhelyet. Lefelé jövet a pálya minőségén meglátszott a tömeg. Mönichkirchen oldalon igazából nincs meredek rész. Ennek ellenére néhány helyen szét volt sieve a pálya. Összességében nagyon kellemes kis túra volt. 11-kor indultam az alsó állomástól fél kettőre értem a csúcsra, kényelmesen megebédeltem és még világosban hazaértem.

A szombati ausztriai havazást látva, egy hirtelen ötlettől vezérelve, vasárnap kiugrottunk egy 4 fős társasággal Mönichkirchenbe, csúszni egyet. Elsősorban a közelsége miatt választottuk, valamint az előzetes tájékozódás szerint arrafelé minden utat tökéletesen járhatónak jeleztek és ez így is volt a valóságban is. A reggel fél hetes budapesti indulást követően 10 órakor már a bérletpénztárnál álltunk. A Sonnenbahn lift parkolójában már szép számmal volt autó és főleg honfitársaink képviseltették magukat, de azért még találtunk szabad helyet. A pénztárban egy kedves magyarul is beszélő lány adta a tickettet, ami egész napra 36,5 euro és délig óránként 2 euroval csökken, de van 2-3-4 órás jegy is. Az előrejelzések szerint napos, de szeles időt ígértek, de megérkezésünkkor a hegy épp álmosan egy nagy felhődunyhába takarózott, amit Holle anyó meg is rázott egy kicsit, így hóesésben kezdtük a síelést, de egy óra múltán valóban teljesült az előrejelzés, mert szélúrfi elfújta a felhőt és a nap hátralévő részében napos, de szeles időben róttuk a kilométereket. Minden felvonó és minden pálya üzemelt, bár a hóréteg helyenként nem volt túl vastag, mert a szél lefújta a havat és ott kicsit jeges volt. Néhol már kis barna foltok is át-át ütöttek a fehérségen, néhány apró kavics társaságában, máshol meg kicsit buckás volt a pálya, amin technikai és természetes hó keveredett. Első csúszásra bemelegítésként a Schwaigbahn tetejétől (1315 m) teljesen lecsúsztunk a parkolónkig (1000 m), de kb. félúttól a Sonnenbahn lift melletti 5-ös pálya egy lejtés nélküli helyenként botozós, nem túl élvezetes szakasz, úgyhogy ezt legközelebb már csak a hazainduláskor vettük igénybe. Inkább átmentünk a másik oldalra és a Panoramabahn melletti 7-8-9-10-es pályákat váltogattuk, egyszer egyszer visszacsúszva Schwaigbahn aljába, majd újra vissza a Panoramabahnhoz. Fél kettő felé, amikor már kellően átfújt minket a szél egy fél órácskára meglátogattuk az 1415-ön lévő Stoa-Alm hüttét, amelynek teraszáról gyönyörű kilátás nyílt a tájra, de mi most inkább bent a melegben ettünk egy forró sajtos knédlis levest (4.30 euro) ki-ki egy forraltborral (4.50) vagy búzasörrel (4.50) leöblítve, majd folytattuk ahol abbahagytuk egészen zárásig. Összességében egy jó kis nap volt. A pályán helyenként sok volt az ember, főleg kezdő és snowboardos, meg sok gyerek, ezért nem nagyon lehetett full tempóban közlekedni, főleg a 9-es pálya alsó részén kellett vigyázni, de azért a 7-es pálya tetején az indulása utáni letörésen bátran lehetett engedni. A fekete jelölésű 8-as pálya sima piros, bárki bátran kipróbálhatja. Az időjárással is szerencsénk volt és most a pályarendszer gyakori hátránya az előnyére vált, mármint hogy alacsony, mert a felvonók és a pályák így végig a fák között mennek, amelyek azért jócskán felfogják a szelet, más magasabban fekvő pályákon fahatár felett ilyen szélben már nem biztos, hogy mentek volna a felvonók. Bár a pályákon sokan voltak, de a lifteknél egyszer sem kellett sorban állni. Kezdőknek és a haladó szintre most lépőknek egy-két napra ideális síterep, de úgy érzem lehetőség szerint mi is kimaxoltuk. Az ilyen távolságban (kb. 3-3 és fél óra Bp-től) lévő síterepek közül Donovalyval és Hirschenkogellel, nagyjából egy szinten van és bár Stuhleck nagyobb (és drágább is), de az ottani hétvégi sorbanállás okán Mönichkirchen sokszor jobb választásnak tűnik egy napra.

