A tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is Ortisei-ben szálltunk meg a március 15-i héten, és innen kiindulva síeltük be a környék pályáit. Amint letértünk a Sella Ronda kör útvonaláról érezhetően kisebb lett a népsűrűség, és így a pályák állapota is jobb volt. Egy kicsit hűvösebb volt, mint tavaly, így a pályák kevésbé kásásodtak, buckásodtak, igaz viszont, hogy az egyik nap az egész terepen jegesre csiszolt pályákon kellett síelni az erős szélben.

Délelőtt - az említett nap kivételével - egyenesen kiválóak voltak a pályák, de pl. Badia környékén még ekkor is nagyon jókat lehetett síelni a szinte üres pályákon (Sponata, Gardenaccia és a La Crusc pályái).

A központi részen az idei kedvenceim: a Mt. Cherz-ről a Campolongo-hágóba vezető két pálya, a Piz Soregáról levezető piros (12-es) pálya, a Col Alto 4-es pályája, valamint az Altin (17-es) pálya.

A Boé felvonó menti 1-es pálya szintén nagyon jó volt, az egyetlen probléma, hogy délelőtt a kabinos felvonó aljánál (mivel a Sella kör része) elég nagy volt a tömeg. Külön említést érdemel az Edelweiss-szektor, amely ezúttal sem okozott csalódást.

Képek: https://sielok.hu/fotoalbum/valgardena-altabadia-arabba-2023/galeria/

Alta Badia a Sella-kör része, és így a Passo Gardena - Corvara - Passo Campolongo útvonal eléggé zsúfolt, szerencsére viszont bőven találni nyugodtabb részeket. Ilyen például a La Villa - Badia környéke, ahol mindenképpen érdemes ellátogatni a terep szélén lévő La Crusc-ra. A pályák közül tetszett a Piz la Ilá-ról La Villá-ba levezető piros és fekete 17-es, a San Cassiano-ba vezető piros 12-es, de kellemesek a Mt. Cherz és a Prealongia kék pályái is. A túloldalon érdemes felmenni a Piz Boe és Vallon felvonóval, innen nagy élmény egyhuzamban lesíelni Corvara felé.
A terep egyik legszebb része az Edelweiss szektor, érdemes leszáguldani a rövid, ám meredek fekete 45-ös pályán, de az összes itteni pálya igen kellemes, bár idén márciusban a nagy meleg miatt már dél körül kissé latyakosak, buckásak voltak.

Képek:
https://sielok.hu/fotoalbum/altabadia-2022-petib/galeria/

Március közepén, a hosszú hétvégén síeltünk itt. Fantasztikus terep, mind kezdőknek, mind haladóknak. Az előttem szólók már nagyon jól összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat. Még néhány hasznos tipp:
- rossz idő esetén a 3 db kabinos, valamint a 21-es jelű buborékos lift ad kis védelmet. A többi lift nyitott, részben fix áttételes.
- a Saraghes hütte nagyon hangulatos.
- a kék 6-os, és a kék 24-es pályán sajnos ellenlejtők vannak, néhol botozni is kell.
- a Corvaran átvezető kék pálya teljesen bevisz a házak közé, szintén nagyon hangulatos.
Várakozás a lifteknél sehol nem volt és mivel az üzemidő 8.30 - 16.45-ig tart, így elég sokat lehet csúszni!
Mivel rengeteg pálya van, így az elágazásoknál eléggé kell figyelni. Néha a pálya számát, néha a lift számát, néha a lift nevét, néha a falu nevét írják ki az irányjelző táblákra. Ráadásul ez utóbbiakat néha a helyi nyelven, azaz ladinul! Izgalmas a tájékozódás - főleg, ha sietni kell.

