Élménybeszámolók

Január közepén voltunk itt egy napot. Nem sok aktivitás volt a fórumon, így kicsit aggódtunk. De feleslegesen. Mert nagyon jó hely. Remek lehetőségek vannak a pályán kívüli síelésre. Jó lejtésű nagy területek , amiket könnyű besíelni. Az időjárással is szerencsénk volt, mert végig szakadt a hó és így remek lehetőségek nyíltak a pályán kívüli síelésre. Egész biztosan visszatérünk még.

Január 16-án voltunk itt egy napot, hogy kipróbáljunk egy új pályát. Hát elsőre nem nyerte el a tetszésünket. Már reggel a kabinosnál akartunk kezdeni, de azt az infót kaptuk, hogy az zárva van, így nem engedtek fel és visszamentünk Tauplitzba. Onnan már fel tudtunk jutni és a nagy hó bizakodóvá tett minket. Aztán ahogy felértünk nem tudtuk merre menjünk valahogy semerre se láttuk az átcsúszást a központi részre. Végül le a csákányos aljába, ami szinte ugyanoda hozzott vissza és onnan csúszhattunk tovább. Ha mi ülősünket tíz méterrel feljebb teszik, erre nincs szükség. A pálya lankásságával egész nap megküzdöttünk gyakorlatilag nem volt olyan kör amikor ne kellett volna csatolni, pedig ha valahol ki lehet csúszni mi azért kiszoktunk, de sokszor már a felvonótól lankás volt. A színek sincsenek rendben a Tauplitzi völgybe vezető piros sok helyen még kék se, sokszor izgultam, hogy áttudok-e csúszni, nem is beszélve a beiktatott kis köteles felvonóról, ahol természetesen nem lehet felmenni, de legalább nem hajtós. Ez egy piros pálya közepe..
A sok lankás rész miatt a pályán kívűlre is csak óvatosan merészkedtünk, mert féltünk, hogy beragadunk. Ráadásul a szaggatott fekete pálya aljára jelzett felvonó is hiányzott. Így az is gyaloglós volt. A végére nagyon elegünk lett és bár semmilyen interaktív térképet nem találtunk lementünk a kabinos aljába, hátha nyitva van. Sokat már nem veszthettünk és nyitva volt. Amiután felmentünk ezzel a felvonóval a véleményem teljesen megváltozott. Végre egy pálya ami egyenesen megy lefelé, így nyugodtan elhagyhattuk a pályát. Az egész napos havazásnak köszönhetően térdig, néha derékig érő mély hóban csúszhattunk, fantasztikus volt. Szinte már mindent megbocsátottam. Majd 3:55-kor már alíg akartak beengedni a kabinosba, ez kellemetlen volt, hiszen 4-ig van nyitva hivatalosan. De még ennél is rosszabb volt, hogy a tetőről csak újabb köteles felvonóval lehet visszacsúszni a másik völgybe, ez természetesen már zárva volt mire a felértünk a kabinossal. Tehát gyalog mehettünk fel a hegyen kb 100 másik társunkkal együtt. Ezután mentünk lefelé egyet a szaggatott feketén, mivel tudtok, hogy vége és úgy is sétálunk így bátran vágtunk a közepébe. Utána természetesen ismét séta. Majd a központból egy tányérost mégelindítottak a kedvünkért, de ugye a piroson megint van egy köteles felvonó, ez természetesen szintén leállítva, pedig ezekhez kezelő sem kell. Nem értem, hogy miért nem lehet ezeket egy kicsit működtetni.
Összefoglalva a terepen rengeteg a lankás rész. A kiszolgálás, informálás szintén elmarad az Ausztriában megszokottól. Viszont így, hogy megismertem a kabinos részt is és figyelembe véve a nagyon jó hó körülményeket a környéken tapasztalhatókhoz képest, lehet, hogy mégis vissza fogok még térni, ha úgy adódik.

