Beszámoló: (2024.01.29)

Zakopanei kirándulásunk alkalmával döntöttünk úgy, hogy 1 napra átugrunk Tátralomnicra síelni (~40 perc kocsival). Az előrejelzés azt mutatta, hogy napsütéses idő várható, maximum 3 fokkal és a hegyen 25-30 km/h széllel. Ebből egyedül a szél nem jött be, mert egyáltalán nem fújt.
10 óra után érkeztünk meg a 6 üléses felvonó parkolójába (fizetős...) ahol szinte alig volt autó. Gyorsan kiváltottam a gopass kártyákat az automatából és megindultunk a 6 üléses felvonóval. A pályák állapota tökéletes volt egész délelőtt a felső 3-as,4-es,5-ös,6-ostól kezdve egészen a lentiekig.
Fél 1-kor úgy döntöttünk, hogy ebédelünk egyet. Az nem igazán tetszik, hogy lent, ahonnan a 6 üléses felvonó indul nem nagyon van étterem, ahol a pizzán vagy hamburgeren kívül lehetne valamit enni. Mi úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a Panoráma étterembe. Itt az önkiszolgáló étterembe ettünk egy finom kolbászt és gőzgombócot. Az árak nyugatiasak :D. Ahogy elindultunk lefelé ebéd után, a 3/4/5/6-os pályák eléggé elkezdtek buckásodni. A lenti kék pályákkal nem volt gond.
A leghosszabb sorban állás a nap folyamán maximum 2 perc volt.
Az én tapasztalataim alapján Ausztriába és Franciaországban a legtöbb pályán a felvonók 16:00-kor zárnak a pálya pedig 16:30-kor (persze van kivétel), ehhez képest itt az utolsó felvonó 15:30-kor ment fel. Ez nekem nem igazán tetszett.

Ennek ellenére összességében jól éreztük magunkat. A pálya több napra inkább a kezdők illetve közepes tudású síelőknek és családoknak jó szerintem. Egy kis gyakorlásra nekünk teljesen jó volt.

2023. március 13-án, Hétfőn voltunk Lomnicón

Nyugati árak, kelet-EU hozzáállás. :)

Kassa felől, az autópályán érkeztünk.

Elég normális az autópálya - igaz, külön díjas, mint Magyarországon (és már ott is rendszám alapú, nincs fizikai matrica).

Tátralomnic/Csorba-tó között vekengtünk, a pályáról lehajtva végül Lomnic lett a döntés, mert ott szépen sütött a nap, a Csorba-tó felé meg valami felhőt tolt oda a déli szél.

Neten megnéztem reggel 9 körül: +3 fok, napsütés az egész pályán, tetejétől az aljáig, jó lesz ez. :)

Mondjuk erős szelet jeleztek erre a napra, de akkor még nem volt olyan vészes...

A parkolás sorompós, kb. mint egy mélygarásban (kifelé előre kell fizetni az automatánál).

Egész napra 10 Euró, gopass kártyával legközelebb talán már csak 5 Euró lenne (a síbérlet kártya a "gopass" kártya - nem visszaváltós, hanem kb. "tartsd meg, és most már járj vissza ide síelni").

Van külön Comfort parkoló (a kasszához legközelebb) - gondolom külön pénzért :)

Először a 11-es pálya aljához közelebb parkoltunk - szép, teraszos parkoló - deviszont ott nincs kassza és WC, ezért átmentünk a G-H felvonókhoz (az ott a "központ").

49 Euró volt a napi síbérlet a pénztárban (már itt is naponta változó az ár)
43 Euró lett volna az automatákban (meglévő gopass kártyára),
39 Euró lett volna online

Jaj, ezt a kavarást nem szeretem...
A végén csak az az érzés marad meg, hogy rosszul jártam.

A pályán a "Single-spur" -oknak külön beengedőkapuja van, és az nem is enged be a sima napijeggyel - arra külön Fast Pass-t kell(ett volna) venni.

