Élménybeszámolók

Aki megteheti, síeljen hétköznap! Az elmúlt két nap (hétfőn és kedden) az alsó-ausztriai Mönichkirchenben síeltünk és időnként úgy érezhettük, mintha "kibéreltük" volna a pályarendszert, annyira kevesen voltak. Ez főként a mönichkircheni, azaz az enyhe-közepes szintű pályákra volt jellemző. A marienseei, meredekebb oldalon már több - főként osztrák és igen gyakorlott - síelővel találkoztunk. Itt is van a leggyorsabb lift, egy 6-7 perces utazás után legalább 3 kilométer hosszan vezet vissza a piros pálya a völgybe.

Beszámolónk:
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/monichkirchen-a...

Fotóink:
https://sielok.hu/fotoalbum/monichk...irchen-napsutes2024/galer...

Szállásunk:
https://www.instagram.com/reel/C2H8...vnLCaia/

Videó:
https://www.tiktok.com/@sielokhu/vi...deo/7324996645974740256

Pepe1000 videós beszámolója Jahodnáról:

2020 január 2-án végre már a közelben, Eprestetőn (Jahodna) is sikerült a tanuló pályát behavazni az üzemeltetőknek. Csak egy felvonó működött, és a karácsonyi ünnepkör után sokan döntöttek a sport mellett. Nem volt vészes a sor, csak a bénázásom a tárcsás liftnél a snowboarddal. Lehet, hogy inkább azt kellett volna felvenni, mosolyt csalni a fórumtagok arcára. A pálya jobb széle tavaly is jegesebb volt a többi résznél, így azt próbáltuk elkerülni. A pénztárnál nagyon segítőkészek, a kölcsönzőben sem volt fennakadás. Délután megpihentünk egy kis kávé, hot-dog, palacsinta trióval a helyi hüttében. Elég tágas hely, bár most sokan ebédeltek egyszerre. A mosdó tiszta volt, a pultnál angolul beszéltek. A négy órás jegy nekünk elég volt. Nekem tetszik, mert közel van, és ha minden liftet beüzemelnek, nem kell sokat állni a sorban.

https://sielok.hu/video/jahodna-202...0-01-02/

Aspen fogalom, de tudni kell róla, hogy inkább életstílus, mint síközpont. Hollywoodi sztárok, zenészek, sztársportolók, politikusok kedvelt téli üdülőhelye – az amerikai St. Moritz. Több a műkereskedés, szőrme, ékszer, márkás divatáru (Gucci, Louis Vuitton) bolt, mint ahol sífelszerelést árulnak. Ide magát mutogatni megy a ’high society’, társasági életet élni, nem sportolni, ennek megfelelően a pályákon viszonylag kevesen vannak...

Élménybeszámolót kaptunk az amerikai Lake Tahoe régióból és Aspenból - itt olvashatjátok végig:
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/lake-tahoe-aspe...

Galéria, a szerző képei:
https://sielok.hu/fotoalbum/aspen-2...011/galeria/

Grúziából kaptunk egy izgalmas élménybeszámolót, itt olvashatjátok el:
GRÚZIA: Gőzgombóc helyett hacsapuri
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/gudauri-gruzia/

"Mi a mérlege a grúziai kiruccanásnak?
Ha nem szokványos helyen és körülmények között akarsz síelni pár napot, bevállalva némi kalandot és kényelmetlenséget, csupán egy osztrák hosszú hétvége áráért, akkor meleg szívvel ajánlom. Ha családdal, inkább rekreációs céllal csúszkálnál, akkor idén is menj a jól bevált, kedvenc pályádra és házinénidhez az Alpokba.
Viszont ha igazi extrémitásra vágysz, itt tényleg megtalálhatod, amit keresel. Gudauriban állomásozik egy nyugat-európai gyártású és üzemeltetésű (felügyelő hatóság, pilóta, szerelő) helikopter. A cég profi hegyi vezetőket alkalmaz, illetve minden felszerelést biztosítanak: speciális szűzhó síket, a legmodernebb svájci lavina jeladót, lapátot, szondát és Mammut légzsákos hátizsákot.
Mindenki vérmérséklete, sítudása és pénztárcája alapján fizethet be egy kezdőknek szóló körre, vagy akár egy egyhetes szűzhó-bérletre a négyezresek között.
Szóval, döntsd el, a háromból melyik csoportba tartozol, és akarsz-e egyet síelni a Kaukázusban. Akármit is választasz, jó havat!"