Les 2 Alpes-on voltunk egy hetet és utolsó napra jöttünk át LaGrave-ba. Bár vezetővel akartunk menni, de ez végül elmaradt, ugyanis a túra napjára lezárták a hágót. Sőt utána minden nap le volt zárva, de az interaktív térképen láttuk, hogy jár a felvonó, így aztán úgy döntöttünk, hogy utolsó napon átkocsizunk LaGrave-ba és felmegyünk magunk a hegyre. Így vezető nélkül 4-en vágtunk neki a túrának. Kicsit aggódtam, hogy jó ötlet-e ez vezető nélkül, főleg amikor a kabinoknál megláttuk, hogy itt bizony az emberek többsége ABS-el és kötéllel szaladgál, de mindenkit meg kell, hogy nyugtassak a hely messze nem annyira veszélyes, mint ahogy azt ez a fórum sugározza. Ha valaki rendszeresen jár a pályákon kívülre, akkor itt sem fog lehetetlen feladattal találkozni.
De térjünk a helyszínre. 1350-es alsó parkolóba érkeztünk, ahonnan könnyedén bejutottunk a felvonóba, ami 2400-ig vihet fel, itt a felvonó épületén belül lehet átszállni a második felvonóba és az visz fel egészen 3400-ig. Fent gyönyörű idő, hangulatos hütte és hihetetlen kilátás fogadja az ide érkezőt. Lefelé jobbra és balra lehet indulni és az irányon a későbbiekben nem is nagyon lehet változtatni, ugyanis egy hegy gerinc fut végig középen. Mi mindig balra indultunk, de egyszer átmentünk a másik oldalra is. Azon az oldalon kevesebben járnak, cserébe ha rossz irányba csúszol sétálhatsz. Viszont ha szépen kiszintezed a szélét akkor fergeteges porhóban síelheted meg a hegyoldalt. Szerencsére a másik oldalon is lehetett friss részeket találni. Nekünk a bal oldal jött be jobban, ott találtunk több útvonalat is ahol le lehetett csúszni és az erdő is nagyon élvezetes volt a maga kis zegzugos részeivel. Én a magam részéről mindig az érintetlen területek kerestem és szerencsére találtam is, bár sokkal jobban le volt járva, mint amire számítottam. A felvonónál sor nem volt maximum egy 5-ös kabin ment el a másodikba mindig bejutottunk. A helynek egyébként van egy sajátos aurája. Egyetlen felvonó van. Nincsen nyüzsgés, táblák, pályák, úgy egyáltalán azt az egyetlen felvonót kivéve semmi sincs mint ami egy pályán van. Csak a hegy. Nekem nagyon megtetszett a hely hangulata. De ennek a bejárásához sokkal több idő kell egyetlen napnál. Remélem még visszatérek ide.