Kedves Sítársak

Sípályafutásom újabb szakaszba lépett. Egy a Dolomitokat kiválóan ismerő túracsapattal megsíeltük a környéket. Alta-Badia, Kronplatz, Falzarego, Cinque Torri, +sítúra a Tre Cime lábánál (rágyúrtam, de minden nap kivoltam mint a liba).
Láttam már ezt-azt, de ezeken a helyeken folyamatosan leesett az állam, a tájélmény csodálatos, a nagy terepeken a pályák szélességét, minőségét, hosszát az ismertekhez képest (1-nél nagyobb) egész számokkal szorozzuk meg. 8-)
Az abszolút kedvencem Alta-Badia, minden igaz rá az írtakból és ne mosolyogjuk meg a sok kék pályát, tapasztalataim szerint az olaszok alulszíneznek, lendületesek azok, ettől függetlenül nem kell rajtuk megizzadni, de talán ezt élveztem a legjobban. Extrém hosszú örömsízések, de lehet emelni a tétet az olyan feketéig, hogy még a felvonóból is fekete (Kronplatz) 8-).
5 nap alatt ebből a több száz km-ből szinte csak csipegetni lehetett, számtalan kiváló pálya mellett csak elsiklottunk pl. a SellaRonda alatt.
Ha már itt tartunk természetesen az is megvolt, az elején darázsraj indult, majd széthúzódott a mezőny. Rám a (narancs) kör is frenetikus hatással volt, igazi sítúra jelleg, a kívánatosabb szakaszokon leragadtunk, csemegéztünk-élvezkedtünk, a haladás jól szabályozható, bőséggel teljesíthető, változatos és hatalmas élmény.
Alta-Badiáról még annyit, hogy aki Badiában parkol mondjuk spórolás jelleggel és elmegy a terep túlsó végéig, az mondjuk 13 óra után kezdjen visszafelé iszkolni, hogy még néhány eltévelyedés is beleférjen. Persze helyismerettel lazábban lehet venni.
Ja, nekem fura volt, hogy a felvonók is számozva vannak, mondjuk a mennyiség okán ez tök logikus, sőt ugyan a pályának is van száma, de csak a felvonó számozása van a sítérképen.
Összegezve 6 napig, és még most is vigyorgok mint egy jóllakott napközis és parázslik bennem a visszatérés vágya.
A többit képekben...

Sziasztok!

Idén is ezt a régiót választottuk a családdal a múlt héten (jan 4.-11.), és összességében ismét nem kellett csalódnunk benne. Az első hétvégén végig esett a hó (kb. 50 cm), még hóláncot is kellett csatolnunk, hogy eljussunk a szálláshoz. Az enyhe idő ellenére is szépen megmaradt a friss hó az éjszakai fagyoknak, no meg a mindig magas színvonalú esti pályamunkálatoknak köszönhetően, nem latyakosodott. Hétfőre még nem sikerült nekik tökéletesen tömöríteni, de keddtől végig kiváló pályaviszonyok voltak, élmény volt húzni az éleket. :)
Viszont ami egyre rosszabb, az az ukrán-orosz tömegek évről évre növekvő száma. Szesz Tábornok vezetése alatt ordibálnak a hüttékben, tolakodnak a lifteknél, sokszor a pályán is bunkók. Természetesen tisztelet a kivételnek, de egyre nehezebben viselhetők el. Nem negatívumként mondom, de idén már találtunk olyan rifugio-t, ahol csupa lengyel volt a személyzet, ez, a külföldi vendégmunka korábban csak a falu éttermeire volt jellemző.
Valahol persze érthető ez a nagy kirajzás, elvégre mi is közéjük tartozunk, akik már 8-10 éve a Dolomitokba járunk síelni, de azért jól érzékelhetően zuhan az aktuális hét társadalmi színvonala. No de félre a gondokkal.
Tavaly a Marmolada-t jártam meg sikerrrel (bár viharos szélben), idén a Lagazuoi-t néztük ki s teljesítettük. A csúcs gyönyörű, a nagykabin villámgyorsan felrepít (2-3 perc), a panoráma pazar. Viszont a tömegek miatt odafele kb. 20 perces várakozás az iránytaxikra (fuvardíj 6 EUR/kopf) Armentarola-nál, miután megérkeztünk, újabb félóra a kabinra, visszafelé pedig, a hátsó piroson iszonyú embermennyiség, a szűkebb részeken több percbe került, mire átjutottunk. Maga a pálya nem nagy élmény, hosszú, de végig árnyékos, mivel két hegyvonulat között a völgyben fut. A végén viszont várnak a szánok, akik visszahúznak majdnem az armentalora-i tárcsás aljába, potom 2 EUR-ért fejenként. Azért készüljünk arra, hogy a szán előtt és után van párszáz méteres botozás, de ennyi bőven belefér. :)
A Sella Ronda-t idén is kihagytuk, bőven elég volt egyszer abszolválni, a túra nagy része a felvonózásról szól, a pályák nagy része pedig le van harcolva, mire eljutsz rá. Kétségtelen, a látvány viszont pazar.
Szívből ajánlom mindenkinek Alta Badiát, remek saját pályarendszere van, még kezdőként is élmény haladni a kék pályákon, de szlalomozni, karvingolni is nagyszerűen lehet rajtuk.

Jó síelést mindenkinek!