Galéria, a szerző képei:
https://sielok.hu/fotoalbum/gudauri...-gruzia/galeria/

Évekkel ezelőtt kaptuk ezt a beszámolót egy törökországi síelésről, talán még fórumunk sem volt akkor, csak eltároltuk a szöveget. Még jutalmaztuk is a szerzőt, csak a neve elkallódott, ha esetleg jelentkezne itt a fórumon akkor megköszönjük:))
----------------------
Élménybeszámoló
Törökországban kilenc nagyobb síterület van. A beutazás lehetőleg légi úton történjen, mivel autóval menni enyhén szólva is meggondolatlanság elnézve a helyi sofőrök szokásait, no meg az útviszonyokat (bár előbbiért nem feltétlenül kell ennyit utazni). Európa számtalan nagyvárosából indulnak légi járatok Isztambul vagy éppen Ankara reptereire. Azt, hogy végcélnak melyiket jelöljük meg, elsősorban a síterület elhelyezkedése határozza meg. Ekképpen Uludagot célszerű Isztambultól, Kayserit pedig Ankarából megközelíteni. Törökországban a török mellett az angolt és németet egyaránt beszélik, de ennek ellenére van olyan síkölcsönző, ahol csak törökül értenek, így érdemes egy szótárat is magunkkal vinni. A téli szezon decemberben kezdődik meg és áprilisban ér véget, de mindenképpen vegyük figyelembe a helyi klimatikus viszonyokat. Célszerű a január, február és márciusi hónapokat választani.
Isztambulba repülővel érkeztünk meg, köd és szitáló eső fogadott minket, no meg olyan 14 fok pluszban. Ezután transzferrel vittek minket a síterepre (vigyázzunk, mert nem minden szállás biztosítja ezt!), ami őszintén megvallva kicsit sokáig tartott. Hosszú kocsikázás után beértünk Bursa városába (kb. egy földrajzi szélességen van Korfu szigetével). Innen délre fekszik, nagyjából 36 km-re Uludag. Ez olyan 45 perc, de a városból minden órában sítaxik is indulnak Uludagra. Ebben az esetben a menetidő kb. 90 perc. Aki nem fogadta meg a tanácsunkat és lekocsikázik ide (vagy esetleg autót bérelt Isztambulban) az mindenképpen hozzon magával hóláncot, ha meg nincs, akkor azt az út mellett több helyütt is lehet vásárolni vagy bérelni. Az autósoknak még annyi, hogy Isztambultól, a Galata hídtól kompok is indulnak a Márvány-tengeren keresztül Yalova kikötőjébe, ahonnan aztán tovább mehetünk Bursa felé (ha gyalogosan választjuk ezt, akkor buszok szintén indulnak Yalovától). Magát a síparadicsomot (ami a varázslatos Uludag NP-ba terül el) hegyi úton és kabinos felvonóval (utóbbi 5 km hosszú!) egyaránt megközelíthetjük. Mi az utat választottuk, mivel a transzfer házhoz vitt. Szállásunk közvetlenül a pályák mellett helyezkedett el (itt gyakorlatilag minden szállás pályaszállás), ez volt a Beceren hotel. A kaja tényleg nagyon finom volt, bár a szobák kissé talán lehettek volna nagyobbak (de mint megtudtuk, máshol is hasonló méretűek). Egyetlenegy mínusz, hogy idegen nyelvet a hotelben csak kevesen beszéltek és azok se folyékonyan. A pályák úgy 1700 m-ről indulnak és egészen 2322 m-ig visznek fel (a közelben fekszik