Sziasztok,
február 2-9 között mi is megjártuk Les2Alpes terepét.
Azthiszem életünk egyik legjobb síélményét kaptuk. A szállásunk 1800-on volt. 10 fős apartmannban, életem eddigi legnagyobbjában. Nem lehetett panaszunk rá, kényelmesen elfértünk.
Viszont a pályák csak akkor jók ha friss hó van rajtuk. Az első nap régebbi hóval találkoztunk, ráadásul a nagy tömeg miatt a felvonóknál is nagy sor alakult ki. Rengeteg volt a jeges rész és nem csak a pályán, hanem azon kívül is. De már az első nap is találtunk jó pályán kívüli lehetőségeket a kis kabinos teteje és a Jandri 1 közötti völgyben. Összességében az első nap számunkra nem volt az igazi, többet vártunk a tereptől. Aztán a második napon érkezett úgy 5 centi hó, ami valóságos megváltást jelentett a pályákon és azon kívül is. Nagyon élveztük. Aztán amikor éppen 3200-ön a Signalon tettük a köröket a friss porhóban, gyönyörű napsütés mellett, megláttuk a skilines-os csapat freeride túráját. Mivel LeGrave-be mi is elakartunk menni így, odamentünk hozzájuk, hogy lássák hogyan síelünk, ez ugyanis előtte kikötés volt. Ez hatalmas szerencse volt ugyanis egy olyan helyet mutattak, amit azóta se hiszek el, fantasztikus volt. 3200-ről 2100-ig mnetünk le pályán kívül, hatalmas friss porhó, nyomok nélkül (mi lehagytuk őket). A legjobb élményeim között van. Ezúton is köszönjük a skilines-os szervezőknek. Kedden elkezdtünk ismerkedni a lenti pályán kívüli helyekkel is. Nekünk a legjobban a pálya bal szélén lévő erdő tetszett, bár sajnos az se nagyon nagy. Viszont mivel ültetett és sűrű viszonylag kevesen mennek bele, így ott mindig nagyon jó hó és kevés nyom várt bennünket. Aztán a szerdára megjött az égi áldás, emiatt az aznapra beharangozott LeGrave-i túra el is maradt, mert lezárták a hágót. De nem is volt baj, ugyanis a mi oldalunkon is hihetetlen lehetőségek voltak. Hatalmas szűz hó a pályákon szinte senki a felvonóknál nulla sor egész nap mentünk. Sokat pörögtünk az alsó részen. A Jandri alatti rész is fantasztikus volt és meglepő módon ott se volt sok nyom. Csütörtök reggelig esett a hó, így csütörtökön ismét friss hóban és ragyogó napsütésben síelhettünk, ahol az eddig megismert helyeket ismételgettük, plusz átnéztünk a szemközti hegyre is, ami addigra le volt járva és lassúak a felvonók is, így nem volt a legjobb. A hét legrosszabb élménye is ehhez a naphoz kapcsolódik amikor lementünk a 2600 előtti völgybe, amúgy szokás szerint fantasztikus hó viszonyok közepette, csakhogy az alján a két felvonóból egy se ment. Így néhány száz sorstárssal együtt gyalog kellett felmenni a hegy tetejére boarddal, friss hóban.
Utolsó napra LeGrave-ot választottuk, ami szintén hatalmas élmény volt, de erről másik topicban.
Összességében egy fantasztikus hetet töltöttünk Les 2 Alpes-on, de ehhez kellett az is, hogy essen a hó, ugyanis friss hó nélkül a pályák a jegesek és még buckásak is.

Mi is eltöltöttünk egy hetet itt Alpe D'Huezben. 1840en a központban volt a szállásunk. Egy régebbi de rendkívűl tág apüartmannt kaptunk. Kicsit hidegebb volt, mint szokott lenni, de elviselhető volt. A ház előtt közvetlenül pálya ment, felvonó kétszáz méterre odalehetett csúszni.
A rendszer tényleg hatalmas, de rengeteg az ember is. De a felvonók is nagy kapacitásúak. A legnagyobb sor a Marmottes 1-en volt. Ami az egyetlen buborékos felvonó az egész rendszerben. Nem is mentünk vele gyakran. Ezen kívül még a központi nagy kabinos ami 1800-ról 2700-ra visz ott volt sok ember, de ott egy kabinba huszan könnyen beférnek így visztonylag gyorsan pörgött a nagy sor is. Ezen kívűl a Vaujany-ról induló nagy felvonónál kellett még várni, de ott sem a sorral volt a baj, inkább azzal, hogy ritkán indult. 160 fős a kabin és ha nem telt meg akár 10 percet is vártak, hogy minnél többen legyenek benne, de elindul anélkül is h megtelne (vki írta lejjebb h nem).
Bár a felvonóknál nem volt sor a pályákon ennek ellenére gyakran lehetett nagy tömegbe belefutni. Sokszor kifejezetten zavaró volt kerülgetni az embereket. A Signal hegyről az utolsó napokra a szél minden havat lefújt így tiszta jégen kellett hazamenni esténként. Az viszont jó volt, h még 5 órakor is vitte fel oda az embereket.
Pályák közül az OZ-s részt nagyon kedveltük, a jobb oldala nagyon jó, de délutánra árnyékos lesz, így általában reggel arra kezdtünk. Vaujany felé a le fare fekete pálya is nagfyon élvezetes volt, de sajnos az oda jutás nehézkes, erősebb szélben a kék a pályán tök esélytelen elcsúszni a fekete kezdetéig és a visszajutás is nagyon rossz, két felvonó is kell hozzá. Ráadásul egyiks se gyors így akár fél óra is lehet, annyit azért nem ér meg. 3330 méterről induló fekete tényleg élvezetes, jól is lehet rajta haladni, de a végén levő több kilométernyi lankás, időnként emelkedő pályán szintén ki kell csatolni.
A jobb oldalon lévő Aurisi pályák viszont nem rosszak, lehet rajtuk csapatni, de szél esetén a fák hiánya miatt erről is pillanatok alatt minden havat lefúj a szél és marad a jég, plusz, csak ülőkés felvonó van buborék nélkül nagyon hideg tud lenni.
A Marnottes 2-től 2800-ról lefelé levő pályák a balcon vége emelkedik több százméter séta. A többi nem rossz és egész lendületes, de sajnos nagyon gyorsan véget ér.

