Élménybeszámolók

Ma, február 7-én voltunk ott hármadszor a télen, ezért gondoltam írok egy is beszámolót a síterepről.

Ami az aktuális viszonyokat illeti, a héten és előző héten is havazott, jelenleg kicsit olvadós, puha, de könnyű hó van, nagyon jól lehet rajta síelni. Jelenleg az összes pálya nyitva, beleértve a kettő nem kezelt síutat is.

A sípálya közepén hosszú, dupla csákányos lift van, ami felvisz a pályák legmagasabb pontjára. A jobboldali lift nem ajánlott egyedül, mert a csákány nagyon rövid, szenvedés egyedül tartani rajta magad, emellett egy szerkezeten kell egy kart elfordítani, és akkor kapod fenék magasságban, különben a fejed fölött érkezik vagy rossz esetben fejbe ver, viszont úgy van kialakítva a szerkezet, hogy ketten kényelmesen lehessen ráülni mikor érkezik. A baloldali lift nem ilyen, ott simán elkapod a csákányt, éa hosszú, egyedül és ketten is okés.

Fent balra és jobbra is ki lehet szállni, attól függetlenül hogy a baloldali vagy jobboldali liftre szálltál. Viszont a szezon első harmadában a balra lévő pályák nem voltak nyitva, mostanra már nyitva vannak.

Általánosságban balra könnyebb pályák vannak, fent könnyű pirosként indul, majd kettéágazik 2 kékre. A kékekhez van egy külön csákányos lift, a Buchenlift, ez lassabb mint a középső lift, és általában van egy ember aki segíti a beszállást. A liftet keresztezve van egy ág, ami visszavisz a középső lift aljához, a Buchenlift alja amúgy lejjebb van a középső liftnél, és oda is van egy ág a középső lift aljától. A nap végefelé ez az oldal jellezően nyugisabb mint a síterep többi része, és amúgy kezdőbarát pályák, nap közben oktatások is zajlanak, illetve ezek a pályák nem igazán hajlamosak buckásodásra, jegesedésre, és kimondottan szélesek. Ezen az oldalon van még egy rövid kezeletlen pálya, közvetlenül a felvonó mellett, jó móka, de fárasztó rajta lemenni, miután már sokan használták, mogul pálya jellege van.

A síterep jobboldalán először is van egy hosszú, panoráma jellegű kék pálya, az első szakaszán közepes szélességű, egyenletes enyhe-közepes lejtésű, és több hasonló mellékága is van. Aztán keresztezi a Zwengerliftet, ami egy kis tányéros felvonó, és egy rövid, a panoráma pályára merőleges kék pályát szolgál ki, ami oktatások, edzések helyszíne is, gyakorló pályának kiváló. Itt van egy kocsma meg egy kis fun slope jellegű ugratós pálya is (szezon elején csak egy hatalmas ugrató volt). A panoráma pálya ezután lankásan megy tovább, keresztezi a szánkópályát, majd egy meredekebb piros pálya megy tovább egyenesen, a panoráma meg be jobbra az erdőbe, ami a legkeskenyebb, de egyben legenyhébb lejtésű szakasza. Ez a piros a síterep leginkább buckásodásra és/vagy jegesedésre hajlamos pályája, hidegebb időben lehordják a síelők a port róla addig, ahol a kék pálya visszatér, a meredek rész pedig jegesedik, melegebb időben az egész megpuhul és buckásodik, nekünk örömünkre, mert szeretjük az ilyet. Ezután a középső felvonóig tartó kék szakaszon pedig jellemzően balra hordják a havat a síelőkk, jobboldalán jegesedik, ezen a szakaszon a legkönnyebb esni, meg kettő fekete pálya is oldalról érkezik rá, szóval óvatosan.

Jobbra található egyből a felvonó mellett egy nagyon széles piros pálya, egy bizonyos ponttól kerítéssel kettéválasztva, és lejjebb ez egy fekete és egy piros szakaszra ágazik. A fekete egyből a kötépső felvonó aljához megy, ez szerintem az épp hogy csak fekete kategória, nem nehéz kimondottan és jó széles. Ha nem jegesedik, nagyon kellemes, jegesedésnél már az én korlátozott képességeimmel nem az igazi. A másik ág találkozik az előbb említett panoráma kékkel, és ezen elágazásnál van egy lift felfelé, ami majdnem visszamegy a tetejéig, és a piroson lehet újabb kört menni vele, illetve egy kezeletlen pálya van a másik oldalán, ami hasonló a másik oldalon lévöhöz, csak hosszabb és meredekebb, illetve fent is csatlakozni lehet a panoráma pályához.

A panorámaról még ez alatt nyíló rövidítő fekete pálya a síterep legnehezebb kezelt pályája, ha jegesedik, kimondottan nehéz, keskenyebb is a másik feketénél.

A pályák jellemzően jól kezeltek, nyilván időjárási viszonyok szerint alakulhatnak. Nem unalmas végigsíelni a napot, mert a pályák sokfélék. Kocsmák közül nekünk legjobban a tányéros felvono melletti jött be, ha tiszta az idő, még decemberben is 15-ig oda süt a nap.