a környék legmagasabb hegye, az Olympus-hegy, ami több mint 2500 m). Minden nehézségű lejtő megtalálható, de egyik sem olyan nagyon hosszú, tehát akik 4-5 km-es vagy még ennél is hosszabb lejtőkhöz szoktak, azok kissé csalódni fognak. Összesen 14 felvonó; hét székes és hét talpas üzemel (csákányos és tányéros vegyesen). Mélyhósízés elvileg adott, de az egyenetlen terep és a változó hómélység miatt veszélyes! Ami szintén negatív, az a hétvégi, ünnepnapi és egyéb szünetekben jellemző óriási tömeg (nyilván Isztambul közelségének tudható be). De a tömeg még hagyján (már ha a félórás vagy háromnegyed órás sorban állást el lehet nézni egyes központi lifteknél), azonban meglehetősen sok a nagyon rossz, viszont bevállalós síző, snowboardos, akik az alapvető szabályokat figyelem nélkül hagyva száguldoznak le a lejtőkön. Tehát nagyon figyeljünk oda! A táj, maga a panoráma (különösen tiszta időben) azonban valami lenyűgöző, nem beszélve a naplementékről. A síterületet amúgy kb. 2100-2200 m-ig erdő borítja (borítaná), de több helyütt kivágták, mesterségesen létrehozva ezáltal mélyhavas részeket. Az éjszakai élet azonban iszonyatosan pezsgő (sok török popsztár lép fel), van egy kisebb kaszinó is, meg számtalan étterem és tánchely. Több bárban gogo lányok is szórakoztatják a férfinépet. Tehát az aprés ski mindenképpen egy nagy pluszt érdemel! Visszatérve a kabinoshoz. Valójában Bursától (kb 1200 m) indul, és négy szekcióban jut fel Sari Alanra (1621 m) a harmincszemélyes kabin. Innen mikrobuszok viszik a vendéget a hoteltelepüléshez/pályákhoz. Érdekes, hogy itt azonban van egy ülőlift, ami szintén felvisz a pályákra, de ez nem működött (kérdésünkre elmondták, hogy kizárólag a nyári szezonban működik, amit egy kicsit értetlenül fogadtunk). Bár a síterep már december elejétől megnyit és még áprilisban is tart a szezon, mégis érdemes inkább január elejétől menni, a legkésőbbi időpont pedig ne essen március közepe után. Hóágyú sajnos nincs, ennek hiánya elsősorban elő- és utószezonban okoz némi problémát. Szintén nincs funpark sem. További furcsaság, hogy a megvett síjeggyel nem használhatjuk az összes felvonót (mivel minden hotel más-más felvonót üzemeltet), azaz a maradékra külön kell fizetni. Maga a síterep nagy lehetne, ha ezt a problémát jobban megoldanák, hisz így több részt síelhetnénk be egy bérlettel. Sífutóknak kb. 20 km pálya is van. Még valami: mindig foglaljunk előre szállást, mert hétvégeken, ünnepnapokon stb. nem lehet találni üres helyet. Árak: az európai terepeknél olcsóbbak, de a helyi viszonyokat nézve kissé drágának tűnnek. Sok helyütt az egynapos sífelszerelés-kölcsönzés 13 dollár fölé is emelkedhet. Pályatipp: Suaklikayatól (2270 m) a völgy irányába, jó meredek pálya, tapasztalt sízőknek. Síoktatás a helyszínen van, kb. 30 síoktatóval rendelkeznek. A felvonók jó állapotban vannak, a pályákat (egy-kettő kivételével) mindennap ápolják.