Kezdő síelők vagyunk, ezért választottuk ezt a sípályát. Nem csalódtunk!!!
Az 5-ös pályát használtuk, tanulásra kitűnő. Talán az első 50-100m volt ami kicsit meredek volt első néhány csúszásra. Aki ott akar megtanulni síelni annak talán jobb egy kicsit lejjebb kezdenie. 3. Nap már egy kicsit unalmas-lassú volt ez a pálya. A parkoló 31., 01. Rogyásig volt autókkal, nem volt könnyű helyet találni. De a pályán már nem volt vészes a tömeg. Felvonónál max1percet vártunk, de többnyire még annyit sem. 02.-án majdnem kezdésre értünk oda, esett a hó rendesen, alig láttunk vmit mikor mentünk fel a felvonoval. (Nem volt szemcsink) Most már értem, h miért kell. Lefelé szinte vakon csúsztunk a hóesésben. Összeségében jó volt minden. Kezdőknek én is csak ajánlani tudom!!!

2017 február 19. vasárnap reggel volt. Úgy beszéltük meg, hogy déltől veszünk másfél napos bérletet Mönichkirchenben, tehát nem kellett korán indulnunk. Az út kellemes volt, nem egészen három és fél óra alatt odaértünk. Mivel előző szezonban már síeltünk ezen a pályán, tudtuk, hogy vasárnap sokan lesznek és nem könnyű ilyenkor parkolni sem, ezért nem Mönichkirchenbe mentünk, hanem a pálya alsó részére Mariensee-be, ahol egyszerűbb megállni. Innem indul egy 4- személyes ülős felvonó, a Panoramabahn, ami 1450 méter magasra repít fel, kb 5 perc alatt. Az idő szenzációs volt, hétágra sütött a nap. A pályáknak ez jót tett egy darabig, de ahogy elment a nap, egyből el kezdett fagyni. Mivel sokan voltak vasárnap lévén, 3 óra tájban nem csak jeges, de buckás is lett a terep. Erősen megdolgoztatta a lábat, de ettől függetlenül lehetett élvezni.
A szállásunk az Ofnerhof, Unternbergben van, kocsival kb. 12 percre a Mariansee-i parkolótól. Kedves ismerősként fogadtak minket, mert az előző szezonban is náluk szálltunk meg. Ha jellemeznem kellene 2 szóban a helyet, az igényes és ízléses kifejezéseket használnám.
Kipakolás után erősen éreztük a combjainkban a fáradságot, amire a legjobb kúra a csapolt búzasör. Na, ez már nem volt annyira egyszerű feladat, mint gondoltuk. Nincsenek nagyon vendéglátó egységek a környéken. Persze, aki keres, az talál is, úgyhogy a szállástól mintegy kilométerre lévő Simas lifteknél lévő hüttében kötöttünk ki. Szimpatikus hely volt és volt csapolt Edelweiss.

Másnap szintén a szokásos parkolót választottuk, mert a szálláshoz az közelebb esik, mint a Mönichkircheni nagy parkoló. Az idő, síeléshez tökéletes volt, de a nap nem sütött, ezért a pályák délutánra nem jegesedtek meg annyira és hétfő lévén jóval kevesebben csúsztak, tehát a buckák sem nőttek a térdünkig. Tulajdonképpen 2 pálya van, amit érdemes használni haladó szinten. Ezeken felváltva nyomtuk. Van még egy kék pálya, a már említett főparkoló felé, de az annyira nem meredek, hogy néhol még botozni is kell rajta. Kezdőknek kiváló választás. A fárasztó egész napos sízés utáni regeneráció sajnos nem jött össze, mert a Simas hüttével lukra futottunk. Valamilyen technikai ok miatt nem volt nyitva.

Szombaton voltunk itt. Jó ötlet volt nyitásra menni a Mariensee-i felvonóhoz, mivel így tökéletes pályákon körözhettünk 11-ig. Sajnos délutánra a pálya alsó fele már tiszta jég, és buckák. Szerencsére itt a pálya mellett a kétnapos hóban még jókat lehetett csúszni, de 3 órára már ez se volt élvezetes. A felső fekete szakasz délután is hibátlan, kár, hogy középen nincs beszálló a felvonóba. A Mönichkirchen-i részen sajnos rövid a pálya, ês lassú a felvonó, de láthatóan azért sokan szeretik. A hosszú felvonó tetejétől indul a 100 km-es sífútó út Semeringig. Aki szereti a téli erdőt, ajánlom próbálja ki egyszer, könnyű beleszeretni. Osztrák autópálya-matrica nélkül is elég jól megközelíthető hely.