Korábban 2 alkalommal voltunk innen sítúrázni, innen ismertük a helyet de felvonósan síelni korábban még nem voltunk.

December 24-én a havazásból a Koralpe hegyvonulat kapta Ausztriában a legtöbbet, több mint 30 centi friss hó esett. 25-re nem mondtak kimondottan jó időt, ködös volt, úgyhogy a sítúrákat 26-27-re terveztük be 25-én pedig kimentünk a pályákra síelni, a pályák közelében némi freeride lehetőségre is számítva, és nem csalódtunk.

Az egyik oldalon a 6-os kék pálya, a Raiffeisenabfahrt volt nyitva, a hozzá tartozó csákányos lifttel, a másik oldalon pedig a szintén csákányos Hiplift melletti 2-es piros, és jópár pálya előkészítés alatt volt. Síelő pedig Karácsony első napja miatt nagyon kevés, egyáltalán nem kellett sorbaállni a lifteknél.

A kék és a piros pálya felületén is porhó volt, egyedül a pályák legtetején volt kicsit jeges jellege a pályáknak, de lejjebb szuper élvezetes volt, az enyhe buckásodás csak tovább javította. A nap végére a piros állaga sokat romlott, a kék a végén is szuper volt.

Fentről nézve a 2-es pirostól jobbra a nem kezelt pályákon természetes hó volt, eleinte főleg ott csúsztunk off-piste, ezen a részen egyáltalán nem fújta le a szél, nagyrészt mélyhavas volt, kevés részén jeges.

Később felfedeztük, hogy a kék felvonója tetejétől egy átjárón át lehet csúszni a nem kezelt Burgstall pályára, ahol nagyrészt mély porhó volt, ez volt a legélvezetesebb, a pályáról jobbra kiszállva az erdei úton lehet visszacsúszni a felvonó irányába, de sajnos egy bizonyos ponttól cipelni kell, mert a vége emelkedik, ezért csak kétszer vállaltuk be ezt az útvonalat (pályabakanccsal és pályaléccel nem vállaltuk volna).

Volt néhány kisebb bukkanó és ugrató a kék pálya szélén, az is jó móka volt.

Amiért számomra egy nagyon szimpatikus hely, hogy túrasí barát, ugyan fizetni kell ha valaki a pályák mellett menne fel (van más irány is), és nincs bérlete, meg ez esetben a parkolásért is, de simán már az első üzemnap előtt is reklámozták, hogy nyugodtan fel lehet menni a Speikkogel-re és lecsúszni, érintve a félkész pályát, mi pár nappal előtte voltunk ott, rengetegen éltek is a lehetőséggel, fenti hütte is nyitva volt, meg lent is egy kocsma.

Március 24-én vasárnap egy Gyömbér sítúra utáni napon síeltünk egyet a Chopokon. Délről érkeztünk, de többet síeltünk északon.

A tavaszi időpont ellenére a fenti északi pályák tökéletes állapotban voltak. Előtte éjszaka esett egy kis porhó, ami simára csiszolta a kemény firn réteget, néhol maradt belőle, és ezen a puha porhó rétegen nagyon kellemes érzés volt síelni, a fenti fagypont alatti hőmérséklet miatt pedig nem romlott az állaga napközben sem. Az 1-es pálya (illetve 1a, 1b) volt a legszuperebb, csak a kabinos középállomás előtti részen volt számottevő buckásodás, emellett a 11a, 5a, 5b és az 5-ös teteje is jó volt (11-2a csomópontig). Viszont a 11 katasztrófa volt, azért mentünk le, mert a 3-as skálán 2-es állapotot írta a weboldaluk, hát ez erős túlzás volt, a pálya hiányos volt és kásás, mocskos, latyakos.

Tömeg nem volt vészes, viszont mivel északon a felső ülésesek a 2 személyes kivételével nem mentek, ezért délelőtt elég nagy tömeg tudott lenni az A1 kabinos felvonónál, délután már oké volt.

Északon a fenti pályák is rosszabbak voltak mint délen, de azért 34c-34b, 33a, 35, illetve 33 a tányéros felvonó aljáig jók voltak. Ami a tányérost (C6) illeti, én most próbáltam először ezt, na ez brutál erősen, gyorsan húz, szóval nem csak úgy van kiírva, hogy csak tapasztalt síelőknek, hanem komolyan kell venni. Én viszonylag kezdőként ki is estem belőle, sajnos még a panoráma pálya elágazás alatt, így mivel nem akartam lemenni a hiányos 33-ason, ezért visszasíeltem a felvonó aljához és újabb próbálkozásra sikerült feljutnom, hogy aztán a panorámán lesíeljek a kabinos középállomásához, hagyva ezt a felvonót.

A 32-es fekete pálya jeges buckás volt, a felső, keskeny szakaszán jobb volt inkább mellette csúszni, mert a pálya semmivel nem volt jobb mint off-piste mellette, de utóbbival legalább nagyobb íveket lehetett tenni. A szélesebb szakaszán kicsivel talán jobb volt, de sok élvezet nem volt benne.