Egy párhuzamos topikból emeltem át:
VAL CENIS ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

Feladó: szőllősi
Dátum: 2005.03.17.18:56
Tárgy: Val Cenis élménybeszámoló

sziasztok, egy kis beszámoló Val cenisről:
Mi 2005.03.05-12. között voltunk ott.
Nekünk tán szerencsénk volt, nem úgy mint a többieknek, ahogy olvasom a fórumon, /Briancon, Risoul/ az idővel. Tán szerepe lehet annak is ebben, hogy ez a hely asszem kicsit északabbra van mint az említett 2.
Odaút a szokásos hosszú, a szállás a szokásos, bár a mosogatógépet most sem próbáltuk ki, de jól mutatott az ap-ban, meg ha mesél az ember a szállásról, hogy volt benne mosogatógép is, az szebb képet fest a szobáról. :-)
A szállás pályaszállás, reggel kiléptünk a szobaajtón, vagy az erkélyen, földszinti lakás lévén nem volt nagy kunszt, 20-30 m. mentünk, aztán lécet fel, lehetett a felvonóhoz siklani, este pedig a házhoz le. Volt medence, szauna, gőzfűrdő szerű vmi, meg jacuzzi is vhol. Mondjuk ezektől sokat várni nem lehetett, 4-8 ember fért el kényelmesen a szaunában és a gőzben, a medence kb. 12x5 m??? a jacuzzit nem is kerestük. Ez a része a szállásnak mondjuk nem érte meg azta +10e ft-ot, amivel többe került. Jó pont, hogy reggelente a 10 m-e levő portán lehetett bagettet venni. Ja, és volt egy kis sajt és borkóstolás az újonnan érkezett vendégeknek a val cenisi műv.házban, vagy hol. A városka tetszett, 1-2 órát el lehetett mászkálni benne, hacsak nem akart átmenni azt ember a másik településre, ami kb. 3 km-re volt tőle, mert az kicsit tovább tartott volna. :-)
A vas.-hétf.-kedden végig felhős, időnként napkibújós időnk volt, ami azzal járt, hogy baromi hideg volt, korábbi tapasztalatokhoz képest, de 3 napig esett a hó. Nem állandóan, de egy kicsi mindig, ám az elég volt, hogy friss porhó lepje el a pályákat. Ha lementünk a kijelölt pályákról, térdig érő porhót nyomtunk szét magunk előtt, a bot akadály nélkül, könnyedén ment le a hóban, teljes hosszában, vagy mélységében, nem volt zsúfoltság, szóval életemben ilyen jó havon még nem síeltem. A pályák között voltak zöld, tanulópályák, köztük egy baromi idegesítően hosszú, sunyi lapos escargot, ami rászolgált a nevére. Ha nem figyeltél oda, és rátévedtél.. hát örökkévalóságnak túnt a hazaút. Ami kicsit zavart ebben az időjárásban, hogy amint elbújt a nap, akkor volt eset, hogy nem láttál a pályából semmit, itt a bucka, hol a buckát lehetett jáccani. Bár ha vkinek van jó szemüvege, mint Micka haverunknak, akkor anak ez nem volt porbléma.Szerdától már kezdett a felhő oszlani,kisütött a nap, aztán csüt.péntek-en már sütött szépen. Lenti pályákon meg is indult a lassú olvadás, de egyáltalán nem volt vészes, a pályák ugyanolyan jól síelhetőek voltak. A kék, piros pályák, de szerintem még a feketék sem voltak vészesek, lehetett hosszúakat síelni, volt egy 22 perc. 18ms.-es siklásunk is, szép kényelmes tempóban. Ja, az idő: elgondolkodtam akkor, meg most is, hogy mi várhat azokra, akik 1-2 héttel később mennek. De hát ez nagyon időjárásfüggő, tudjuk mindannyian, szóval eshet ott még hó dögivel, de a hő is nőhet. :-) vagy :-(
nekünk asszem nagy szerencsénk volt az idővel.

Elkészült a beszámoló - köszönet érte - itt találjátok:

"Megpróbálom leírni a leírhatatlant. Gondolom mindenkiben, pusztán a szó hallatán "Kaukázus", megjelennek képek a vad és ismeretlen vidékről, a félelmetes hegyekről, az antropológiában oly sokat emlegetett kaukázusi embertípusról, a kefirről, stb. Kinek mi. Senki sem téved, aki egy különleges, egzotikus mesevilágot képzel el magában."
Folytatáshoz kattints ide:
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/kaukazus-helisi...