Január 28-29 megtartottuk a szokásos cimborás síelésünket itt. A terepnek méretéhez képest több arca van. Pozitívum, hogy ülőliftezhetünk. Pozitív, hogy piros 7-en, fekete 8-on nagyon jót és jó távon lehet pörögni, piros 9-ig, mert az mindig elromlik délutánra, de persze a buckasít is gyakorolni kell. Kék 6-piros 4-kék 5 lájtosabb, de egészen hosszan csuszizhatunk. Piros 2-3-4-n meg rövid de jó kis pörgős meneteket mehetünk.
Negatív viszont, hogy rendszeresen, de feltorlódnak a sítársak a pályán, gyakorlatilag tökéletesen zárják a szöget (egyéb veszélyeiről nem is beszélve), ekkor fék és megtörik a lendület. Tehát előnye a hátránya is egyben.
Félreértés ne essék, mindenkinek joga van síelni, tehát semmi rosszallás nincs bennem, hiszen utána meg jön mondjuk 2 tökéletes menet.
Csak azért írom, hogy tudott legyen, nehogy valaki csalódjon, ha hosszan és garantáltan süvíteni akarunk kicsit távolabb kell mennünk. Ez közel van, libegő is van, olcsóbb is, mégis baromi jót csúsztunk.
Tehát egy öreg barátomat idézve: "Ha rám hallgattok, azt csináltok amit akartok"
8-)
Samuraptor

Tegnap, dec. 30-án barátaimmal úgy gondoltuk, fejezzük be kellemesen az évet, s mint az egynapos csúszás legalkalmasabb pályálya, irány Mönichkirchen. Én akartam túrafelszerelést is vinni (pláne, hogy megvan az új split-boardom) de a barátaim lebeszéltek, mondván együtt csúszunk, együtt bulizunk. Szokás szerint 1/2 9 után indultunk, 1/2 11 után érkeztünk a falu bejáratához. Első meglepetés, vastag hóréteg a falu utcáin, Ho-hó itt rengeteg hó esett az elmúlt napokban! Második meglepetés, már a falu elején parkolnak az autók! Mi van? Nem mernek felmenni a havas úton? Az enyém quatro, irány a felső parkoló. Teltház!!! (Hát ezért parkoltak a falu elején) Egy kerékpárt talán le lehetne tenni, de parkolóhely egy szál sem. Haverok ki, én keresek parkolóhelyet. Félórás bolyongás után egy hórakás tetején landolok kiszállni csak az anyósoldal felől tudok. Irány a pénztár. Mindhárom üzemel mindháromnál hosszú sor. A felvonónál hatalmas tömeg. Mire elindulok felfelé majdnem dél. De legalább gyönyörűen süt a nap! A hegyen még rosszabb a helyzet. Több mint 10 éve járok ide de ilyen tömeggel még soha nem találkoztam. A lecsúszás arról szólt, hogy szlalomoztam a csetlő-botló emberek között. A Mariensee oldal alsó része úgy ki volt csúszkálva, hogy a jég alól kilógott a fű, de legalább a felvonónál nincs túl nagy tömeg. Szóval tisztán látszott, ez a nap nem a felhótlen snowboardozásról szól. Még kocsmázni sem lehetett, ott is sorban álltak az emberek. Délután 1/2 3-kor feladtuk. Elég lett volna egy kétórás jegyet venni.

Úgy döntöttünk ma felkeressük ezt a helyet. Rosszul döntöttünk. Bergfex 80-90kmh, snow-forecast 50-60kmh, a hely official előrejelzése pedig 40-50kmh szelet jósolt. Reggel 10 körül érkeztünk a Mönichkirchen parkolóba, ahol még sok hely volt. Jegyvásárlás gyorsan, 5-10 perc várakozással megvolt. Már a pálya aljában erős széllökések voltak és a pálya is fulljégnek hallatszott...de még bizakodtunk.

Felmentünk a Sonnenbahn-al, ahol még tűrhető löketeket kaptunk, majd átcsúsztunk a Schwaigbahnhoz. Ezt úgy kell elképzelni, hogy tükörjégen, fulljég ratraknyomon és tűleveleken kellett átverődni. Ez a felvonózás lett életem legfélelmetesebbje. Az ülőszéket úgy dobálta a szél minden irányba, hogy azt éreztem, hogy a lefele jövőnek tudunk csapódni bal oldalt, jobbra pedig a fákat értük. Be is mondták, hogy hamarosan leállítják. A hegyállomásra érve akkora volt a szél, hogy deszkán állva dombnak felfelé vitt... Lefele itt is tükörjég és kőkemény ratraknyom váltakozott. Útközben konzultáltam egy helyi erővel, aki éppen zárta le a Panoramabahn felé vivő pályát, mert azt a felvonót már lezárták. Lefelé kidőlt fák, ágak és tűlevelek váltakoztak a jeges pályán. Úgy döntöttünk lemegyünk és visszaváltjuk a jegyet, természetesen lefelé is fulljég minden. Sajnos jegyet nem váltanak vissza, ezért egy magyar pár aki csak a lenti részre szeretett volna menni nagyon kedvezményesen kapta meg a bérletünket és a kauciónkat. Így 10:23 és 11:10 között sikerült egyet (szószerint) csúsznunk...