A végén lecsúsztunk délen az aljáig, nos az alsó pályák totál használhatatlanok voltak normális síelésre, latyak, hiányos pályák, a 34a-n sikerült egy nagyon rondát esnem is. Szerintem idén már célszerűbb a nap végén Kosodrevina-tól felvonóval lemenni.

Viszonylag kezdő síelő (januárban kezdtem és március 16-17 között voltunk ezen a helyen) és kezdő sítúrázó szemszögből írok erről a síterepről.

Eddigi legjobb síterep, ahol síeltem. Március 16-án szombaton egész nap síeltünk. Az ár nem számít magasnak, 53 euró a napijegy. A környék többi síterepétől az különbözteti meg, hogy az egész magasan van, így a meleg kora-tavasz ellenére a pályák alja is jó volt, illetve körülötte is sok volt a hó. A pályák nem olyan hosszúak, mint pl. Galsterbergalm vagy a 4 hegy Schladmingnál, viszont ugyanezen időszakban azoknál is úgyis a felső pályákon síelne az ember.

Csak csupa jó tapasztalatokat szereztünk, a pályák jól kezeltek, amit síútnak neveznek, azok is ratrakolva voltak, kivéve az 1-es, ami hivatalosan le volt zárva. Nagy tömeg sem volt, eloszlottak az emberek a pályák és a felvonók között. Rengeteg emellett a freeride lehetőség a pályák között, ebbe szombaton az inkább pályára tervezett léceinkkel annyira nem kóstoltunk bele, csak minimálisan, de sokan tették.

Ami a konkrét pályákat (és utakat) illeti, az összesen síeltem. Alapvetően a gyerekfelvonókat nem számítva 4 felvonó van, két darab 4 üléses, egy rövid és egy hosszú csákányos. Aki nálam is kezdőbb, az a rövid csákányost használva tud úgy síelni, hogy a piros pályák meredekebb részét kihagyja, az alsó része a 3-as és a 4-es pályának bárminek is jelölik, gyakorlatilag könnyű kék és nagyon széles.

Amúgy lentről nézve balról jobbra vannak számozva a pályák. Nekem legjobban a 3-as, 5-ös és a 8-as tetszettek. A 3-as a balszélső 4 üléses tetejétől indul, a tetején kettéágazik, egy keskeny piros és egy széles fekete szakasza van, a fekete valójában a szélessége miatt könnyebb és nekem élvezetesebb is volt, én nem is mondanám feketének. Az 5-ös pálya (síútnak van jelölve) talán a legmeredekebb, egy ideig viszonylag kevesen síeltek rajta, így mikor már a 4-es (ebből ágazik le a középső 4 üléses tetejétől indulva) szét volt rúgdosva rendesen, ez akkor is kiváló állapotú volt, és szintén nagyon élvezetes. A 8-as pedig jobbszélen a nagy csákányostól az egyik ág, a teteje fekete és keskeny, az kevésbé tetszett, viszont az alatta lévő részen nagyon jól váltogatják egymást a meredek és kifutó részek, nagyon élvezetes volt és kevesen is voltak rajta, kiváló volt a hóminőség. A csákányossal viszont óvatosan, voltak akik kiestek, olyan is volt, aki mellém akart kéreszkedni, de mondtam hogy nem, nincs benne sok tapasztalatom, a végén még én is kiesek.

Megemlítem még a 6-ost, a panoráma pályát, ami a bal szélső 4 ülésestől indul, oldalazva elmegy a másik 4 üléses mellett, majd még oldalazik, és utána le. Tényleg nagyon látványos, tényleg nagyon kellemes, de egy szakaszon elég rossz állapotban volt a nap közepén, ahol sokan elestek, de ezt leszámítva amúgy ez is egy jó pálya, nagyon látványos, egyébként az oldalazó után nem túl meredek, inkább kéknek kellene osztályozni.

Összességében ami a pályák nehézségét illeti, szerintem felül vannak értékelve nehézségben, a 3-as fekete szakasza nem fekete, és a 7-es teteje sem az, egyedül az 5-ös és a 8-as tetejét lehet talán annak nevezni.

Vasárnap sítúráztunk. Ez esetben 8 eurót kell fizetni a parkolásért, bár nem derült ki hogy fejenként vagy autónként, valószínűleg autónként, de én mire rájöttem, már 2-t kifizettem. Hivatalosan a pályákon tilos felfelé menni. Mi kezdőként nem akartunk teljesen off-piste menni, így a pályák melletti erdős részekben fókáztunk fel, néhol kénytelenek voltunk keresztezni a pályát. Haladóbbaknak vannak jó útvonalak pl. Jochspitze vagy a Hochrettelstein felé. Mi a 6-7 majd a 7-8 pályák között mentünk fel, majd a 7-est keresztezve megmásztuk a Grosser Rotbühelt, innen lecsúsztunk a pályára, majd le a pályán, másodszorra az 1-es síút mentén a Plannerkreutz-ig, majd lecsúsztunk a 2-es pályáig és onnan le a pályán, ami egy könnyű, kezdőknek való túraútvonal.