Ami napi 25 Euró :)

https://www.gopass.travel/SK/fastpass

Hát, jól kimaxolják a pénz lehúzást... ez már szinte olyan, mint a Szigeten a 3 különböző szintű VIP-páholy :)

Látom a Tót atyafiak is szinte magyar módra gondolkodnak :)

De leginkább a Monarchia maradt meg itt is a fejekben, a rendek-rangok velünk élnek tovább. (régebben még egy Ing (mérnök) titulust is ki szoktak írni)

Na mindegy, most nem kellett a Fast Pass, nem volt sorban állás (szezon végi hétköznap).

A pályatérkép nem praktikus - kb. 4 drb A4 oldal méretű, és szét kell hajtogatni (szélben nem jó). És azon belül nem is olyan nagyok a térképek, mert a 2/3 reklám. Ja, és mindkét pálya rajta van: Tátralomnic + Csorba-tó

A tájékozódás amúgy is nehéz az elején, pl. engem mindig megkavar hogy a Start a pálya közepén van :) persze lehet hogy valamikor régen ott volt a start.

Meg eleve a Tátralomnic + Csorba-tó honlapja is egyben van "Vysoké Tatry" néven, mintha más hely nem is lenne a Magas-Tátrában.

A vt.sk-n a webkamerákat meg nekem kell fejből tudni hogy melyik pályán van a 2 közül, mert nem írják alá... :)

A pálya amúgy egész jó volt - akkor volt itt még tartalék, jó sok műhavat gyártottak rá (fénykép). Itt-ott volt 1-2 földfolt az alsó kék pályákon, de jól ki lehetett kerülni.

Igaz, lenn vizes volt a hó, lassan/kicsit néha akadozva csúszott a léc.

Feljebb mentünk, a jó időre való tekintettel egyenesen a Lomnici Nyeregbe (7-es fekete pálya).

Ott elállt a szél (déli szél, keleti pálya => lenn oldalról fújt, de feljebb a hegy rátakart).

Nos, fentről nézve valahogy meredekebb volt mint lentről :)

Fentről >45 fokosnak tűnt az első pár száz méter :) szerencsére nem volt jeges (inkább kenhető-kásás), és ANNYRA még nem is buckás, szóval le tudtunk jönni (és nem seggen).

A pályától (a térképen) balra, a freeride zone felé egy kicsit könnyebb is volt: ott kevesebben jártak, még kevésbé volt buckás :)

Na, most már ez is megvolt, el lehet mesélni a klubban hogy freeride-oltam a Lomnici nyeregben :)

A fenti kajáldában, kintre, talponálló jelleggel csak inni adnak, kajáért be kelett menni.
És aztán mindjárt fel is a lépcsőn az emeletre, mert a földszinti kávézó bezárva (üzleti érzék nulla?!?).

Fenn amúgy nekem ízlett a kaja, de az árak itt is majdnem nyugatiak: 1 csésze kolbászos káposztaleves 3.80 Euró (a ropogós zsemle ebben talán már benne van).

És jót nevettem a WC bejáratán, amiről mindig az jut eszembe hogy a fotocellás üvegajtó mögött lehet valami szibériai, karóba kapaszkodós, guggolós WC van :)

Lefelé, a középső piros pályákat próbálgattuk, de hiába csak hétköznapi tömeg, a kásás hó eléggé össze lett túrva a szűkebb részeken.

Lejjebb mentünk a kék pályákra, de akkor meg az erős oldalszél miatt lezárták a lenti kabinos + ülős felvonókat.

Kellemetlen, mert így lenn ragadtunk a G-H felvonók mellett - amiket viszont nem szabad/lehet használni, mert ki van adva oktatásra gebinbe vagy mit tudom én (normálisan nincs kommunikálva, csak láttam hogy elzavarták onnan a népeket).

Szóval ez kiütötte a teljes alsó, kék részt.

Voltak akik felcaplattak a piros részekre.
Mi beültünk a hüttébe és vártuk a csodát.

Aztán a forró csokoládétól megvilágosodtam, és rájöttem hogy ha ez ennyire "egy cég" a Csorba-tóval, akkor lehet hogy érvényes a napijegy oda is. Nem nagyon reklámozták, de valami rémlett innen a fórumból.

