Otthon édes otthon,de a szívem máris visszahúz..a havas csúcsok,az erdő friss illata,a hangok és a szabadság mámorító érzése..mintha nem is létezne más csak a síléc és én-ilyen volt nekem a szezon első gyönyörű síhétvégéje Kaprunban.
Péntek délelőtt kicsit lustán vonszoltuk magunkat a felvonóhoz,az idő nem sok jót ígért,a parkoló szinte üres volt,várakozás nélkül jutottunk fel az Alpincenterig. A szitu nem sokat változott a lenti körülményekhez képest,ködös,felhős és még a hó is szitált. Igazi csajokhoz híven a fiúkat elküldtük egy próbakörre :) mit mondjak,nem voltak elragadtatva,akárcsak mi a későbbi beszámolójuktól. Egy kört lekínoztunk mi is aztán inkább visszavonultunk.
Szombat reggel már a parkolóban hatalmas töminyomi fogadott. Akkor nagyon örültünk,hogy nem kell a léceket az alsó parkolóból cipelni...az első kapruni síeléskor megtanultuk a leckét,első nap szépen felvisszük a léceket,majd kibérelünk egy nagy szekrényt s utolsó nap pedig lehozzuk őket:)
Néhány perces várakozás után már fenn is voltunk-ragyogó napsütés és -12 fok vár ránk,de bánta a fene,hisz tél van vagy mi a szösz. Egy gyors bemelegítés után az 1-es pályával indítottunk. Mit mondjak,maga volt a mennyország, szépen kezelt, kellemes, a napsütés csak fokozta örömömet.
Amíg meg nem tettem az első kört,nem is tudtam igazán mennyire hiányzott már a síelés..
Csak róttam a köröket mikor egyedül, mikor a többiekkel; fantasztikus volt,mígnem egy "tudok síelni csak nem tudok megállni" legény szépen el nem vitt hátulról..úgy elvágódtam ahogy az elő van írva..azt hiszem a visításomat sokan hallották :) szerencsére nagy bajom nem esett,felálltam és még mentem tovább körökön keresztül,viszont másnapra piszkosul fájt a bokám amelyikre ráestem,úgyhogy a vasárnapot már ki kellett hagynom :(
Cserébe viszont ellátogattunk Salzburgba,mindenkinek ajánlom,a karácsonyi hangulat mindannyiunkat felvidított. Egy kis window shopping,bajor kolbász,forralt bor és már el is telt a hétvége.
A haza úton az időjárás színes palettája várt ránk, Bécs előtt hatalmas havazással és torlódással,csúszkáló kamionokkal,balesetekkel,de hála Istennek megúsztuk egy kis kerülővel.
Már alig várom,hogy idehaza is leessen az első síelésre alkalmas hó,addig is az elmúlt hétvégére gondolok,na meg várom a februárt,amikor újra útnak indulunk.
Csodálatos szezont kívánok mindenkinek!
Pussz Tüncike