Tudom, hogy az extrém időjárási körülmények ellen nem tehetnek semmit az üzemeltetők. De nem tudom, hogy a pályákon van e lehetőség ilyenkor bármit is javítani valamivel, mert így inkább jégkori kellett volna a lábamra mint sem deszka.

Jó tanulólecke volt ez a számunkra, de hogy ti ne járjatok így, mint mi, ezért nézzetek ti is előrejelzéseket, vagy hívjátok fel a helyet, vagy kérdezzetek meg helyieket, vagy valami.

Jobb havat!

Január 20-án voltunk itt. 2 felnőtt és 2 gyermek (4 és 6 éves). Egész nap sütött a Nap és a -2 fok ellenére kellemes idő volt.
Kifejezetten a gyerekek miatt választottuk ezt a síterepet és nem csalódtunk.
A parkolóból 50 méter séta után már a kasszánál is voltunk. A 4 órás jegyekért 58 eurót, azaz 18.300 Ft-ot fizettünk.
A két gyereknek ingyenes volt a jegy.
A kaució 2 euró, amit visszakapsz, ha leadod a síbérletet. A 4 üléses felvonó (ami közvetlenül a kasszánál van) magyar kezelője abszolút segítőkész.
Könnyedén mentünk fel a 2 gyerekkel, pedig még soha nem felvonóztunk velük.
Csak az 5-ös, kék pályát használtuk, mivel a kisebbik fiú még soha nem síelt oktató nélkül, nagy pályán. (Eplényben volt előző napon egy 45 perces oktatáson a Vajthó Lacival).
Nos, az 5-ös pálya, ami kb. 1.800 méter hosszú, pont azoknak a legjobb, akik abszolút kezdők.
Itt szinte nem lehet elesni, mert a pálya biliárd asztal simaságú, nagyon enyhe lejtésű és megfelelően széles.
A kisebbik fiam már a második lesiklásnál egyedül tudott síelni. A nagyobbik meg szinte végig golyóban közlekedett. A pálya vége felé van egy tejes kanna formájú alagút, amin nagy élvezettel mentek át minden alkalommal a gyerekek.
Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki kezdő gyerekkel szeretne élvezetesen síelni.
A videó a Facebook oldalamon, a 4 éves fiam első önálló síeléséről: https://www.facebook.com/grofakos/v...ideos/1096929900330712/?t...

Ezen a januári hétvégén ez is végre megvolt! Mönichkirchenről hallottam már párszor de még nem csúsztunk ott ezidáig soha, valahogy túl kicsinek és "egyszerűnek" láttuk ezt a pályát mindig, most már saját tapasztalatunk is van róla.

Mivel az idei szezon rendkívül gyatra időjárási körülményei miatt nehéz csúszható pályát találni, és Mönichkirchenben a honlap szerint az összes pálya nyitva volt, például a Semmering-i (zauberberg) 1 pályájával ellentétben, úgy gondoltuk kipróbáljuk.

Bécsből indulunk így ez a terep is megfelel az 1 órán belül elérhető pályáknak aminek mi nagyon örülünk.
Reggel mikor odaértünk kicsit íjesztő volt a sok autó és a zöldellő hegyek látványa, de a pálya meglepő módon tökéletesen havas volt és szépen le volt mindenhol ratrakolva!
Az időjárás ellenére nagyon jó körülményeket sikerült összehozni a Mönichkircheni pályakezelőknek.
Tetszett, hogy az első blikkre soknak tűnő ember is jól eloszlott a pályákon, nincs akkora tömegnyomor mint néha Stuhleck-en. A legtöbb pálya nap végére is jó volt, persze itt ott előfordultak kisebb jégfoltok de nem zavaróan.

Komolyabb buckásodás is talán csak a 7-es pályán ( Panoramabahn) alakult ki délutánra.
Snowboardosként megörültünk a snowparknak de sajnos a park elég apró és csak pár elemből áll, ez a kisebb gond a nagyobb hogy rendkívül szűk helyre erőszakolták be az egészet az egyik pálya melletti csapásba.

Amit még talán negatívumként említhetek az a parkoló felé vezető kék "pálya". Snowboarddal egy horror, nagyon gyengén leejt többünknek meg kellett állni mert már semmi lendület nem maradt a tovább csúszáshoz. Páran emiatt felvonóval mentek le a nap végén a parkolóhoz.

Összességében tetszett a pálya, ajánlom de inkább síelőknek, és talán a családosoknak, eléggé gyerekbarát hely, és jól karban van tartva!