Megkérdeztük, és igen, a pénztárban vett napijegy érvényes mindkét pályára (az online-ra nem esküdnék meg).

Nosza rajta, felpakoltunk, és átmentünk a Csorba-tóhoz.

De ezzel elég sok idő elment, és ott meg nem voltam képben hogy mennyire átvariálták a parkolást, abból is volt egy nagy csúszás, szóval végül síelés már nem lett belőle...

Hát, ez is megvót, végülis nem volt olyan rossz, és már vagy 10 éve nem síeltem itt - jó volt visszanézni, felmérni a terepet.

De legközelebb hétköznap lehet hogy inkább kipróbálom Bialkát, Lengyelországban.
Az nem sokkal van messzebb, olcsóbb is, és olyankor talán tűrhető a tömeg.

Az elmúlt napokat a Magas-Tátrában töltöttük, a Túr'd a Havat (korábbi nevén Hórukk) nevű társasági síverseny köré szervezett 4 napos programon, amin már törzsvendégek vagyunk. Könnyed tavaszi síelésre vágytunk, de meglepett minket a hegy néhány váratlan kalanddal.

Az előrejelzés igen borúlátó volt, és a helyiek is mondták, hogy szombatra biztosan meg fog érkezni az orkán erejű szél, de senki nem tudta, hogy mikor. Még a verseny megrendezése is bizonytalan volt, de szerencsére a délelőtti órák teljesen nyugodtan teltek és lement a két futam probléma nélkül, a Síakadémia és helyi szlovák rendezők segítségével. Már kezdtük azt hinni, hogy a riasztás vaklárma volt. Ebédidőre a középállomáson beszéltünk meg találkozót, és már a hüttében voltunk, amikor odakinn könyörtelenül lecsapott a vihar. Hirtelen jött meg a durva szél, a magasban kavarta a havat, vadul lengette a felvonókat, borogatta a kinti asztalokat. Szerencsére készült néhány videó, ami átadja az armageddon-szerű élményt, mert nehéz szavakba önteni. Sokan, akik kirándulni jöttek fel a hegyre, a hüttében ragadtak, mert az orkán érkezése előtti percekben minden liftet leállítottak. Őket végül kb. másfél óra elteltével ratrakkal vitték le a völgyállomásig. Voltak, akik számára az egész csak egy vidám kaland volt, de láttunk könnycseppeket is. Több mint egy órán át tombolt a vihar teljes erővel, félelmetes volt az ablakból is. Amikor végre alábbhagyott, akkor lesíeltünk, vagy inkább lekorcsolyáztunk a völgybe, mivel a kásásra túr havat jégpályává változtatta a metszően hideg szél.

Itt egy rövid videó, ami a hüttéből készült, ahol jó sűrűn voltunk :-) https://www.facebook.com/sielok.hu/videos/960558528724630/

Az utolsó napra (márc. 12. vasárnap) aztán megjött a tökéletes verőfény és megmutatta magát a Lomnici-csúcs, a hófehér nyereg és a teljes tátralomnici pályarendszer, ahol minden lift üzemelt. A pályákat gondosan megratrakolták, eltűnt az előző napi korcsolyapálya. A hóminőség azért nem volt tökéletes így sem, a felső részeken inkább jeges-buckás, a középső részen jól kifagyott, alul pedig kásásabb állapotú volt, ami hozzáadott a sportértékhez, szóval sikerült jól elfáradni. Kora reggel jártunk a Lomnici-csúcson is, ahol kiélveztük a tiszta időnek köszönhető tökéletes panorámát.

Napsütéses fotók ebben a galériában:
https://sielok.hu/fotoalbum/tatralomnic-2023-marcius/galeria/

Mai pálya: elég jó - a Nyeregben. (Lentebb tavaszias.) Nem meredek a pálya, de eddig esés után 400 m-t csúszni nem láttam senkit, csak délelőtt itt. Szerencséje volt, hogy nem volt kemény. Annak akit már nyitáskor csurom véres fejjel hoztak le a felvonón, kevésbé. - Volt rajta sisak.