Még a Snow parkot tudnám kiemelni, ahol mindenki megtalálhatja a számára megfelelő ugratókat és korlátokat.
Azt tényleg jól összehozták.

Egy hét után itthonról visszanézve aztmondanám, hogy bár lenyügözőek a méretek, magasságok, pályák száma, de vhogy mégsem olyan jó amilyennek az ember várná. A sok egyenes szakasz rabolja az időt és elront amúgy jó pályákat. A felvonók bár gyorsak, de a kabinosokban nincs normális ülés csak egy vékony műanyag pad ami mindig hideg még síruhán át is. A pályák sokszor jegesek nincsenek megfelelően kezelve.
Nagyjából ennyit tudnék mondani, jövőre valszeg máshova megfyünk.

Snowattackon voltam én is. Nagyon jól éreztem magam, de ez inkább köszönhetően a csodálatos környezetnek és a jó baráti társaságnak mint a tökéletes kiszolgálásnak.
A táj gyönyörű, a hó viszonyok fantasztikusak voltak. Én végig szűzhavaztam, szal nekem a mindennapi hó külön öröm volt. Utolsó nap az, hogy nem kezeltek le több piros pályát sem nekem szintén jól jött, fantasztikus volt pályán csúszni a közel méteres hóban.
Aki ilyennel kacérkodik mindenképpen menjen fel a tetejére a jobb oldali 4es felvonóval. Ott a két pálya között be az erdőbe. Győnyörű nagyon élvezetes és még ugratók. Lehet menni a felvonó alatt is, de ott túl sokan mennek, szal délutánra már kijárják (akinek nincs olyan szerencséje, hogy mindennap új hó, annak gondolom alapból gyengébb)

Most jöjjön a rossz. A pályákat és felvonókat leginkább Ausztriához tom hasonlítani. Felvonók számomra nevetségesek voltak, lassúak, picik és kényelmetlenek. Nem volt egy lehajtható kabinos sem. És az is ritkaság volt amelyik lassított mielőtt beleülsz.
A pályák megmunkálása közelít a 0-hoz. Ratrakot elvétve használták, hóágyut nem láttam (nem mintha kellett volna, de Ausztriában akkor is ott van a pálya mellett)
A kiszolgálás: A franciák nem hajlandóak megszólalni más nyelven csak Francuiául. A "Hüttés" hölgyön látszott hogy vagy 20 éve ezt csinálja, szal már magától megtanulhatott volna angolul, de nem. 0 angol tudása van. Aki mögöttem magyarul dumált neki ugyanannyi idő alatt értette meg. Németül megsemertem szólalni...
Szállás: Na ez volt a legrosszabb. 35 négyzetméter 6 embernek... nevetséges. Az gyakorlatilag nem fért el az ebédlő asztaltól, ruhát szárítani nagyon körülményes volt. a sítároló egy vicc. Az elején felkellett mérni mink van, hiányzott egy csomó cucc, utólag kiderült csakhogy tuják mi hiányzik eszükbe nem jutna pótolni. Még a minden háznál medence tetszett, mert tényleg volt csak a legtbbön volt vagy másfélméter hó. A legközelebbi több 100 méterre volt tőlünk ami méteres hóban 0 fokban nemtul jó kombó.
A rendezvényekről még annyit, hogy a buli 3ig tartott 6-ig volt after (azthittem az akkor kezdődik...)

Összefoglalva a hely gyönyörű, de a Franciák igyekeztek mindent tönkretenni a meex meg igyekezett legomblni az embereket minnél jobban, de nagyon élveztem jövőre is kimeek, de inkább sajátszervezésben...